2022. szeptember 27., kedd

Kifizetődő a szerb–orosz barátság

Szerbia fizet a legkevesebbet az orosz gázért – A környezetkímélő energiakitermelést szorgalmazza az Energiaközösség Miniszteri Tanácsa

Az energiaválság idején egy ország sem fizet olyan alacsony árat az orosz gázért, mint Szerbia – mondta Janez Kopač, az Energiaközösség Titkárságának igazgatója a Belgrádban megtartott nemzetközi találkozón. Az Energiaközösség Miniszteri Tanácsának ülésén elhangzott, hogy míg az európai tőzsdén már az 1000 dollárt is meghaladta az orosz gáz ára, addig Szerbia 1000 köbméterért csak 270 dollárt fizet. Ez bizonyítja, hogy a gáz beszerzési ára nem csupán gazdasági, hanem politikai  kérdés is – mondta Kopač. Az EU belső energiapiacának délkelet-európai kiterjesztését szorgalmazó nemzetközi szervezet titkárságának igazgatója szerint a kedvezményes beszerzési ár Aleksandar Vučić államelnök politikájának köszönhető.

Szerbia tavaly 1,35 milliárd köbméter gázt vásárolt az orosz Gaspromtól, jövőre viszont megduplázná ezt a  mennyiséget. A szakemberek szerint ez több mint elegendő, mert a fűtési idényben naponta 13 millió köbméternyi gázt fogyasztanak el a lakosok. Emellett Szerbia a Balkáni Áramlatból is bebiztosította tartalékait, innen ugyanis az orosz mellett más forrásokból is érkezik gáz az országba – állítják a szakértők, akik szerint a kedvezményes orosz árral országunk a régió piacvezetőjévé válhat.

SZERBIA A FELZÁRKÓZÁS ÚTJÁN

Az Energiaközösség Miniszteri Tanácsának ülésén Zorana Mihajlović szerb energetikai és bányászati miniszter elnökölt, aki a tárgyalás egyik legfontosabb témájaként a klímaváltozás kihívásait emelte ki. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Szerbiában megkezdődött az az átmenet, amellyel az ország az EU álláspontjához közelít: új energiaügyi törvényeket hoztak meg, és stratégiai dokumentumok is készülnek a hatékonyabb energiatermelés és -felhasználás érdekében.

Zorana Mihajlović miniszter a tárgyalás egyik legfontosabb témájaként a klímaváltozás kihívásait emelte ki (Fotó: Beta)

A szerb miniszter ugyanakkor kiemelte, hogy a nemzetközi szervezetnek elsősorban a környezetvédelmi szempontokat kell figyelembe vennie, amikor az energia biztosításáról dönt. Ez ugyanis nem csak a nemzetközi rendelkezések betartása miatt fontos, sokkal inkább a jövőnk és egészségünk védelméért kell követni a közös megegyezéseket és tervezeteket – mondta.

Hangsúlyozta, hogy ennek érdekében fogadták el a nyugat-balkáni országok „zöld tervezetét” is: ezt követve az év első felében Szerbia fontos szabályozási reformokat vitt végbe az energiahatékonyság növelése, illetve a megújuló energiaforrások biztosítása érdekében, jelenleg viszont számos hosszú távú energetikai tervezetet dolgoznak ki a 2030–2050-es időszakra vonatkozólag.

TISZTA LEVEGŐT A BALKÁNON IS!

A nyugat-balkáni országoknak részt kell venniük a dekarbonizációs folyamatokban ahhoz, hogy az EU teljesíteni tudja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkoztatott tervezetét – emelte ki a találkozón Mechthild Wörsdörfer, az Európai Bizottság energetikai igazgatóságának képviselője. Hozzátette, hogy a légszennyezés csökkentése olyan lehetőség, amely által a balkáni országok átalakíthatják a gazdaságukat, s így erősebben szállhatnak versenybe az energiapiacon. A cél ugyanis az, hogy közös erővel teljesítsék azt a tervezetet, amely alapján Európának 2050-ig szén-dioxid-mentes övezetté kell válnia. Ennek érdekében az idén júliusban az uniós országok egy olyan intézkedéscsomagot fogadtak el, amellyel még ebben az évtizedben 55 százalékkal csökkentik a káros gázkibocsátás mértékét – mondta Wörsdörfer.

Az Európai Bizottság megfogalmazta azt az ajánlatot is, amely felvázolja, hogy az energiaválság idején milyen rövid és hosszú távú intézkedéseket kell foganatosítani ahhoz, hogy az országok felkészüljenek az energiatermékek magas árára. Mindenképp fejleszteni kell a megújuló energiaforrásokat, hatékonyabbá tenni az energiakitermelést és csökkenteni a fosszilis üzemanyag behozatalának mértékét – sorolta az EB energetikai igazgatóhelyettese az Energiaközösség Miniszteri Tanácsának 19. ülésén.