2024. március 28., csütörtök
AZ ALKOTMÁNY MÓDOSÍTÁSA (3.)

A nemzetgyűlési döntéshozatal módja

Sorozatunkban olvasóink a Szerb Köztársaság hatályos Alkotmányának módosításáról szóló dokumentummal ismerkedhetnek meg. Utóbbi összesen 29 módosítást tartalmaz. Napról napra egy-egy módosítást olvashatnak magyarul lapunk hasábjain. Minden írás a módosítás érintette, még mindig hatályos alkotmányos rendelkezéssel kezdődik, hogy érezhető legyen, milyen jellegű módosításokat tárnak a nép elé. A polgárok 2022. január 16-án referendumon dönthetnek a javasolt módosítási dokumentum megerősítésének támogatásáról.
Az Alkotmány módosításáról szóló dokumentum harmadik módosító szakasza a hatályos alkotmány 105. szakasza 2. bekezdésének (ez szabályozza, hogy a Nemzetgyűlés milyen esetekben dönt valamennyi népképviselő szótöbbségével, azaz szavazati többségével) 12. és 13. pontját érinti. Utóbbiakat a módosítással törölnék, majd az említett 105., három bekezdéses szakaszba beillesztenének egy negyedik bekezdést.
A módosítással törlendő rendelkezések a következőképpen fogalmaznak (a hivatalos tartományi fordítás értelmében):
A Nemzetgyűlés valamennyi népképviselő szótöbbségével megválasztja a Legfelsőbb Semmítőszék elnökét, a bíróságok elnökeit, a köztársasági ügyészt és az ügyészeket, és dönt tisztségük megszűnéséről; megválasztja a bírákat és az ügyészhelyetteseket, az Alkotmánnyal összhangban.
A módosítással beiktatandó negyedik bekezdés a következőképpen fogalmaz:
A Nemzetgyűlés valamennyi népképviselő kétharmados szótöbbségével megválasztja a Bírósági Főtanács négy tagját, az Ügyészségi Főtanács négy tagját, míg valamennyi népképviselő háromötödös szótöbbségével megválasztja a legfőbb ügyészt, és dönt tisztségének megszűnéséről.
Az Alkotmány módosításáról szóló dokumentum indoklásának értelmében ennek a módosításnak a megfogalmazásakor figyelembe vették a Velencei Bizottság 2018-as és 2021-es vonatkozó véleményét. A kétharmados és a háromötödös minősített többség az adott döntések meghozatalakor való alkalmazásával sikerül összhangot teremteni az európai mércékkel, továbbá beépíteni az Alkotmányba a legideálisabb megoldásokat, de úgy, hogy közben nem sérül a szerbiai alkotmányos rendszer vonatkozó logikája, olvasható az indoklásban.