2022. május 21., szombat

Felgyorsul az élelmiszer-kereskedelem

Januártól Albánia, Szerbia és Észak-Macedónia között összehangolt élelmiszer-biztonsági intézkedések működnek – Január 1-jétől az elsőszülött gyermek után 300 ezer dinár

Az Open Balkan kezdeményezés célja az eddigi gátak leküzdése volt, mutatott rá Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter a köztársasági képviselőház tegnapi ülésén, amikor az állat-, illetve növényegészségügyi, valamint élelmiszer- és takarmány-biztonsági együttműködésről szóló megállapodást ismertette a parlamentben, amelyet Szerbia, Albánia és Észak-Macedónia írt alá a múlt héten Tiranában. Mint mondta, a három ország élelmiszer-ellenőrzési laboratóriumi vizsgálatai nem voltak összehangolva, ami jelentős mértékben megnehezítette az országok közti kereskedelmet. Január 3-ától azonban már nem lesz szükség hosszú veszteglésre a határon.

Nedimović elmondta, eddig a három ország közti kereskedelem éppen azért, mert a laboratóriumi vizsgálatok nem voltak összehangolva, hiába végezték el a szállítmány élelmiszer-biztonsági vizsgálatát, a határon meg kellett ezt ismételni és megvárni az eredményt is. Csak ezt követően kerülhetett a növényi, vagy állati eredetű élelmiszer az adott ország piacára. Most a szerbiai állat- és növényegészségügyi védelem készen áll arra, hogy a jövő évtől ezeket a gátakat átlépje.

 

A miniszter kiemelte, a három ország piacán 450 millió eurós kereskedelmi forgalom valósul meg, a laboratóriumi vizsgálatok összehangolása után, reménye szerint egymillió euróra nő majd. Kiemelte, a szerbiai termékek 50 százalékkal több fogyasztóhoz jutnak majd el. Ellenőrzésre ezek után is szükség lesz, vagyis minden szállítmány átesik majd egy állat-, vagy növényegészségügyi vizsgálaton, majd az élelmiszer-biztonság fenntartása érdekében a határon, meghatározott mennyiségre, véletlenszerű mintából követik figyelemmel a szállítmány minőségét.

 

SZABAD MUNKAERŐPIAC

Az Open Balkan keretében aláírt megállapodások között szerepelt a szabad munkaerőpiac is, amely szerint az Albániából, Észak-Macedóniából és Szerbiából származó munkavállalók szabadon, nagyobb fennakadás nélkül állhatnak munkába és tartózkodhatnak a három ország valamelyikében. Darija Kisić Tepavčević munkaügyi miniszter a megállapodás ismertetésekor elmondta, azonosító számot vezetnek be, amelynek alapján mindhárom ország munkavállalói az elektronikus közigazgatáson keresztül férhetnek hozzá a munkaerő-kínálathoz. Eszerint ahhoz, hogy valaki munkát vállaljon az adott ország területén, érvényes személyi igazolványra van szüksége, bizonyítania kell, hogy nem tiltották ki az adott ország területéről, illetve nem jelent fenyegetést az adott ország nemzeti biztonságára, közegészségére, illetve a nemzetközi viszonyokra. Az Open Balkan által meghatározott személyi azonosítószám különböző kedvezményekre ad majd lehetőséget.

 

EGY VÁROSSAL KEVESEBBEN

A gyermekes családok pénzügyi támogatásáról szóló törvény módosításai is a képviselők előtt szerepeltek. Azt Radomir Dmitrović demográfiai miniszter ismertette. Elmondta, hogy a szülők az elsőszülött gyermek után az eddigi 100 ezer dinár helyett január 1-jétől 300 ezer dinárt kapnak.

 

A törvénymódosítás további újdonságokat is tartalmaz, amelyekkel a családalapítást szeretnék serkenteni. Azok az anyák, akik 2022. január 1. után hozzák világra gyermeküket és még nincs saját ingatlanuk, szerbiai állampolgárok, vagy szerbiai állampolgárral élnek élettársi viszonyban és a gyermekük az ország területén született, olyan kezdőösszeget kaphatnak, amellyel házépítésbe, illetve ház-, vagy lakásvásárlásba kezdhetnek. Ez a jog az anya halálát követően az apára száll át.

 

Dmitrović ezeket az intézkedéseket a rossz demográfiai statisztikával magyarázta, rámutatva arra, hogy az idén várhatóan 70 ezerrel leszünk kevesebben a magas elhalálozási szám és a születések számának csökkenése miatt.

A demográfiai mutatókról szólva Úri Emese arra is rámutatott, a helyzetet az is súlyosbítja, hogy az első gyermekes anyák életkora évről évre nő
A demográfiai mutatókról szólva Úri Emese arra is rámutatott, a helyzetet az is súlyosbítja, hogy az első gyermekes anyák életkora évről évre nő

 

Úri Emese, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője részletezve, hogy 1952-től a mai napig milyen tempóban csökkent az újszülöttek száma, elmondta, a természetes szaporulat mértéke Szerbiában –8 ezrelék, azzal, hogy Vajdaságban –7,5. Tíz évvel ezelőtt (2012-ben) a természetes szaporulat mértéke Szerbiában –4,9 ezrelék volt, míg Vajdaság szintjén –5,0 ezrelék.

 

Rámutatott, Európában sem sokkal jobb a natalitás mutatója, hiszen ez 2,1 gyermek családonként. A helyzetet súlyosbítja, hogy az elsőgyermekes anyák életkora évről évre nő, a Szerbiai Statisztikai Hivatal 2020-as adatai alapján 28,8 év. Szavai szerint ezen csakis olyan rendszerbeli megoldásokkal lehet változtatni, amelyek folyamatos támogatást nyújtanak a szülőknek. Számos törvény módosításra szorul, többek között az is, hogy a szülési szabadság alatt nem lenne szabad megszakítani a munkaéveket.

 

NAGYBERUHÁZÁS – NAGY FEJTÖRÉS

Az ülés elején a képviselők kérdést intézhettek az állami szervekhez. Ökrész Rozália, a VMSZ képviselője a költségvetés tervezésében felmerülő gondokra mutatott rá. Elmondta, nagyberuházások esetén, amelyek megvalósítása több évet vesz igénybe, ám a jelenlegi jogszabályok szerint az önkormányzatok nem tudnak a költségvetésükben többéves időszakra tervezni, csak az adott évi költségvetési kiadásokat építhetik bele a büdzsébe. Ez számos esetben okoz gondot, például más hatalmi szinteken hozott döntésektől függnek a projektek finanszírozási forrásai. Felszólalásában a probléma megoldásának szükségességére hívta fel a figyelmet. Szerinte átláthatóbbá tenné a költségvetés tervezését, ha a nagyberuházásokra vonatkozó pénzeszközöket többéves költségvetési ciklusban rögzítenék.