Rádióamatőrök az ország szolgálatában

A szerb kormány a rádióamatőröket kivételes jelentőségű szervezetté nyilvánította az ország védelmében. A Vajdasági Rádióamatőr Szövetség elnöke, Kéki László elmondta, hogy az új katasztrófavédelem elleni törvény értelmében a rádióklubok ugyanis az önkormányzati válságtörzsek részévé váltak és tevékenyen részt vesznek az esetleges vészhelyzetek elhárításában. A szövetség mostanság azért dolgozik, hogy minél jobb körülményeket teremtsenek a húsz vajdasági rádióklub számára. A szövetség elnöke kiemelte, hogy a rádióamatőrök alapvető célja, hogy minél több személlyel teremtsenek kapcsolatot a világ egész területéről hívójelüket, rádiós felszerelésüket és elektrotechnikai ismereteiket felhasználva. A rádióamatőrködés ezen belül magában foglalja a technika vívmányainak tanulmányozását és a terjesztéseket, a megszerzett tudás továbbadását a fiatalabb korosztályoknak, valamint vészhelyzet esetén a kommunikációs lehetőségek biztosítását a lakosság és az ország szolgálatában.

– A rádióamatőrök általában rádióklubokba tagosodnak, a rádióklubok pedig szövetségekbe tömörülnek. A Vajdasági Rádióamatőr Szövetség húsz rádióklubot tömörít, és önálló szervezetként tevékenykedik, de együttműködik a Szerbiai Rádióamatőr Szövetséggel is. Vajdaságban működik rádióklub Adán, amely az egyik legaktívabbak közé sorolható, továbbá Zentán, Újvidéken, Zomborban, Nagybecskereken kettő is van, Versecen, Nagykikindán, Szabadkán, Pancsován, Bácspetrőcön, Topolyán, Óbecsén és Törökbecsén, Bácson, Magyarkanizsán, Muzslyán és Szávaszentdemeteren (Sremska Mitrovica). Legutóbb Hódságon alapítottak egy rádióklubot, amelyet körülbelül egy hónapja jegyeztek be a Gazdasági Nyilvántartások Ügynökségnél (APR). A szövetség segíti a rádióklubok munkáját, valamint kapcsolatot tart a köztársasági szervekkel, legfőképpen a telekommunikácós, közlekedésügyi minisztériummal, valamint a köztársasági ügynökséggel, a RATEL-lel. A szövetség intézi ugyanis az egyének rádiózási engedélyét, mivel az engedélyhez kötött. A készülékek engedélyeztetését, valamint a rádióamatőr licencét a megfelelő kategóriában szintén a szövetség szerzi be az említett köztársasági szervektől – magyarázta Kéki László.

KIVÉTELES JELENTŐSÉGŰ SZERVEZETEK

– Jelenleg a szövetség azon dolgozik, hogy minél jobb feltételeket teremtsünk a rádióklubok működéséhez, miután a szerb kormány a rádióamatőröket kivételes jelentőségű szervezetté nyilvánította az ország védelmére. A rádióamatőrök ugyanis elektronikával és telekommunikációval foglalkoznak, vagyis hobbiból gyerekkoruktól fejlesztik magukat és a felszerelésüket. Hiszen ahhoz, hogy rádión keresztül összeköttetést alakítsunk ki a világ egy távoli pontjával vagy éppen a szomszédos várossal, ahhoz szükséges rádiókészülék, antenna, vezetékek, tápegység, áramforrás, valamint szakvizsga és engedély, illetve szaktudás. A rádióamatőrök már a múltban is többször bizonyították rátermettségüket. Emlékezzünk csak a háborús időszakra, a NATO-légicsapásokra, vagy a közelmúltban a Száva áradására. Az utóbbi esetben a rádióamatőrök csónakba rakták a készülékeiket és voltak olyan helyzetek, amikor csak ők tudtak kommunikálni a köztársasági szervekkel. A rádióamatőrök felkészültek a feladat ellátására, mivel minden egyes tag, aki letette a szakvizsgát, képes arra, hogy katasztrófahelyzetben részt vegyen. Mindenki tud tápegységet készíteni, műszerrel mérni, rádióval forgalmazni, cinezni és antennát készíteni a megfelelő hullámhosszra. Tudja kezelni ezt a helyzetet és felkészült a feladat ellátására. A hadsereg és a rendőrség nem rendelkezik ilyen tudással, mert csak a kezükbe adott készüléket tudják használni, ha komplikáció van, akkor már segítségre szorulnak. Emiatt az új katasztrófavédelem elleni törvényben a rádióklubokat beépítették a rendkívüli helyzetek kezelésére létrehozott önkormányzati törzskarokba. A Vajdasági Rádióamatőr Szövetség segít, hogy a rádióklubok beépüljenek a törzskarokba, ami most zajlik. Már több körzetben részt vettem a körzeti gyűléseken, ahol biztosítottak arról, hogy javítanak a rádióklubok helyzetén. Mindenhol gond van a klubhelyiségek tulajdonviszonyával, de mindenhol ígéretet kaptam, hogy segítik és támogatják a rádióamatőrök tevékenységét.

