2022. május 21., szombat
INTERJÚ

Koronavírus és vitaminok: mit szedjünk?

Marina Kalić, az Újvidéki Egyetem Gyógyszertudományi Tanszékének docense, egykori asszisztensem számos tantárgy gyakorlatain. Emlékszem, nem értettem, miként lehet valaki ennyire sokoldalú, hogyan képes ilyen részletességgel ismerni a gyógyszerészet minden zeg-zugát, a gyógyszerkészítéstől kezdve a biofarmácián át a biotechnológiáig. Nem véletlen, hogy ilyen érzékeny téma kapcsán őt választottam interjúalanynak.

Marina Kalić
Marina Kalić

Ma már tudjuk, hogy a gyógyszerek mellett a kozmetikumok és az étrendkiegészítők, például a vitaminok és ásványi anyagok is, igen erős hatással lehetnek az emberi szervezetre. Ám nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy mindennek, aminek van hatása, bizonyosan lesz mellékhatása is, még akkor is, ha dózisfüggő. Még mielőtt a cikk címében szereplő szakmai témáról faggatnám Marinát, a táplálékkiegészítők szakértőjét, ismerjük meg egy kicsit ő magát.

Amint az ember meghallja, ahogy tanítasz az egyetemen, magától érthetőnek tűnhet, hogy mindig is gyógyszerésznek készültél. Ez valóban így van? Miért választottad az orvostudománynak ezt az ágát?
– Milyen távolinak tűnik mindez... Nem akartam mindig gyógyszerész lenni. Sokat vacilláltam az orvosi és valamilyen természettudományi szak között. Már nagyban folytak a felvételi előkészületek, amikor még nekem nem sikerült dönteni. Végül egy kompromisszumos megoldást választottam, azaz a gyógyszerészetet. A sok év tanulás, illetve a már magam mögött hagyott jó pár szolgálati év viszont engem igazol, nagyon jól döntöttem, amikor ezt a szakot választottam és ha visszapörgethetném az idő kerekét, akkor is ugyanígy döntenék.

Miért választottad az egyetemi karriert? Ez a szakma rengeteg lehetőséget kínál a gyógyszertáron keresztül az iparon át a klinikai gyógyszerészetig. Mit jelent számodra az akadémiai és a tudományos élet?
– A pályaválasztással ellentétben itt pontosan tudtam, mit és miként szeretnék. Még diákként nagyon érdekesnek tartottam a gyógyszertechnológiai gyakorlatokat, hiszen ez a gyógyszerkészítés tudománya, és egészen biztos voltam benne, hogy ezt a tantárgyat tanító tanársegédeknek, professzoroknak ez még érdekesebb lehet. Azóta az akadémiai életre törekszem. A diákokkal való munka az, amit őszintén szeretek. És az élet mindig úgy hozza, hogy amikor egy kicsit is elbizonytalanodok magamban, a munkámban, kapok egy-egy pozitív visszacsatolást a diákoktól, ami azonnal visszabillent és energiát ad.

Miként jöttek a „vitaminok" az életedbe? Ha jól tudom, még a doktori disszertációdnak is van valamilyen kapcsolata ezzel a témával.
– A Gyógyszerésztudományi Tanszék lehetőséget adott arra, hogy az elméleti kutatások mellett a gyakorlatban is kipróbálhassam magam, ami az én esetben egy szoros együttműködést jelentett a táplálékkiegészítő iparral, mely napról napra növekszik. Egy-egy projektum vagy termékanalízis során sokat tanulmányoztam az itthoni és külföldi előírásokat, így egyre részletesebben megismerhettem a gyógyszertechnológia ezen ágát. Ebből a történetből pedig szép lassan kikristályosodott, hogy a disszertációmnak is e körül kell majd építkeznie, melynek egy részét Dániában írhattam meg, megismerve az ottani hozzáállást az itthoni mellett.

Szerinted a 21. század emberének érdemes különféle termékeken keresztül bevinnie a vitaminokat, ásványi anyagokat és más nyomelemeket, vagy elegendő, ha odafigyel az életmódjára és táplálkozására?
– Elsősorban azt szeretném hangsúlyozni, hogy az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás és az egészséges életmód elegendő a szervezet mindennapi normál működéséhez és az egészség megőrzéséhez. Ha valaki tud időt szakítani az egészségére a mindennapi megfelelő táplálkozás és fizikai aktivitás terén, akkor úgy gondolom, hogy étrendkiegészítőkre nincs szükség. Viszont annak is tanúi vagyunk, hogy a modern életmód nagymértékben behatárolja a minőségi ételek elkészítésére és fogyasztására, valamint a fizikai aktivitásra és a friss levegőn való tartózkodásra fordítandó időt. Ennek értelmében egyre inkább szükséges a különféle bioaktív anyagok kompenzálása, pont az étrendkiegészítők segítségével.

