2022. december 2., péntek

Oktatásról, kulturáról és tájékoztatásról

A diákok tanulmányait az iskoláskor előtti intézménytől kezdve egy egységes szám szerint tartják nyilván

A középiskolai oktatással és neveléssel foglalkozó törvény módosítása szerint az új rendszerben történő állami érettségi bevezetését a következő tanévre halasztják a hároméves szakközépiskolák esetében, míg az általános művészeti középiskolákban az állami érettségi, illetve a szakérettségik megszervezésére először a 2023/2024-es tanévben lehet számítani, emelte ki Branko Ružić oktatási miniszter a köztársasági képviselőház tegnapi ülésén, amelynek napirendjén több oktatással kapcsolatos törvény is szerepelt.

Az oktatási miniszter a törvények módosítása kapcsán elmondta, hogy a középiskolai oktatással foglalkozó törvény módosításai azokat is érintik, akik egészségi okokból arra kényszerülnek, hogy otthonról folytassák tanulmányaikat. Olyan jogszabályokat láttak elő, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanuló otthoni körülmények között felkészüljön az egyetemi felvételi vizsgára. A törvény ugyanakkor szabályozza azoknak a tanulóknak a kérdését is, akik külföldön kezdték meg tanulmányaikat, vagy Szerbiában valamelyik külföldi alapítású iskolában. Meghatározza, hogy milyen feltételek mellett iratkozhatnak át valamelyik középiskolába.

A napirenden szereplő hat oktatási törvény között szerepelt az iskoláskor előtti oktatás és nevelés is, módosítva azokat a törvényes előírásokat, amelyek a gyerekek kétnyelvű oktatására és nevelésére vonatkoznak. A miniszter elmondta, egy egységes nyilvántartás készül, amelyen keresztül a diák fejlődése figyelemmel követhető tanulmányai során az iskoláskor előtti időszaktól kezdve. Ebbe a nyilvántartásba belekerül az oktatás és nevelés nyelve is.

Kiss Nándor, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője felszólalásában rámutatott, az Oktatási és Nevelési Minőségellenőrző Intézet különösen nagy jelentőséggel bír a kisebbségek nyelvén folyó oktatásban és nevelésben, hiszen a záróvizsgák tesztjeinek utasításainak kisebbségek nyelvén történő kidolgozásában, valamint a munka- és kézikönyvek lefordításában szorosan együttműködik a kisebbségi nemzeti tanácsokkal. Miután nő majd az intézet hatásköre, Kiss szerint fontos lesz a kisebbségi tanácsokkal való együttműködés kibővítése is. Az új nyilvántartás bevezetése nemcsak a diák fejlődése miatt fontos, hanem a kisebbségeket képviselő testületek, a személyes adatok védelmének tiszteletben tartása mellett, figyelemmel követhetik az egyén oktatási rendszerben való haladását is. Ugyanis a nyilvántartás tartalmazza majd a gyermek nemzeti identitásáról szóló adatot is. Hozzátette, az alkotmány szerint senki nem köteles megvallani nemzeti hovatartozását, éppen ezért a VMSZ képviselői csoportja üdvözli a minisztérium megoldását, miszerint a nyilvántartásba bevezetik a gyermek és a tanár anyanyelvét, de a tanulmányok nyelvét is. Szavai szerint értékes információk ezek a kisebbségek számára, az oktatási rendszerben felmerülő problémák kiküszöbölése és a kisebbségek nyelvén folyó oktatás minőségének javítása érdekében.

Maja Gojković kulturális és tájékoztatási miniszter mindenekelőtt a kulturális örökségről szóló törvényt ismertette. Elmondta, első alkalom, hogy ilyen törvény kerül a képviselők elé, amely pontosan megfogalmazza, mi a kulturális örökség. Kitért azokra az adókedvezményekre, amelyek a kulturális örökség behozatalát érintik, majd kitért arra is, hogy miután az elmúlt években számos nemzeti kincsnek nyoma veszett, készül egy olyan nyilvántartás is, amely ezeket az értékeket veszi sorba.

Kovács Elvira VMSZ-képviselő az eurointegrációs bizottság elnökeként elmondta, hogy ez a kulturális örökségről szóló törvény az EU jogszabályaival, a Vámunió előrásaival való összehangolást érinti, mégpedig a kulturális javak behozatalát és kivitelét, azaz az EU-tagállam területéről illegálisan kiszállított kulturális javak visszaszállítását. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy a törvényjavaslat a regionális integráció és a közös kulturális örökség érdekében országos, tartományi és önkormányzati szinten ösztönzi a kulturális örökségvédelmi intézményeket az oktatási intézményekkel való együttműködésre a kulturális örökség védelmét és megőrzését célzó programok elkészítésében, projektek megvalósításában és tevékenységekben.

A képviselők megvitatták a közszolgálati médiáról szóló törvény módosítását is. Maja Gojković rámutatott, a törvények módosítására a pártokközi megállapodás szerint volt szükség, hogy a közszolgálati televízió hírműsorai nem részrehajló, igazságos és politikai szempontból kiegyensúlyozott tudósításaiból álljanak össze. Így a kampányidőszakban egyenlő teret kell hogy kapjanak a politikai pártok, illetve a politikai hirdetések megfizettetése egy előre közzétett egységes árlista alapján kell hogy közlésre kerüljenek. Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy tíz nappal a választások előtt a közszolgálati televízió nem közvetíthet infrastrukturális projektekről, út-, híd-, vagyis iskolaavatókról, gyármegnyitásról és más rendezvényről, ahol a választásokban funkcióra jelölt személyek szerepelnek, legyen szó köztársasági, tartományi, vagy önkormányzati szintről.

A miniszter kitért arra is, hogy miután a Vajdasági Rádió és Televízió a televízió-előfizetési díjból nem tudja zavartalanul végezni tevékenységét, a 2022. évben a részükre 900 millió dinárt különítenek el az állami költségvetésből. Egyelőre nem növelik a televízió-előfizetési díjat, az továbbra is 299 dinár marad.