ÖTSZÁZ RÁDIÓAMATŐR VAJDASÁGBAN

A szövetséghez tartozó húsz rádióklubban körülbelül ötszáz rádióamatőrrel tudunk számolni. Ennél többen vannak, mert nem mindegyik klubtag tagja a szövetségnek is. A Vajdasági Rádióamatőr Szövetség rendelkezik egy ultrarövid hullámú hálózattal, amelyhez a Tarcalon, Szabadkán, a verseci hegyen, Újvidéken és Zomborban léteznek átjátszó állomások. A hálózat használható rendkívüli helyzetekben, mert lefedi a tartomány területét, de Adáról tudok beszélni Šabaccal az átjátszón keresztül, akár kézi rádióval is. Ez a rendszer képes arra, hogy kisebb teljesítménnyel és kevesebb energiával akár hosszabb ideig is működjön. Aztán köztársasági szinten dolgozunk egy olyan rendszeren is, amelyet a világ használ a rendkívüli helyzetekben. Ez a rendszer fejlődik, mert számítógépet kapcsolnak hozzá, de mindig megmarad a rádió, az antenna és az elektronika, valamint a mindehhez értő szakember – nyilatkozta Kéki László, aki megjegyezte, kevesen vannak azzal tisztában, hogy áramforrás hiányában néhány órán belül megszűnik a mobil- és az internetes szolgáltatás, és nem marad más a kommunikációra, csak a rádió.

AZ ADAI RÁDIÓAMATŐRÖK NAGYON AKTÍVAK

A vajdasági rádióklubok közül az adai Hertz Rádióklub az egyik legaktívabb, tudtuk meg Kéki Lászlótól, aki jómaga is tagja a társaságnak. Pétervári Attila klubelnök megjegyezte, hogy a Hertz rendszeresen együttműködik más klubokkal, valamint folyamatosan végez kitelepüléseket, ahol alkalmi rádióállomásokat alakítanak ki, hogy megjelenjenek a frekvenciákon. Az adai rádiósok rendszeresen jelentkeznek be tájvédelmi körzetekből, legutóbb pedig a Temesen lévő egyik világítótoronytól kommunikáltak a világgal. Mindkét rádiós egyetértett abban, hogy a Covid–19 járvány nem akadályozta a tevékenységüket. Sőt, ellenkezőleg, talán több idejük jutott a rádióamatőröknek a rádiózásra, ami jó időtöltésnek számított, ha valaki karanténba került. A rádióklubban a járványügyi előírások betartásával dolgoztak korábban és most is. Viszont áldozatokat is szedett a járvány, miután meghalt az egyik fiatal kollégájuk, Šaša Jović, aki nagyon aktív tagja volt a klubnak. Pétervári Attila elmondta, hogy a járványhelyzet ellenére a versenyeket megtartották és nagyon szép eredményeket értek el, valamint szerveztek kitelepülést, amelyen terepi viszonyok között rádióztak:

