2022. január 22., szombat

Elmarad az államcsíny Ukrajnában

A NATO és Moszkva egymásra, az orosz államfő a vörös vonalra mutogat

Államcsíny előkészítésével vádolja Moszkvát az ukrán vezetés. Először Volodimir Zelenszkij elnök beszélt erről, majd Denisz Smihal kormányfő, aki arról is beszámolt, hogy az orosz csapatösszevonások Ukrajna határainál az ország EU-csatlakozása ellen irányulnak. A NATO szerint lehet, hogy Oroszország ismét katonai beavatkozást hajt végre Ukrajnában; egy ilyen lépés külföldi választ vonna maga után. A hadgyakorlatot kezdő Moszkva tagad, s azzal vádolja Kijevet, hogy a Donyec-medencéhez csapatokat vezényelt, amelyeket nyugati kiképzők segítenek.

Oroszország államcsínyt készített elő Ukrajnában, azzal a céllal, hogy megbuktassa az ország Nyugat-barát kormányát. Az állítást Denisz Smihal ukrán kormányfő fogalmazta meg kedden egy interjúban. Ebben arról is beszélt, hogy az orosz csapatösszevonások Ukrajna határainál az ország uniós csatlakozása ellen irányulnak.

A puccs előkészítéséről először az ukrán államfő számolt be a múlt pénteken. Volodimir Zelenszkij akkor azt mondta: a szervezésbe Oroszország megbízottjai és egy ukrajnai oligarcha, Rinat Ahmetov kapcsolódtak be. Az elnök szerint a csoport arra készült, hogy december 1-jén, vagy 2-án hajtja végre a tervet. Ahmetov hazugságnak minősítette a vádakat, ám Joe Biden amerikai elnök aggodalmának adott hangot az ukrán államhatalom erőszakos megszerzésére irányuló törekvéssel kapcsolatos bejelentés után.

Zelenszkij arra is figyelmeztetett, hogy a határainál nagy létszámú csapatokat állomásoztató Oroszország és az általa támogatott kelet-ukrajnai orosz szakadárok bármikor újabb válsághelyzetet robbanthatnak ki. Szerinte a támadók megjárhatják, mert már több ország (köztük az Egyesült Államok) és az EU is jelezte: kész segíteni Ukrajnát, ha Oroszország megtámadná.

A NATO-tagállamok külügyminisztereinek tegnap befejeződött rigai tanácskozásán is napirenden szerepelt az orosz–ukrán határon tapasztalható helyzet, ott ugyanis – miként Jens Stoltenberg NATO-főtitkár fogalmazott – a katonai erő „jelentős, szokatlan, indokolatlan és megmagyarázhatatlan koncentrációja” tapasztalható, ezért fel kell készülni a lehetőségre, hogy Oroszország ismét katonai beavatkozást hajt végre.

A szövetség főtitkára azt üzente, hogy Moszkva nagy árat fizethet, ha katonai erőszakot alkalmaz. Válaszlépésként a nemzetközi közösség szigorú szankciókat vezethet be Oroszország ellen, a NATO pedig katonai kiképzést biztosíthat az ukrán hadseregnek, illetve támogathatja a kapacitásbővítését – hangsúlyozta Stoltenberg. 

Az utóbbi valószínűleg fegyverszállításokat jelent. Nem lehet azonban mindenféle hadieszközt odaszállítani. Erre már az orosz elnök figyelmeztetett. Vlagyimir Putyin közölte: az alapvető orosz nemzeti érdekek határát jelző vörös vonal átlépésének tekintheti a NATO csapásmérő eszközeinek Ukrajnába telepítését. Ha ezt az érintettek figyelmen kívül hagyják, Moszkva hasonló választ ad a számára fenyegető veszélyre.

Az újabb orosz csapatok Ukrajnába „vezénylésével” kapcsolatos híresztelésekről pedig elmondta: erről már az év elején is sokan beszéltek, ám „ez nem történt meg”.

A Kreml szóvivője mesterséges hisztériakeltésnek tartja az egészet. Dmitrij Peszkov megismételte: Oroszország nem szándékozik megtámadni senkit, ám az ukrán sereg agresszív fellépésre készül a Donyec-medence szakadár köztársaságai ellen. (Ezeket nem mellesleg moszkvai terv alapján hozták létre a helyi oroszok. Az évek óta tartó konfliktusról az ukrán elnök tegnap kifejtette: Ukrajna csak úgy lesz képes megtalálni a megoldást, ha közvetett tárgyalásokat kezd Oroszországgal.)

Moszkva tájékoztatta Washingtont is, hogy nincsenek agresszív tervei Ukrajnával szemben. Erről Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára beszélt egy interjúban, amelyben arról is beszámolt, hogy az ukrán határ közelében nincsenek indokolatlan orosz csapatmozgások. Ennek némileg ellentmond, hogy tegnap újabb orosz hadgyakorlat kezdődött az ukrán határhoz közeli területeken.  

Szergej Lavrov külügyminiszter ugyanakkor azt sérelmezte, hogy a NATO „jelentős alegységeket és haditechnikát” irányít az orosz határok közelébe. A Donyec-medencében pedig az ukrán sereg vont össze csapatokat, amelyeket „egyre nagyobb számú nyugati kiképző támogat”. Lavrov azzal is megvádolta a Nyugatot, hogy már régóta oroszellenes lépésekre sarkallja Kijevet.