2024. április 25., csütörtök

Az UEFA és a bizalom

Aki követi a nemzetközi labdarúgás eseményeit, biztosan értesült arról a botrányról, amely az európai klubtornák egyenes kieséses szakaszának hétfői sorsolásán történt az UEFA svájci székhelyén, Nyonban. A bakik az elsőként bonyolított Bajnokok Ligája-nyolcaddöntők húzásán történtek. Először a Villarreal lehetséges ellenfelei közé tették be a csoportellenfél – vagyis kötelezően elkerülendő – Manchester Unitedet, és a segédkező Andrej Arsavin, mit ad isten, épp a Vörös Ördögök nevét tartalmazó golyót húzta ki. Miután rászóltak az egykori orosz klasszisra, az újabb golyót húzott, épp a másik manchesteri gárdát, a Cityt jelölve meg a Sárga Tengeralattjáró riválisaként. A botlás mellett még tovább is lehetett volna menni, ha nem bonyolódik tovább a baj, ám a következőnek húzott Atlético Madrid lehetséges ellenfelei közé nem került be a korábban „kilőtt” United. Az ismert „fősorsolóarc” Giorgio Marchetti ráadásul ki is mondta, hogy az Atléti nem kaphatja meg Cristiano Ronaldóékat, az olasz szavai után zavart, értetlen csend ülte meg a termet. A sorsolást mindazonáltal befejezték, Diego Simeone legénysége a Bayernt kapta, Ronaldót pedig összehozta a sors (?) Lionel Messi PSG-jével – csak hogy a pillanatok alatt futótűzként terjedő felháborodás hatására az UEFA újrasorsolást írjon ki.

Ennek értelmében a Matracosok a sors fintoraként a Unitedet kapták, a PSG pedig a Real Madriddal került össze a nyolcaddöntő slágereként, így nem véletlen, hogy a – törölt első húzáson Benficát kapó – Királyi Gárda viszi a prímet az UEFA kritizálásában, Florentino Pérezék egyenesen újra-újrasorsolásról beszélnek. A szervezet persze hamar kiadott egy közleményt, amelyben szoftverhibát jelölnek meg a bonyodalmak okozójaként, Aleksandar Čeferin elnök pedig beismerte a hibát, amelyet egyúttal felelősként magára is vállalt, és elnézést kért a történtekért. A nemzetközi sajtóban viszonylag kicsi volt az eset visszhangja, de meghonosodott például egy új botrányelnevezés, a „sorsolás-gate”, több szakportál, például a goal.com az évszázad botrányának nevezte az eseményt, és általánosságban ismét széleskörűen megingott az UEFA becsületességébe vetett hit.

Az embernek akaratlanul is eszébe jut Sepp Blatter híres-hírhedt 2016-os nyilatkozata, amikor a FIFA-tól dicstelenül távozó svájci sportdiplomata egy évvel leváltása után arról beszélt, a sorsoláson használt golyók hűtésével vagy melegítésével lehet elérni, hogy a húzó a „megfelelő” összecsapásokat sorsolja ki. Az UEFA-t – ahogyan „válogatott-testvérét” is – hosszú ideje körbelengi a korrupció vádja, és ez az eset csak egy újabb jó nagy lapáttal tesz erre, még ha nyilvánvalóan nincs bizonyíték rá, hogy Nyonban manipulálták a sorsolást.

A kérdés – amit meglepően kevesen tettek fel a napokban – az, hogy amennyiben szándékos csalásra derült fény a nyoni bakisorozat alkalmával, milyen szándék állt ennek hátterében. Találgatni végtelen sokáig lehet, de annyi biztos, hogy ahol korrupció van, ott a pénzmozgások a főszereplők, és ez alatt elsősorban a médiára gondolok, ugyanis korántsem mindegy, hogy a közvetítésekkel is üzletelő UEFA mekkora marketingértékkel bíró párharcok jogát értékesíti. Ha pedig kiderül, hogy a szervezet egy előre megírt forgatókönyvű show-t szervez az igazságos torna helyett, azzal az egész viadal hitelessége omlik össze.