2022. június 28., kedd

Omikron, a titokzatos

Már két éve itt van köztünk ez a nyavalyás koronavírus. (2019. december 8-án említették először a kínaiak, és 31-én jelentették be a járványt az Egészségügyi Világszervezetnek, de az első eset november 17-én jelentkezett.) És mégis sok mindent nem tudunk róla, sok mindenben csak tapogatózunk, és állandóan valami újdonsággal lep meg bennünket, s nem tudjuk, hogyan kellene hatékonyan védekezni ellene. A legszörnyűbb azonban az, hogy nem tudjuk mikor és hogyan lesz vége. Nem csoda, hogy mind türelmetlenebbek a hatóságok és a polgárok is.

A hatóságokat nem az izgatja mind jobban, hogy mennyi a bizonytalanság a járvánnyal kapcsolatban. Inkább az, amit már tudunk. A vírus megzavarja mindennapi életünket, befolyásolja magatartásunkat, mind türelmetlenebbé tesz bennünket. De főképp súlyos problémákat okoz a gazdaságban. A kormányok már eldicsekednek azzal, hogy 2021-ben mennyivel növekedett a gazdaság, de azt nem teszik hozzá, hogy még mindig nem érte el a 2019-es szintet. És mivel nem tudjuk mikor lesz a járványnak vége, azt sem tudhatjuk, mit hozhat még.

Egyetlen reményünk, hogy az oltás meghozza a kollektív immunitást és ezzel véget ér. Igen ám, de ehhez legalább 80 százalékos átoltottság kell. Ez egy-egy országon belül talán még elérhető, de világviszonylatban szinte kizárt, hiszen Afrikában eddig a lakosságnak mindössze a 2,5 százalékát oltották be, és nagyobb nemzetközi segítséggel is csak nehezen növelhető ez az arány.

Ráadásul nincs semmi bizonyság arra, hogy a 80 százalékos beoltottság is véget vet a járványnak. Napjainkban sokszor dicsekednek azzal, hogy az új fertőzötteknek csak kis hányada volt beoltva. Azt nem veszik figyelembe, hogy ezzel azt is elismerik, hogy a védőoltás nem ad teljes biztonságot. (Már említettük azt a tragikus esetet, hogy egy fiatalember átvészelte a fertőzést, felvett minden oltást, mégis a következő fertőzés elvitte.) Nem is szólva arról, hogy már harmadik oltásnál vagyunk, de a legújabb mutáció, az omikron szükségessé teheti, azaz itt-ott már teszi a negyediket is. Súlyosbodó probléma aztán, hogy az egészségügyi személyzet mind fáradtabb, megtelnek a kórházak, foglaltak a lélegeztetőgépek. Közben globálisan már jóval ötmilliót meghaladó halott van, és 2021 októberében a járványnak 75 százalékkal több elhunytja volt, mint az előző évben.

A lényeg, hogy az elhúzódás mind türelmetlenebbé teszi a hatóságokat és a polgárokat egyaránt. A hatóságok szigorú korlátozásokat vezetnek be, majd enyhítik azokat. Még  részleges vagy ideiglenes karanténnal is kísérleteznek. Probálgatják erőltetni az oltást. Három országban (Ausztriában, Görögországban és Lengyelországban) egyesek számára kötelezővé tették az oltást. Közben – mint mondtuk – az oltás sem szavatolja a vírus teljes visszaszorítását.

Érthetően a polgárok is egyre türelmetlenebbek. Zavarja őket az is, hogy erőltetik a beoltást, de még jobban irritálja őket, hogy a különféle megszorítások megzavarják hétköznapjaikat, elveszik azt a kevés örömet, szorakozást is, amit az élet ad. És mindebben alkotmányos jogaik megsértését látják.

Erről nap-nap után olvashatjuk a híreket. Olaszországban azzal a jelszóval tüntettek, hogy „le a diktatúrával”. Ausztriában 35 ezer ember vonult fel tiltakozva a kötelező oltás ellen. Németországban a rendőrség szétkergette a megszorítások ellen tüntetőket. Pénteken Belgiumban, szombaton Nagy-Britanniában, Németországban, Olaszországban, Csehországban tüntettek a megszorítások ellen. Ausztriában egyetlen nap alatt 27 tüntetés volt. A belga rendőrség vízágyukkal zavarta szét a tüntetőket stb.

Annyi bizonytalansággal és növekvő türelmetlenséggel teli világunkban is furcsaságnak számít, hogy még a papság sincs egységes állásponton. Ferenc pápa határozottan oltáspárti. „Az oltás egyszerű, de komoly módja a közös javak előmozdításának és a másokról, különösen a legsebezhetőbbekről való gondoskodásnak” – hangoztatta.

A Slobodna Dalmacija c. horvát lap ugyanakkor idézi Német László nagybecskereki püspököt, aki a papoknak és a püspöki alkalmazottaknak azt rendelte el, hogy „védettségi bizonylat” nélkül szolgáltassák ki a szentségeket. A lengyel egyház is beoltásra szólította fel a hívőket. Ugyanakkor Josip Bozanjić horvát bíboros megfeledkezett arról, hogy megemlékezzen a vírus több ezer horvátországi áldozatáról. Több pap pedig felszólalt nemcsak a misézés tilalma ellen, de az oltás ellen is.

Amíg az emberiség ilyen bizonytalanságban és megválaszolhatatlan kérdések világában él, az omikron rohan hódító útján. Valami különleges. Az a dél-afrikai orvosnő, aki a első esetet jelezte, maga is meglepődött. Betegei nem veszítették el sem ízelési, sem szaglási képességüket. A panaszkodó fiatalok szörnyű fáradtságot éreztek, egy hatéves kisfiúnak pedig gyorsan verni kezdett a szíve. Mindannyian gyorsan felépültek.

A vírus hihetetlenül gyorsan terjed, egyszerre jelentkezik több országban. Jelenleg enyhe lefolyású. Átvett olyan dolgokat, amelyek a nátha vírusát jellemzik. Az igazán kínzó kérdés, hogy az enyhe lefolyás felé fejlődik-e tovább a görbe, vagy veszélyesebbé válik. Van ugyanis példa arra, hogy az egyik veszélyesebb mutáció, a delta, amely sok országban a legtöbb megbetegedést okozza, Japánban olyan formát öltött, hogy szinte veszélytelenné vált. De mi lesz, ha az omikron, vagy másik mutáció ölt veszélyes formát?