2024. április 19., péntek

Azt üzeni: itthon vagyunk

Vasárnap turulszobrot avattak fel Hajdújáráson

Tegnapelőtt, advent harmadik vasárnapján tartották meg az Advent a falunkban rendezvényt Hajdújáráson, amelynek legnagyobb eseménye a falu templomának udvarában felállított turulemlékmű leleplezése volt. A szobor eredetileg 1943-ban készült, de soha nem került felállításra. A rendezvény a Keresztelő Szent János-templomban megtartott szentmisével vette kezdetét, amelyet Horváth Endre hajdújárási és ludasi plébános celebrált. Az eseményen jelen volt többek között Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, dr. Pásztor Bálint, a városi képviselő-testület elnöke, és Sövény Rudolf, a hajdújárási helyi közösség elnöke is.
Horvát Endre a szentmisén a szoborállítás jelentőségét méltatta.


– Ezzel a kezdeményezéssel hitet teszünk, hűséget vallunk az előttünk járt nemzedékeknek, atyáinknak, őseinknek, hogy azt, amit elkezdtek, és nem tudtak befejezni, mi most véghezvisszük. Ez azonban soha nemcsak arról szól, hogy szobrot állítunk, hanem elkötelezzük magunkat amellett is, amit ez a szobor jelképez. Amikor felállítunk egy szobrot, megfogalmazzuk a hitet, ami mellett kiállunk. Ez a hit a keresztény magyarságba vetett hit. Az emlékművön a turulmadár a magyarság jelképe, a rajta látható kettős kereszt pedig keresztény hitünk jelképe – magyarázta a plébános.


A szentmisén felszólalt Drenkovits Tibor egykori hajdújárási plébános is, aki a 70-es évek végén megtalálta a földben elásott turulszobrot. Elmondta, hogy 1976-ban került Hajdújárásra. Első dolga volt, hogy oltárképet készíttessen Keresztelő Szent Jánosról, mert a templomnak addig nem volt oltárképe. Ekkor került felszántásra a templom udvara és egy kődarabra bukkant, amely a turulszobor egy darabja volt. Később előkerült a szobor többi darabja is, amelyeket a plébános megőrzött. Örömét fejezte ki, hogy a szobor végre méltó elhelyezést kapott. Drenkovics Tibor beszéde után egy festményt és saját miseruháját adományozta a hajdújárási plébániának.


A szentmise után került sor a szoboravatásra. Az ünnepi beszédeket a sűrű havazás miatt a templomban tartották meg. Elsőként Pásztor István szólalt fel, aki beszédében megköszönte a gondviselésnek, hogy a mai generációnak adta meg az esélyt, hogy a szobor felállításával egy nyolc évtizedes álmot valósítson meg. Szerinte a szoborállítás visszaigazolta azt a bátorságot, gondoskodást, odafigyelést, reménykedést, amely az eddig soha fel nem állított turulmadarat megőrizte az utókor számára.


– Mi nem 1943-ba megyünk vissza. Mi a jövőt építjük. A szobor, a madár a szárnyait úgy tartja, hogy azok a teste mellett vannak. Nekünk kell szállnunk, és soha nem szabad elfelednünk, hogy melyik földből származunk, hol vannak azok az értékek, amelyek örökre ide kötnek – mondta a VMSZ elnöke.
Végezetül Pásztor István köszönetet mondott annak a politikai közösségnek is, amely vállalta a szobor felállításának feladatát, mert sokak szemében a turul negatív üzenetet hordoz. Hozzátette, hogy a turul valójában soha nem támad, mindig véd és kivezet a veszélyből.
Sövény Rudolf beszédében a szoboravatás napját hajdújárás életében piros betűs ünnepnek nevezte. Szerinte egy ilyen kis közösség, amikor egy ilyen nagy tettet hajt végre, méltán lehet büszke elődeire. Kiemelte, hogy a turulmadár egy ősi magyar jelkép. Hozzátette, hogy a legtöbbször a turulmadarat széttárt szárnyakkal ábrázolják, míg a hajdújárási turul szárnyai a teste mellett nyugszanak. Ez meglátása szerint azért van, mert a szobor azt üzeni, hogy itthon vagyunk. Ezért reményét fejezte ki, hogy a hajdújárásiak, vallástól, politikai nézettől függetlenül mindannyian a magukénak érzik majd az emlékművet. A tanácselnök emellett felidézte a szoborállítás kezdeteit is, amelyben napilapunk egyik írása játszotta a főszerepet.


– A hajdújárási turulmadár történetéről először valamivel több, mint egy évvel ezelőtt halottam, amikor dr. Pásztor Bálint elküldte nekem a Magyar Szó erről szóló írását. Lehet, ha a képviselő-testület elnöke akkor nem küldi el nekem azt az írást, ma nem lennénk itt – emlékezett vissza a tanácselnök.


A beszédek után a hívek kivonultak a templom udvarába, ahol Pásztor István és Sövény Rudolf a hajdújárási gyermekekkel együtt leleplezte a turulszobrot, majd Horváth Endre felszentelte azt.