Szorosabb együttműködésre és fokozottabb információcserére van szükség az Európai Unió (EU) és a nyugat-balkáni országok között a szervezett bűnözés, a nemzetközi terrorizmus és az illegális migráció elleni harcban – mondta Ales Hojs szlovén belügyminiszter csütörtökön, a belügyekkel foglalkozó EU-Nyugat-Balkán miniszteri találkozót követően, Ylva Johansson belügyi EU-biztossal Szlovéniában tartott közös sajtótájékoztatóján.
A miniszter szerint a találkozó arra is rávilágított, hogy az uniós ügynökségek, így az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex), az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal, valamint a nyugat-balkáni országok együttműködése „kétirányú".
Nemcsak arról van szó, hogy az ügynökségek felajánlják a segítségüket, hanem arról is, hogy az országok hasznukra fordítják a rendelkezésükre álló eszközöket, és az információk megosztásával támogatják ezeket az ügynökségeket – mondta Hojs.
A szlovén belügyminiszter szerint ugyanakkor ehhez megfelelő finanszírozásra is szükség van. Annak a több mint 30 milliárd eurónak egy részét, amellyel az EU a következő években a nyugat-balkáni országokat tervezi támogatni, a belügyekre kell fordítani – húzta alá.
Ylva Johansson az együttműködés fontosságát hangsúlyozta az aggasztó afganisztáni fejlemények, a Fehéroroszország felől érkező hibrid fenyegetések, valamint a La Manche csatornán zajló humanitárius válság fényében.
„E helyzetek egyikét sem tudja egyedül egyetlen ország sem megoldani, de egyedül az EU sem. Együtt kell dolgoznunk a migrációs útvonalak mentén, a származási és tranzitországokkal együtt" – fogalmazott a biztos.
Hozzátette: az Európai Bizottság pénzt és szakértelmet is biztosítva készen áll a még szorosabb együttműködésre, mert szerinte csak együtt lehet kezelni a kihívásokat. A nyugat-balkáni országok nemcsak Európához tartoznak, hanem az Európai Unióban van a jövőjük. „Ezért fontos, hogy befektessenek szoros együttműködésünkbe" – fogalmazott.
