2022. június 30., csütörtök

Szili Katalin: a vajdasági magyarok Szerbia uniós csatlakozásának a motorjai lehetnek

A vajdasági magyarság Szerbia európai uniós csatlakozásának a motorja is lehet – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki megbízott pénteken Nagybecskereken, ahol egy helyi rendezvényen beszélt uniós kisebbségvédelemről, autonómiáról és a magyar nemzetpolitikáról.

Szili Katalin az MTI-nek elmondta, az autonómia kérdését különösen fontosnak tartja a Vajdaságban, hiszen a Kárpát-medencében ebben a térségben rendkívül széles körű kulturális autonómia valósult meg, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek lehetővé teszik a magyar identitás megőrzését, illetve biztosítják a szülőföldön maradást.
Ezt az autonómiát mind Kárpát-medencei, mind európai uniós szinten példaértékűnek nevezte a miniszterelnöki megbízott, és kiemelte, azért is lenne fontos, hogy Szerbia mihamarabb az Európai Unió teljes jogú tagjává váljon, hogy példát mutasson a többi tagország számára.
Azért is lehetnének a vajdasági magyarok a nyugat-balkáni ország EU-csatlakozásának a motorjai, mert a Vajdasági Magyar Szövetség, a legnagyobb délvidéki magyar párt, „nemcsak hogy kormányzati tényező, de a legutóbbi választások alkalmával meg is tudta duplázni a parlamenti mandátumainak a számát", így tevékenyen hozzá tud járulni Szerbia minél előbbi csatlakozásához. Ezzel a vajdasági magyarság is európai polgárrá válna, ahogy a Kárpát-medencei magyarság túlnyomó többsége is európai polgár – tette hozzá.
Szili Katalin emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány a különböző európai uniós intézményeknél „erején felül mindent megtesz annak érdekében, hogy a határon kívül rekedt magyarság minden lehetőséget megkapjon arra, hogy a saját sorsáról saját maga rendelkezzen".
A miniszterelnöki megbízott arra is emlékeztetett, hogy két nap múlva lesz a tizenhetedik évfordulója a kettős állampolgárságról szóló „dicstelen népszavazásnak, amely akkor megtörte a nemzet gerincét", amit 2010 óta sikerült újra helyreállítani. Mint mondta: a magyar kormány 2010-ben a jogalkotással, a magyar állampolgárság megadásával, majd a nemzeti összetartozásról szóló nyilatkozattal, a nemzeti összetartozás napjának meghatározásával, valamint az alaptörvény megváltoztatásával kezdte meg a nemzetegyesítést. Kiemelte, fontos pont, hogy az új alkotmány szerint „Magyarország felelősséget visel a határon kívül élő magyarságért", ami a korábbi, passzív „felelősséget érez" helyett már aktivitást és napi operativitást jelent. Emellett az is fontos – hangsúlyozta Szili Katalin –, hogy a Vajdaság volt az első határon túli terület, ahol megkezdődött a magyar kormány szülőföldön maradást és gyarapodást segítő gazdaságfejlesztési programja.