2022. január 19., szerda

Karikó Katalinról kisbolygót neveztek el

A Szegedi Tudományegyetemhez kötődő két csillagász 2002-ben fedezte fel azt az aszteroidát, amely immár Karikó Katalin, az SZTE kutatóprofesszora, az mRNS-alapú orvosi technológia kidolgozásában kulcsszerepű, világhírű biokémikus nevét viseli. Az 1,5 kilométer átmérőjű „Karikókatalin" 3,7 év alatt kerüli meg a Napot. A kisbolygókutatás egyik hazai központja az SZTE.

A teljesítmény és a kutatói elhivatottság előtti tisztelgés, hogy Karikó Katalin, a COVID-19 járvány megfékezésére hivatott mRNS-alapú vakcinákat felfedezéseivel megalapozó biokémikus, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora nevét viseli ezentúl a 166028 számú kisbolygó. A 1,5 kilométer átmérőjű égitestet Sárneczky Krisztián és Heiner Zsuzsanna, a Szegedi Tudományegyetemhez kötődő két csillagász fedezte fel.

A 2021. december 6-án reggel a csillagaszat.hu honlapon közzétett cikkből kiderül: a kisbolygók elnevezése régi hagyomány. „A felfedező joga, hogy nevet válasszon a felfedezettjének" – magyarázta Sárneczky Krisztián.

A tudománynépszerűsítőként is közismert „kisbolygóvadász" már kétezernél is több új aszteroidát azonosított az égbolton. Az SZTE Fizikus Doktori Iskoláját látogató, az ELTE-n földrajz szakos tanári diplomát szerző kutató a szegedi csillagászok támogatásával fedezte fel élete első kisbolygóját. Több aszteroidát más kutatókkal, így például az SZTE fizikus szakján diplomázó és az itteni PhD-képzésbe bekapcsolódó, doktori címet szerző Heiner Zsuzsannával együtt fotóztak le elsőként az égbolton.