A járvány több mint egy éve tört ki. Azóta szinte mindenki igyekszik erősíteni az immunrendszerét. Személy szerint úgy gondolom, hogy vitaminokkal lehetetlen garantálni az immunmodulációt. Meg tudnál győzni ennek az ellenkezőjéről?
– Megpróbálhatom! Megcáfolhatatlan bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy bizonyos vitaminok ( például az A- és a D-vitamin) kötődnek bizonyos intracelluláris receptorokhoz, amelyeken keresztül erős és specifikus immunmoduláló hatást fejtenek ki. Ezek egy része közvetlenül vagy közvetve befolyásolja a T és B limfociták munkáját, illetve a falósejtek baktericid képességét is. Például ma már dolgoznak olyan D-vitamin-analógon is, mely az autoimmun betegségek kezelésében adjuváns szerként lesz használható egyes immunszuppresszív terápiákban, a transzplantációs eljárások során. De számos más vitamin és ásványi anyag, különösen a réz, folsav, vas, szelén, cink valamint az A-, C-, B6-, B12- és D-vitamin hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez, egyaránt figyelembe véve mind az itthoni, mind az európai ajánlásokat.

Miért lett a C- és D-vitamin, illetve a cink és az alfa-liponsav a táplálékkiegészítők királya „Covid ellen"?
– Elsősorban a jó a marketing miatt. Nem az előbb felsorolt anyagok az egyedüliek, melyek pozitív hatással bírnak az emberi szervezet védekezőképességére. Tény, hogy a koronavírus-járvány hozzájárult a D-vitamin immunstimmuláló hatásának még részletesebb kikutatásához, és az említett cinkről is még inkább bebizonyosodott, hogy antioxidatív hatása nagyban hozzájárulhat egészségünkhöz. Az alfa-lipoinsav, illetve a C-vitamin esetében is ezekre a szabadgyökhatást csökkentő mechanizmusokra támaszkodva jelenthetjük ki azt, hogy ezek az anyagok segítenek megőrizni a szervezet általános állapotát és elősegíthetik a javulását.

A várandós nők, egészen a közelmúltig, a lakosság veszélyeztetett csoportjába tartoztak, mivel nem kaphatták meg a védőoltást. Tapasztalatom szerint a hölgyek, pont a „jobb félni, mint megijedni" elvét követve, a hagyományos „terhesvitaminok" mellé még más vitaminokat, ásványi anyagokat vagy növényi alapú étrendkiegészítőket is szedtek/szednek. Van-e kockázata ennek a gyakorlatban?
– Természetesen van. Nemcsak kockázatokkal jár, hanem többet árt, mint használ. A gyógynövény-készítményeket, -kiegészítőket maximálisan korlátoznám, és hangsúlyoznám, hogy terhesség ideje alatt soha semmit nem szabad saját ötlettől vezérelve bevenni, mert óriási kockázattal járhat az anya és a gyermek egészségére nézve is. Mindenképp konzultáljunk orvosunkkal vagy gyógyszerészünkkel ilyen esetben. Tény azonban, hogy a koronavírussal fertőzött terhes nők vérében csökkent D-vitamin-, cink- és B12-vitamin-szintet mutattak ki, és lehetséges, hogy ez a csökkent szint befolyásolta a terhes nők immunválaszának hiányát, és növelte a fertőzés esélyét. Ilyen értelemben terhes nőknél valóban indokolt a táplálékkiegészítés ezekkel a mikroelemekkel, de nem az ajánlott napi bevitel 100%-ánál nagyobb adagban.

Mit tanácsolsz az embereknek? Akárcsak a várandósok esetében van-e a lakosságnak olyan kategóriája, például gyerekek, idősek vagy különféle krónikus betegségekben szenvedők, akiknek érdemes speciális készítményeket, vitaminokat, ásványi anyagokat szedniük ezekben a kockázatos, pandémiás időkben?
– Nehéz általános tanácsot adni, mert minden kockázati csoportot, még egy bizonyos kockázatnak kitett egyént is, egyénileg kell megközelíteni. Az ajánlott intézkedéseken túl azonban mindenkinek azt javasolom, hogy minél több időt töltsön a friss levegőn, ha teheti, végezzen valamilyen testmozgást, és fogyasszon minél több magas tápértékű ételt, miközben csökkenti az egyszerű cukrok, a telített zsírok és a feldolgozott élelmiszerek mennyiségét. Valójában ez a tanács különösen igaz ezekre a kockázati csoportokra. Ami a vitaminkiegészítést illeti, nem szeretek általános ajánlásokat adni. De ha valamit ki kell emelnem, akkor az eddig felsorolt összes vitamin és ásványi anyag, ami hatással lehet az immunrendszerre, segíthet a fokozott fertőzésveszélyes időszakában, mely időszak sajnos már két éve tart. Ugyanakkor persze ügyelni kell arra, hogy ne vegyen be mindent az ember egyszerre, illetve a megengedettnél nagyobb mennyiségeket, valamint ne haladja túl a termékek alkalmazási idejét.

És egy utolsó kérdést engedj meg a végére. Inkább elfogyasztasz egy kiló citromot, minthogy bevegyél egy 500 mg-os C-vitamin-tablettát?
– Mindig könnyebb beszedni egy tablettát, mint megenni egy kilogramm citromot. Viszont, ha a citrom mellett döntök, akkor rostot, vasat és B6-vitamint is beviszek a szervezetembe. De ha őszinte akarok lenni, ritkán van időm ennyi citromot megenni, ezért gyakorlati okokból mégis inkább bevennék egy C-vitamin-tablettát.