2022. január 29., szombat

Először pozitív az EB-jelentés hangneme

Kovács Elvira: Az előttünk álló időszakban a jogállamiság, a médiaszabadság, a korrupció és a szervezett bűnözés terén kell többet bizonyítani

A köztársasági képviselőház csütörtökön második alkalommal tárgyalt az Európai Bizottság (EB) Szerbiára vonatkozó éves jelentéséről. Mint Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője, a parlament alelnöke, valamint az eurointegrációs bizottság elnöke ezzel kapcsolatos pénteki beszélgetésünk során kiemelte, a jelentés szerint a prioritást élvező kérdésekben is történt előrelépés, valamint a parlament munkája kapcsán kifejezetten pozitív hangnemet használ.

A csütörtöki parlamenti vita során Ökrész Rozália, a VMSZ képviselője a párt vezérszónokaként hangsúlyozta, hogy képviselőcsoportjának meggyőződése, hogy a parlament ilyen jellegű munkamódszere pozitívan befolyásolja az uniós csatlakozás folyamatát, hiszen a parlament ezáltal bizonyítja, hogy a legfelsőbb uniós intézmények álláspontja és ajánlásai szerint felelősségteljesen lép fel és elkötelezettséget vállal a munkájában. A VMSZ Európa-pártiként, pontosabban euroatlanti pártként az uniós csatlakozási folyamat felgyorsítása, a demokratikus intézmények megszilárdítása és a jogállamiság megerősítése mellett áll ki.

Nem meglepő, hogy a parlament plenáris ülésén tárgyalt az EB-jelentéséről már tavaly is, ahol jelen volt a kormányfő, a külügyminiszter, a kisebbségi jogokkal foglalkozó miniszter, akik akkor ígéretet tettek, hogy komolyan veszik a jelentésben foglalt ajánlásokat. Azért pozitív az idei jelentés hangneme, mert a kormány a körülményekhez képest szinte maximálisan teljesített. A parlament munkája kapcsán pedig soha nem volt a bizottság jelentésében dicséret: a képviselőház a sürgős eljárásokat minimálisra csökkentette, öt év ajánlás után végre megszületett a képviselők viselkedési kódexe, amit a GRECO (az Európa Tanács antikorrupciós szervezete – szerz. megj.) ajánlásokkal összhangban módosítottunk. A jelentés külön kiemeli az eurointegrációs bizottságot is, amelyen nemcsak az EB-jelentésről, hanem az Európai Parlament határozatáról is beszéltünk – nyilatkozott lapunknak Kovács Elvira, rámutatva arra is, hogy a jelentés először foglalkozott a tágyalási fejezetek osztályozása mellett a klaszterelemzéssel is.

Az EB-jelentés az EU által támasztott két legfontosabb kérdés, a jogállamiság és a Koszovóval való viszony kapcsán is előremozdulást jegyzett. Kovács Elvira elmondta, a jelentés az alapvető emberi jogok és a Belgrád–Pristina párbeszéd kapcsán is elismeri Szerbia törekvéseit. Mindössze három olyan terület van, a 35-ből, amelynél nem történt előrelépés. Ezek között van a fogyasztóvédelem és az egészségvédelem, amely területeken Szerbia időközben meghozta a legújabb tárgyalási pozícióját, csak még nem küldte el azt Brüsszelbe.

Kovács Elvira elmondta azt is, hogy az előttünk álló időszakban az országnak még többet kell dolgoznia a jogállamiság terén. Az akotmánymódosítás folyamata a népszavazással csak látszólag zárul le, ám bizonyos törvényeket is módosítani kell ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás függetlenebb legyen. A médiaszabadság, a korrupció, valamint a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén pedig láthatóbb eredményeket kell felmutatni. Emellett az államvezetésnek egyértelműen kell(ene) jeleznie, hogy valóban stratégiai célkitűzésének tekinti az uniós csatlakozást. Kiemelte, miután a társulási folyamatban 2019 decembere óta nem történt előrelépés, joggal érzi Szerbia, hogy az EU nem értékeli kellően az eddigi igyekezetét, ezt az EB is belátta, így két klaszter megnyitását javasolta az év végéig, a szlovén elnökség idején. Ehhez azonban 27 tagállam támogatására van szükség, hogy sikerül-e, a hónap közepén derül ki.