2022. január 23., vasárnap

Szijjártó: A nemzetpolitika a külpolitika lelke

A nemzetpolitika a külpolitika lelke, ezért a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolat alakításakor a kormány arra törekszik, hogy olyan együttműködés jöjjön létre, amely a magyar nemzeti közösségek élethelyzetét javítja – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
A tárcavezető az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtti éves meghallgatásán kiemelte: ha létrejönnek sikertörténetek a szomszédos országokkal, ha létrejönnek olyan közös beruházások, amelyek jó alapot adnak a kölcsönös tiszteleten és megbecsülésen alapuló együttműködésnek, akkor az ebből fakadó hangulatjavulás a két ország között javítja az adott szomszédos ország területén élő magyar nemzeti közösség helyzetét is.
Úgy értékelt: a szomszédos országok közül hattal 2021-ben is tovább tudták javítani a kapcsolatokat, Ukrajna az egyedüli kivétel. Minden szomszédos ország esetében az idén is arra törekedtek, hogy legyenek újabb közös sikertörténetek, lettek is ilyenek, így Ukrajna kivételével a többi szomszéddal jobb a kapcsolat az év végén, mint volt az év elején – mondta.
Emlékeztetett: Romániával aláírták azt a megállapodást, amely lehetővé tette, hogy a korábban megépült tíz, jelenleg használaton kívüli vagy nagyon korlátosan használható közúti kapcsolatból kettőt állandóan megnyissanak. 2024-től létrejön a harmadik autópálya-kapcsolat, és 2024-re befejezik azokat a fejlesztéseket a magyar oldalon, amelyek nyomán Budapest, Bukarest és Konstanca között modern vasúti közlekedés lesz.
Kitért rá: Szerbiával átadták a két országot összekötő gázvezeték-interkonnektort, megkezdték a Budapest–Belgrád modern vasútvonal építését, továbbá megkezdődött a Szeged és Szabadka közötti vasúti kapcsolat fejlesztése is.
Elmondta: Szlovákiában átadtak magasfeszültségű, villamos energiahálózat-összeköttetéseket, és megindult az ipolydamásdi híd építése.
A külügyminiszter azt is mondta, hogy nem Budapestről kell megmondani, mi a jó a határon túli magyar nemzeti közösségeknek, hanem meg kell kérdezni őket, hogy mire van szükségük ahhoz, hogy jobban érezzék magukat a lakóhelyükön. Amikor ezt a kérdést tették fel 2010 után, a válasz az volt, hogy szeretnék, ha gazdaságilag meg tudnák erősíteni a közösségeket – ismertette.
Közölte: ezért döntöttek úgy, hogy határon túli gazdaságfejlesztési programsorozatot indítanak hat szomszédos országban. Kárpátalján öt év alatt, amióta léteznek ezek a programok, 34 ezer vállalkozásnak adtak összesen 16,5 milliárd forint támogatást, amelynek nyomán 22 milliárd forintnyi beruházás jött létre. A Vajdaságban 14 ezer vállalkozásnak adtak összesen 57 milliárd forint támogatást, amelynek nyomán 118 milliárd forintnyi beruházás jött létre. Erdélyben 6 ezer pályázatot támogattak 88 milliárd forinttal, itt 174 milliárd forintnyi beruházás jött létre. Felvidéken 3800 vállalkozást támogattak 21,5 milliárd forint értékben, Muravidéken pedig 651 pályázat kapott 2,4 milliárd forint támogatást – sorolta.
Kijelentette: folytatják a fejlesztési programokat, hiszen egyértelmű, hogy az így létrejövő beruházások egyaránt erősítik a magyar nemzeti közösséget és a lakóhelyükül szolgáló országot is.