2022. május 23., hétfő
PORTRÉ

Az Osztrák Néppárt katonája

Az osztrák belpolitikában valóságos politikai földrengést váltott ki az, hogy októberben az ügyészi hivatal bejelentette, hogy több személy, köztük Sebastain Kurz ellen is nyomozást indított megvesztegetés és befolyással való üzérkedés gyanújával. Kurz akkor lemondott a kancellári posztról, utódja ideiglenesen Alexander Schallenberg addigi külügyminiszter lett. Itt azonban még nem állt meg a történet. Kurz ugyanis e hónap elején minden addigi tisztségéről lemondott, köztük az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöki és frakcióvezetői posztjáról, és mindösszesen 35 évesen bejelentette visszavonulását a közélettől. Ezzel minden bizonnyal szédítően gyors politikai karrierjére is pont került. Kurz bejelentése után Schallenberg is benyújtotta lemondását, több kormánytaggal együtt. Az ÖVP és a zöldek a sorozatos botrányoktól megroggyant népszerűségük miatt el akarták kerülni az előrehozott választásokat. Így a kancellári bársonyszékbe december 6-án Kalr Nehammer, az ÖVP frissen megválasztott elnöke ülhetett be. A jelenlegi belpolitikai állapotokat jól tükrözi az a tény, hogy 2017 óta Nehammer az ötödik kancellár Ausztriában. De ki is az új osztrák kormányfő? Jelen írásunkban erre a kérdésre igyekszünk választ adni.
Kalr Nehammer 1972. október 18-án született Bécsben és ott is nőtt fel. A Kalksburg Kollégiumba és az amerlingstrassei gimnáziumba járt, ahol 1992-ben érettségizett. Ez után önkéntesként egyéves katonai szolgálatra jelentkezett, de egy év helyett végül 1996-ig maradt a hadseregnél, mint hivatásos katona. 1997-ben hadnagyként szerelt le, és az elkövetkező években tanácsadóként dolgozott. 2012-ben kezdte el kétéves politikai-kommunikációs szakos tanulmányait a Krems-i Duna Egyetemen, ahol végül mesterdiplomát is szerzett.
Leszerelése után vált aktívvá az ÖVP -ben, bár felemelkedése a pártban Kurzhoz képest igen lassúnak mondható. Először a pártakadémián tevékenykedett, majd 2007–2008 között a pártközpont szolgálati és mozgósítási osztályának, 2008–2009 között pedig a képzési és kapcsolatépítési osztálynak volt a vezetője. Ezt követően a pártakadémia alsó-ausztriai egyesületének igazgatója lett, és ekkor került közeli kapcsolatba Wolfgang Sobotkával, Alsó-Ausztria akkori kormányzó-helyettesével. 2015-ben Nehammert az ÖVP szakszervezeti szövetségesének, az Osztrák Munkásszövetség (ÖAAB) főtitkár-helyettesévé és szövetségi szervezeti elnökévé nevezték ki. 2017-ben lett az egyik bécsi, a hietzingi pártszervezet elnöke és választották meg parlamenti képviselőnek. Képviselőként az ÖVP parlamenti frakciójának frakcióvezető-helyettesévé választották, valamint kinevezték sajtószóvivőnek. 2018. január 25-én a párt főtitkárává választották. Így a 2019-es szövetségi választásokon a neve az ÖVP listáin már igen előkelő helyeken szerepelt. A párt bécsi állami listáján az ötödik helyen, a szövetségi listáján pedig a tizenegyedik helyen indult.
Kalr Nehammer 2020. január 7-én tette le a hivatali esküt, mint a második Kurz-kormány belügyminisztere. Hivatali ideje alatt az osztrák kormány 2020 közepén vádat emelt egy személy ellen, aki bevallotta, hogy kémkedett Törökország titkosszolgálatának. A koronavírus-járvány legválságosabb időszakában egyike volt annak a három szövetségi válságkezelő személynek, akik a lezárások és korlátozások végrehajtásáért voltak felelősök. Nehammer belügyminiszterségét azonban botrányok is kísérték. Szintén az előző évben derült ki, hogy belügyminiszteri szerepvállalásával párhuzamosan felesége, Katharina Nidetzky a védelmi minisztérium szóvivője lett. Fél évvel később Nehammer felesége otthagyta a politikát és a magánszektorban helyezkedett el. Nehammernek pedig néhány hónappal később egy újabb, sokkal súlyosabb botránnyal kellett szembenéznie. 2020. november 2-án este következett be ugyanis a bécsi terrortámadás, mely során az Iszlám Állam szimpatizánsaként ismert Kujtim Fejzulai négy embert ölt meg és huszonhármat megsebesített. A terrortámadás után sokan felvetették Nehammer felelősségét, mondván az ő hibája, hogy a terroristát nem kapcsolta le időben a terrorelhárítás. Nehammer maga is elismerte, hogy az általa felügyelt hatóságok hibáztak. November elején azt nyilatkozta, hogy „bár mindenki a legjobb tudása szerint dolgozott, mégis tény, hogy a terroristának sikerült megtévesztenie az igazságszolgáltatás deradikalizálódási programjának szakembereit, és így kapott korai szabadulást” a támadó. A belügyminiszter azonban ezt a botrányt is túlélte.
Nehammer az idei év végén ért fel az osztrák politika csúcsára. Miután Sebastian Kurz az ÖVP elnöki tisztségéről is lemondott, december 3-án a párt a belügyminisztert választotta meg új elnöknek, és mivel az osztrákok a nemetekhez hasonlóan a pártelnöki és a kormányfői posztot is egy kézben szeretik látni, nem volt kérdés: Nehammer lesz az új osztrák kancellár, ami hivatalosan december 6-án meg is történt. Nehammer kancellárként átalakította kormányát. Magnus Brunnert választotta pénzügyminiszternek, aki eddig a környezetvédelmi minisztériumban dolgozott. Ő Gernot Blümel utódja lett, aki azután mondott le, hogy Kurz távozott pártelnöki tisztségéből. A leköszönő kancellár, Schallenberg pedig visszatért régi munkakörébe, a külügyminiszteri posztra. Nehammer emellett tudatta a közvéleménnyel, hogy kancellárként a felelősség, a szolidaritás és a szabadság alapértékeit tartja majd szem előtt, a menekültügy, a migráció és a biztonság terén pedig marad a jelenlegi irányvonal. Az utóbbihoz tegyük hozzá, hogy belügyminiszterként ő volt Kurz szigorú bevándorlásellenes politikájának egyik legfőbb támogatója. Az új kancellárnak és pártelnöknek egyébként több kihívással is szembe kell néznie, elsősorban a jelenleg is tomboló koronavírus-járvánnyal. Nehammer maga is kormánya legfőbb feladatának a járvány elleni küzdelmet jelölte meg. Ez nem csak azért égető kérdés, mert Ausztriában a teljes lezárásokat tüntetéssorozatok kísérték, hanem azért is, mert 2022 februárjától minden bejelentett osztrák lakcímmel rendelkező embernek kötelező lesz a koronavírus elleni védőoltás, amit csak megfelelő egészségügyi indokkal lehet elkerülni. Nehammer itt kamatoztathatja az elmúlt évi járványkezelés során szerzett tapas
ztalatait. Emellett pedig pártjának megingott népszerűsítéségén is javítania kellene. Az Unique Research közvélemény-kutatása alapján az ÖVP eróziója már nem állítható meg, az osztrákok 14 százaléka szerint a koalíció még az idén, 43 százalékuk szerint jövőre felbomlik, és csak a választók 22 százaléka bízik abban, hogy kitölti a kormányzati idejét.