2022. május 23., hétfő
JEGYZET

Ég veled, pénztárca!

A vastag pénztárca nemrégiben még a jó pénzügyi helyzet szinonimája volt. Apáink számára a kézbe kerülő bankjegyek jelentették a jólétet, a fiókba helyezett ládika tartalmazta a biztonságot jelentő külföldi valutát, a bankokban nyugvó takarékbetét pedig csak azon kevesek kiváltsága volt, akik már nem merték otthonukban őrizni az összegyűjtött vagyonuk értékének megfelelő papírkötegeket.

Apósomnak pár évvel ezelőtt még azt magyaráztam, hogy teljesen felesleges felvenni a bankszámláról a jövedelmet ahhoz, hogy a szemközti postán befizesse a havi számláit. Sokkal egyszerűbb átutalni, ehhez ugyanis már évek óta léteznek elektronikus rendszerek, amelyekkel otthonunk kényelméből is ki tudjuk fizetni a kötelezettségeinket. Területeinken azonban ezeknek idejük sem volt meghonosodni, mert az okostelefonok megjelenésével robbanásszerűen terjedt a mobil-pénzkezelés divatja. Egyre szaporodott azon üzletek száma is, amelyekben bankkártyákkal (is) lehetett fizetni. A pénztárcák folyamatosan vékonyodtak, és méretük már egyáltalán nem tükrözte a tulajdonosuk anyagi helyzetét.

A koronavírus megjelenése pedig végképp halálra ítélte a susogó és csörgő készpénzt. A Szerb Nemzeti Bank adatai szerint a mobil-bank felhasználók aktivitása 33 százalékkal magasabb, mint tavaly. A második negyedévben 12,8 százalékkal nőtt az elektronikus bankrendszerek használata is.

Ugyanekkor 7,6 millió online átutalást végeztek el országunkban: ez több, mint a 2018-ban jegyzett össz bankkártyás fizetés és elektronikus utalás száma. 2020 második negyedévéhez képest viszont 55,39 százalékos emelkedést mutat az online bankszolgáltatásokat igénybe vevők száma. A rohamos változást még inkább alátámasztja az az adat, amely a dináralapú kártyák használatát elemezte a hazai weboldalakon: internetes vásárlások esetén idén áprilistól júliusig 70 százalékkal többen utaltak át számláról számlára pénzt, mint tavaly ugyanebben az időszakban.

Az üzletekben is nőtt a kártyás fizetések száma: az Erste bank felmérése szerint a második negyedévben 90 millió alkalommal fizettek bankkártyával a boltokban a vásárlók, ami csaknem 30 százalékos növekedést jelent. Idén kiszélesedett az a rendszer is, amely lehetővé teszi a bankkártyás fizetéseket. Az átutalást fogadó POS-terminálok száma több mint 15 százalékkal emelkedett: június végére csaknem 110 ezer bankkártyás terminált tartottak nyilván országunkban. Az átutalásokat kezelő internetes oldalak kapacitása pedig 78 százalékkal nőtt.

A szakértők szerint a világjárvány jelentősen felgyorsította a digitális pénz elterjedését: a fertőzéstől való félelem rövid idő alatt megváltoztatta a fogyasztói szokásokat, ez pedig az e-kereskedelem, illetve a korszerű fizetési módok virágzásához vezetett. Egyesek úgy vélik, hogy a készpénzzel történő fizetés hamarosan megszűnhet létezni, és létrejöhet egy értékpapírok nélküli társadalom: nemsokára eljön az idő, amikor csak bankkártyával és mobilalkalmazással fizet majd mindenki.

Az előrejelzések szerint Svédország lehet az első, amely már 2023-ban megszüntetheti a készpénzzel történő fizetést. A skandináv országban már most egyre több üzlet és étterem kéri a vásárlóktól, hogy készpénz helyett bankkártyával vagy mobilalkalmazással rendezzék számláikat. Erre törvényes joguk van: életbe lépett ugyanis az a rendelkezés, amely szerint az üzletek nem kötelesek elvenni a készpénzt a vásárlóiktól. Csupán annyit kell tenniük, hogy a bejáratra kiírják: nem fogadnak el készpénzt. Ebből nem is származik jelentősebb veszteségük, hisz a svédek többségénél már egyáltalán nincs pénztárca. Még a gyerekek is kártyával vagy mobiltelefonnal fizetnek…

Az elektronikus fizetés növekedése és a készpénz használatának csökkenése azonban nemcsak Svédországban tapasztalható. Sok helyen már 2018-ban megugrott a digitális átutalások száma: Indiában akkoriban 55 százalékkal, Kínában 48 százalékkal, Indonéziában pedig 23 százalékkal növekedett az online pénzkezelés mértéke. A kormányok, a bankok és a vállalatok világszerte sürgetik a digitális fizetőeszközre való átállást. A pénznyomtatás ugyanis drága, a pénz tárolása és őrzése is jelentős kiadást és munkát jelent. Egyáltalán nem lepne meg tehát, ha az elkövetkező évtizedben a szerbiai napilapok hasábjain is megjelenne:

De vajon mi vár ránk a több ezer éves hagyomány leszámolásával? Hogyan kezeli a hirtelen váltást egy olyan generáció, amely a megfogható érték világában nevelkedett? Egyelőre ugyanis csak a virtuális pénzek átláthatóságának pozitívumait hirdetik a kormányok és a bankok: a szürkegazdaság teljes felszámolásával kecsegtetnek. A digitalizált fizetési rendszerben nem létezik adócsalás, és drogokat, fegyvereket is nehezebb észrevétlenül beszerezni – állítják.

A készpénz halálával ugyanis lehetetlen lesz bármit is venni anélkül, hogy arról azonnal ne értesülne az, aki a fizetési rendszert kezeli. A bankok és kormányok ily módon teljes ellenőrzésük alá vonhatják a polgárokat – állítják a szkeptikusabb szakértők. Ugyanakkor figyelmeztetnek arra a kiszolgáltatottságra is, amely a kizárólag e-pénzzel gazdálkodó társadalmakat jellemezheti. A teljesen digitalizált fizetési rendszereket ugyanis a vállalatok a saját érdekeik érvényesítésére fordíthatják: az e-pénz követésével a cégek figyelemmel kísérhetik a lakosok fogyasztási szokásait, hogy ezeket az adatokat kereskedelmi célokra használják fel. Nem kevés sikerrel, hisz a felmérések szerint a digitális fizetőeszközök használata jelentősen növeli a fogyasztást. A polgárok ugyanis sokkal többet költenek, amikor kártyával vagy mobilalkalmazással fizetnek...

Magyarán: a kedvenc közösségi oldalunkon rábukkanunk egy gyönyörű cipőre. Csupán három kattintás, és a következő két hónapban elözönlenek bennünket a lábbelikről szóló cikkek, felmérések és legfőképp az akciós vásárlási lehetőségek. Mi pedig fizetünk… Hisz a láthatatlan e-Cashnek nincs súlya. A fizikai világ törvényei között nevelkedett nemzedékem számára pedig felfogható értéke sincs. Ahogyan a csaknem ötmillió dináros árfolyamot jegyző Bitcoinnak sem.