2024. április 24., szerda
KRÉTAPOR

Érdekességek a kémia világából (2. rész)

A különlegesebbnél különlegesebb illatanyagok nyomában

A decemberi ünnepek közeledtével sokunkban felidéződnek a kedvesebbnél kedvesebb gyermekkori emlékek, különösen igaz ez a karácsonyi ünnepekre vonatkozóan, amelyekkel kapcsolatban valamennyien számos csodálatos élményt, illetve megannyi meghatározó illatot és ízt őrzünk, és a családdal töltött meghitt percek mellett talán éppen emiatt várjuk a leginkább, emiatt igyekszünk ünnepi hangulatot varázsolni otthonunkba. A narancs, a fahéj, a mézeskalács, a forralt bor, a fenyő illata mind-mind kellemes érzéssel tölt el bennünket. De vajon mi áll ennek a hátterében, minek köszönhető a fűszerek, a növények, a gyümölcsök különleges illata? Ezúttal ezt a témakört igyekszünk körbejárni, értelemszerűen a természettudományok, ezen belül elsősorban a kémia oldaláról közelítve meg a témát, néhány érdekességre is felhívva olvasóink figyelmét.

A szaglás

A szaglás, mint tudjuk, bonyolult élettani folyamat, amelynek szerve az orr. A szaglás működési mechanizmusának kutatásáért kapott élettani-orvosi Nobel-díjat 2004-ben Richard Axel és Linda B. Buck. A szaglószervet ingerli a molekula, mivel a molekula és a szaglószerv sejtjeinek anyagai között kölcsönhatás lép fel, majd ingerület keletkezik, ami a szaglógumóból a magasabb idegközpontokhoz jut el. Az információk kombinációjából illatmintázat keletkezik, ami tárolódik, ezért bármikor előhívható. A szaganyagok kémiai reakciók, biológiai folyamatok eredményeként keletkeznek, ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy léteznek olyan anyagok, amelyek a koncentrációjuktól függően kellemes illatúak és kellemetlen szagúak is lehetnek.

Az illóolajok

Az illatok az illóolajoknak köszönhetőek, amelyek mindig több alkotóanyagból állnak, és sok esetben oxigéntartalmú szerves vegyületekként jelennek meg. Az emberiség már több ezer éve hasznosítja az illóolajokat, az egyiptomiak vallási szertartások alkalmával használták, ugyanakkor illatosítóként, valamint a testápolás során is alkalmaztak őket. Az illóolajok és illékony alkotórészeik első kémiai elemzésére azonban csupán a 19. század elején került sor. Szobahőmérsékleten általában cseppfolyósak, olajszerűek, erősen párolognak, jellegzetes és erős, ám legtöbbször kellemes az illatuk. A tárolásukra azonban ügyelni kell, mert a levegő, a fény és a hő hatására sötétedhet a színük, sűrűbbekké válhatnak, valamint a kémiai összetételük is megváltozhat. Az illóolajok tehát olyan több vegyületet tartalmazó keverékek, amelyek alkotórészeinek mintegy 90 százalékát a terpének és a különféle terpénszármazékok képezik.

Aromaanyagoknak vagy illatanyagoknak nevezzük azokat a vegyületeket, amelyek az élelmiszerek vagy élelmiszer-nyersanyagok szagérzetét keltik. Az aromaanyagok egy része nemcsak a szagérzet, hanem az ízérzet kialakításában is részt vesz. Az aromaanyagok is illékony vegyületek, amelyeknek azt a koncentrációját, ami még elegendő a szagérzet felismeréséhez, küszöbkoncentrációnak nevezzük. A küszöbkoncentráció függ a hőmérséklettől, a közegtől és számos egyéb tényezőtől is, ugyanakkor a különböző aromák esetében eltérő.

A fenyőfa illata

A pinén az a szerves vegyület, amely alapvetően meghatározza a fenyőfák illatát, különös tekintettel a nagyobb mennyiségben előforduló izomerére, az α-pinénre. A pinén a számos illóolajban is jelen lévő terpének egyik fajtája – a terpének pedig azok a szerves vegyületek, amelyek alapvetően meghatározzák a fafélék kellemes illatát. Érdekesség, hogy a terpének másért is felelősek: a levegőben található egyes anyagokkal kis részecskéket (aeroszolokat) formálnak, és ezeknek az aeroszoloknak köszönhetjük, hogy a vízgőzből felhők alakulnak ki.

A fenyőfa illatát befolyásolja még a limonén is, amely a nevéből könnyen kitalálhatóan a citrusfélékben lévő olaj egyik fontos összetevője. Ezenkívül nemcsak a szobában lévő fenyőkben, hanem a gépkocsikban illatosítóként használt fenyőillatú készítményekben is nagyobb mennyiségben megtalálható a bornil-acetát. Ez a mesterségesen is könnyen előállítható anyag a klasszikus, fenyőfa alakú autóillatosítók egyik fontos hatóanyaga, amely légúttisztító és fájdalomcsillapító hatású. (Folytatjuk)