2024. március 28., csütörtök

Már miséznek Kolozsvár jelképében

Karácsonyra megnyitották a felújítás alatt levő kolozsvári Szent Mihály plébániatemplomot

Karácsonyra megnyitották a hívek előtt a Kolozsvár főterén álló, felújítás miatt több mint három éve bezárt, Szent Mihály római katolikus plébániatemplomot. A felújítás ugyan még nem fejeződött be, ám vasárnaponként és az egyházi ünnepeken már miséznek a Kolozsvár jelképének számító templomban.

Hétköznapokon azonban tovább folytatódnak a beltéri felújítási munkálatok.

László Attila plébános-főesperes korábban a Krónika napilapnak elmondta: A felújítási munkálatok jóval összetettebbeknek és költségesebbeknek bizonyultak, mint azt tervezték. A felújításra elnyert mintegy ötmillió eurós EU-támogatást a magyar és a román kormány, valamint a kolozsvári önkormányzat támogatásával egészítették ki, és adománygyűjtési kampányt is hirdettek. Emellett az átadási határidő kitolását is kérték a finanszírozóktól, mert több időre van szükség a munkálatok elvégzésére. A főesperes korainak tartotta az átadás időpontját megjelölni. A Szent Mihály templom falairól lekerült az állványzat, jelenleg már csak a torony van felállványozva.

A munkálatok során talált fontosabb leletekről a főesperes a Krónikának nyilatkozva elmondta, a déli mellékhajó falképeinek a restaurálásával már elkészültek, hátra van a déli falon és a Sleynig-kápolnában talált freskók helyreállítása.

– Az északi mellékhajóban megtalálták a templom 700 éves oltárát, amely új liturgikus funkciókat fog kapni – mesélte a főesperes, akinek elmondása szerint itt régészeti feltárás is zajlott, a szakemberek leástak az eredeti járószintig. A Sleynig-kápolnában megtalálták és feltárták a középkori lábazatokat, 70–80 centiméterrel lejjebb került a templom szintje, a régi kövekből a szakemberek kialakították az eredeti járószintet. László Attila elmondta, a templomnak új szentélye is lesz: Márton Áron püspök 80 évvel ezelőtt a szociális testvérek anyaházának a kápolnájában felszentelt egy márványoltárt, amit aztán a kommunisták szétvertek és hatvan éven keresztül egy kőtömbként állt a templom hátuljában, ebből készült el a templom új oltára és ambója (felolvasóállványa), a Szentírás felolvasásának helye a Szent Mihály-templom új liturgikus terében.

A kolozsvári Szent Mihály-templom Erdély második legnagyobb alapterületű temploma, 76 méteres tornya – a kereszttel 80 méter – a legmagasabb erdélyi templomtorony. A gótikus plébániatemplom hosszú ideig tartó építése a 14. század második felében kezdődött meg, és a 15. század első felében fejeződött be. A templom jelenlegi, neogótikus tornya 1837 és 1859 között épült. Az utolsó nagyobb beavatkozás során 1951-ben elbontották a szentély sérült barokk boltozatát és az eredeti gótikus boltozatot vasbetonból rekonstruálták. Szintén akkor fedték fel a templom megmaradt falképeit.

A Szent Mihály-templom számos történelmi esemény színhelye is volt, falai között mintegy ötven országgyűlést tartottak, az erdélyi fejedelmek közül itt iktatták be Báthory Zsigmondot, Rákóczi Zsigmondot, Báthory Gábort és Bethlen Gábort. Márton Áron erdélyi katolikus püspök itt mondta el 1944. május 18-án nevezetes beszédét, amelyben elítélte a zsidóüldözést.