–A legutóbbi kitelepülésünk a pancsovai világítótoronynál volt a Temesen. Szerbiában három világítótorony van folyók mellett, kettő a Temes torkolatánál. Közülük az egyiktől rádiózott az adai Bajusz Tibor és Makra Sándor, valamint az óbecsei rádióklubból Pál Attila, illetve a segítségükre volt a pancsovai rádióklub több tagja. Korábban kitelepültünk már a tájvédelmi körzetekbe is, amelyeknek külön hívójele van a World Flora Fauna program alapján. Ezt a hívójelet keresik és hívják a világ minden részéről, mert nagyon érdekes a rádióamatőröknek, hiszen csak pár napra szól. Voltunk Szajánnál a túzokrezervátumban, Töröbecsén a Sóskopón, Bácsföldvárnál a Gyöngyszigeten, Kelebián a Szelevényi-pusztán. Az utóbbi helyszínre már évek óta visszajárunk, jó kapcsolat alakítottunk ki egy helybelivel, aki biztosította a helyet és az áramot. Tavasztól őszig zajlanak a kitelepülések, a többit otthonról bonyolítjuk le. Az egyesületnek tíz aktív tagja van, de Adán hatvan vizsgázott rádióamatőrt tartunk számon – mesélte Pétervári Attila.

– Hála Istennek, a Hertznek van saját klubhelyisége az egykori ORTC-épületében, a jelenlegi hostelben. Bár nagy átalakítások zajlottak az épületben, de sikerült Ada község önkormányzatával megegyezni és maradtunk. Elmúlt öt év, és most van folyamatban a helyiség bérletének meghosszabbítása. Reméljük, hogy újra megkapjuk öt évre, mert az önkormányzat pozitívan viszonyul hozzánk. Ott is van felszerelésünk, bármelyik pillanatban tudunk rádiózni. Készenlétben áll egy állomás antennákkal, csak ki kell nyitni és már üzemel is. A klubban az antennarendszeren kellene javítani, ami üzemképes, de tervek vannak egy komolyabb antennarendszer felállítására. Rádiózni lehet olcsón és nagyon drágán is, ezt mindenki eldönti, hogy mennyit szán rá. Ha egy fiatal szeretne rádióamatőrséggel foglalkozni, akkor nem kerül neki semmibe, mert felügyelettel a klubban mindent tud használni – nyilatkozta Pétervári Attila.

Ezt Kéki László annyival egészítette ki, hogy minden korosztályban van egy-két fiatal, akit érdekel a rádiózás. Viszont nem minden rádióamatőr foglalkozik összeköttetésekkel, vannak konstruktőr rádióamatőrök, akik önállóan készítik el a saját készüléküket, meg sem fogják a mikrofont és a gyorsbillentyűt. Vannak olyanok is, akik csak a számítógépekkel foglalkoznak, mert a rádió összekapcsolva a számítógépekkel óriási kihívást jelent. Beszélt a versenyekről is, megemlítette, hogy a tartományi szövetségnek évente három versenykiírása van.

VILÁGVERSENYEK

– A versenyek általában hétvégén vannak. A legnagyobb világversenyek 48 óráig tartanak. Szinte minden hónapban van egy nagyobb világverseny, amely úgy zajlik, hogy beülünk a rádióklubba, csinálunk egy csapatot és a klub hívójelével dolgozunk. Eldöntjük, hogy melyik frekvencián rádiózunk. A cél az, hogy minél több és minél távolabbi összeköttetést csináljunk, mert a versenykiírás alapján ezeket pontozzák. Ezekről az összeköttetésekről napló készül, amelyben szerepel az ellenállomás hívójele, az időpont, a minőségi riportcsere és egy sorszám, hogy ez hányadik összeköttetés volt. Ez alapján a szervezők összeolvassák a naplókat és megállapítják, hogy valóban megtörtént-e az összeköttetés. Majd megállapítanak egy rangsort világviszonylatban, Európában és országos szinten. Most várunk egy jó eredményt, az adott kategóriában világviszonylatban is várhatóan a legjobb három között leszünk – mondta Kéki László.