Nehéz dolga van annak az újságírónak, aki járatlan a jogi nyelv útvesztőiben (és nyilván a nagy többség ilyen). Ennél is bonyolultabb feladatot vállal az, aki rendőrségi, bírósági és hasonló információkhoz idegen nyelven jut hozzá, tehát fordítani is kénytelen, miközben az anyanyelvi kifejezések jelentésével sincs tisztában. Arra pedig a hírversenyben kevés idő jut, hogy utánanézzen a helyes kifejezéseknek.
A leggyakrabban előforduló fogalmakkal azonban az újságírónak is tisztában kellene lennie. Ehhez igyekszünk segítséget nyújtani a sajtóból találomra összegyűjtött idézetek alapján.
Érdemes talán az egyszerűbbekkel kezdeni: „A letartóztatott gyanúsítottat azzal terhelik, hogy kedden 14.20 körül, a Petar Kolendić utcában a hatvannégy éves férfit leteperte a földre, majd a kabátzsebéből ellopott egy nagyobb összeget, és elmenekült.” Az irodalom szerint a rablást az követi el, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy ennek érdekében erőszakot, ill. az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz. De rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a már elvett dolog megtartása végett alkalmazza az erőszakot vagy a fenyegetést. A lopás pedig azt jelenti – tehetjük hozzá laikusan –, hogy idegen dolgot titokban igyekszik jogtalanul eltulajdonítani, tehát erőszak alkalmazása nélkül. Látható tehát, hogy a fönti példamondat rablásról szól, nem pedig lopásról.
„A zombori rendőrség tagjai leleplezték a zombori súlyos lopássorozat gyanúsítottját, és letartóztatták D. D.-t (21) – írja a Vajdasági RTV.” Írtunk már róla, hogy a szerb „teška krađa” megfelelője a magyarban: nagy értékű lopás.
„Z. P.-t (1959) hivatalos helyzettel való visszaéléssel terhelik.” Nyilvánvalóan hivatali helyzetével élt vissza Z. P.
Több gondunk is van a következő két mondattal, s mert tartalmukban közel állnak egymáshoz, együtt tárgyaljuk őket.
„A mitrovicai felsőbíróság előző eljárásából származó bírói végzése alapján a gyanúsítottat 30 napos fogságra ítélték.” Illetve: „A niši Felsőbb Bíróság előzetes börtönbüntetést rendelt el a körözés alatt álló 27 éves M. O. ellen, akit liliomtiprással vádolnak.” Helyesírási kérdést is fölvet a mitrovicai felsőbíróság, illetve niši Felsőbb Bíróság elnevezés. Amennyiben köznyelvi értelemben szándékozzuk használni a mitrovicai felsőbíróságot, helyesnek tekinthetjük ezt az írásmódot. A niši intézmény írásmódját viszont nem. Intézménynévként írhatjuk Niši Felsőbíróságnak, ha esetleg követni akarjuk a bíróságok gyakorlatát, amelyek rendszerint különírást alkalmaznak (Niši Felső Bíróság), ez is elfogadható. A településnév azonban része a bíróság elnevezésének, tehát nagybetűvel kell írni; emellett nálunk a magyarban a felsőbíróság elnevezést alkalmazzuk, még ha ennek némileg ellent is mond a legfelsőbb bíróság elnevezés. Persze más szövegkörnyezetben alkalmazhatjuk a fokozást, amikor általában beszélünk felsőbb bíróságról. Például: Az ügyet alapfokú bíróságon kezdték tárgyalni, de később több felsőbb bíróságot is végigjárt.
Az első mondatból nehéz kibogozni, hogy mit is jelent a „30 napos fogság”, a niši esetben pedig szinte megfejthetetlen, hogy mit kell érteni „előzetes börtönbüntetés” alatt. Lesz utólagos is? Ezekre a bizonytalanságokra igyekszünk az alábbiakban választ találni.
Gyakran előfordul a rendőrségi hírekben az őrizetbe vétel szókapcsolat. (A letartóztatott személyeket 48 órás őrizetbe helyezték.) Rendszerint helyesen használják ezt a fogalmat. A jelentése: a rendőrség jogkörében alkalmazható, rövid időre szóló kényszerintézkedés, amely a terhelt személyi szabadságának elvonását jelenti. A törvényben előírt időtartam nem hosszabbítható meg, a terheltet vagy szabadlábra helyezik, vagy elrendelik előzetes letartóztatását. Őrizetbe vételre rendszerint tettenérés vagy elfogás esetén kerül sor. Előzetes letartóztatás csak olyan esetben történhet, amikor a bűncselekmény szabadságvesztéssel jár.
A letartóztatás a terhelt személyi szabadságának bírói elvonását jelenti a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt. Az előzetes letartóztatást a nyomozati szakban az ügyész indítványára a vizsgálóbíró, a vádemelés után az eljáró bíróság rendeli el.
Mindezek alapján arra következtethetünk, hogy a „30 napos fogság” azt jelenti, hogy a gyanúsítottat harminc napra előzetes letartóztatásba helyezték. És ugyanezt mondhatjuk el az „előzetes börtönbüntetésről” is. Ilyesmi természetesen nem létezik, nyilván itt is előzetes letartóztatásról lehet szó. A kettőt egyebek mellett azért sem szabad összekeverni, mert a terhelt eljárási jogai az előzetes letartóztatás ideje alatt nem korlátozhatóak, védőjével korlátozás nélkül érintkezhet.
Az itthoni sajtónyelvben ritkán fordul elő az előállítás kifejezés. Mégis érdemes megismerkedni vele, mert hasonlít az őrizetbe vételre. Viszont rövidebb időtartamra szól (Magyarországon pl. legfeljebb 8 órára). Ez az az idő, amikor pl. a tetten ért személyt elfogásától számítva az illetékes szerv elé állítják. Az is előállítható, aki nem tudta vagy nem akarta magát igazolni. Ugyanez történik, ha szabályszegés bizonyítása céljából például véralkohol-vizsgálatra van szükség.
