2022. január 25., kedd
Példatár

„Luca, Luca, kitty-kotty…”

Luca-napi hagyományéltető játékok az óvodában és környékén

A hagyományban Luca olyan kettős nőalak, akihez rengeteg hiedelem és szokás kapcsolódik. Egyrészt Szent Luca a keresztény egyház apokrif szentje, aki a hitéért halt vértanúhalált. Másrészt Luca másik alakja a boszorkányszerű rontó nőalak, aki az állatoknak és embereknek árt ezen a napon. Vidékünkön ez az alak ismert.

 

Foglalkozások és fejlesztési területek

 

A Luca-projekt megvalósításához kuckókat alakítunk ki: boszorkánykuckó, gölöncsérkuckó, búzakuckó, tarisznyakuckó, ahol a gyerekek a hét folyamán bármikor tevékenykedhetnek, játszhatnak kisebb csoportokban.

Boszorkánykuckó:

Beszélgető kör: Boszorkánybemutató (Milyen egy igazi boszorkány? – népmeseképek válogatása, összehasonlítása → boszorkány-képkavalkád készítése).
Seprűs boszorkány készítése természetes anyagokból (cirok, ág, dió, kukoricalevél, vászonanyag).
Boszorkányházak természetes anyagokból a gyerekek ötletei alapján – logikai képességfejlesztő játékok.
A háromágú tölgyfa tündére (népmese).
Luca boszorkány.
Kupaktanács: Luca-napi munkatilalom, termékenységvarázslás, lepedős játék: Egy boszorka van, három fia van című mondóka alkalmazásával.
A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE: Luca-napi szokások, tilalmak megismerése, a boszorkány fogalmának kidomborítása

MATEMATIKA: Számfogalmak, méretbeli tulajdonságok, térrelációs fogalmak fejlesztése – boszorkányház.

MESE: A háromágú tölgyfa tündére (élőszavas mesélés több napon keresztül) – a memória fejlesztése, a mese mondanivalójának kidomborítása.

VIZUÁLIS KULTÚRA: Seprűs boszorkány → kreativitás, az apróizmok fejlesztése, ismerkedés a népi kézművesség alapjaival (seprűkötés), boszorkányház – térbeli alkotókészség fejlesztése.

ÉNEK-ZENE: Egy boszorka van… (mondóka), készségfejlesztés: a ritmusérzék fejlesztése.

Anyanyelvi nevelés: Boszorkánybemutató → hangkiejtő játék: B hang.

A Luca-pogácsa kóstolása a legnagyobb élmények közé tartozik
A Luca-pogácsa kóstolása a legnagyobb élmények közé tartozik

Gölöncsérkuckó:

Heti kézművesség: agyagedénykék készítése.
VIZUÁLIS KULTÚRA: A népi kismesterség alakjainak megismerése, a kreativitás fejlesztése.

SZENZOMOTORIKA-FINOMMOTORIKA: Az apróizmok fejlesztése, a térorientáció fejlesztése.

MATEMATIKA: Méretbeli arányok, tulajdonságok felismerésének fejlesztése, a formafelismerés fejlesztése.

Búzakuckó:

Búza válogatása, mérése.
Hogyan lesz a búzából kenyér? (Kupaktanács.)
A Mag, mag, búzamag, nőjél, nőjél hamarabb című népi varázsmondóka mondogatása.
A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE: a növény megismerése, a növény részei, életfeltételei.

MATEMATIKA: A sok-kevés fogalmának erősítése, számfogalmak fejlesztése.

ÉNEK-ZENE: A Mag, mag, búzamag című népi mondóka → a ritmusérzék, tempóérzék fejlesztése.

A Luca-pogácsa kóstolása a legnagyobb élmények közé tartozik

Tarisznyakuckó:

Mi van a tarisznyában? (szenzomotorikus-logikai képességfejlesztő játék) ~ a Lucázás kellékeinek megismerése – szalma, csörgők, kolompok.
Tarisznya szabása, varrása ruhaanyagokból a gyerekek érdeklődésének függvényében.
Lucázás (a termékenységvarázslat felelevenítése az új óvodásokkal → szituációs játék alkalmazásával).
A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE: A tarisznya megismerése, fogalombővítés.

Boszorkánydalos népi játék
Boszorkánydalos népi játék

A lucázás kellékeinek megismerése.
A lucázás népi termékenységvarázslat megismerése.
ÉNEK-ZENE: Lucázás – ritmusérzék-fejlesztés (kolompok, csörgők), dallammegismerés.

VIZUÁLIS KULTÚRA: Tarisznya készítése – kreativitás, a szabás-varrás technikájának fejlesztése.

DRAMATIKUS JÁTÉK: a termékenységvarázslat szövegének megismerése, a kifejezőkészség fejlesztése, szókincsbővítés, a drámai kifejezésmód fejlesztése.

A kuckók lehetőséget nyújtanak egyéni fejlesztéshez, a differenciálás alkalmazásához, a gyerekek életkori sajátossága és érdeklődése függvényében.

Boszorkánydalos népi játék
Felszabadult játék és tanulás

A Luca-nap szokásaihoz, tevékenységeihez kapcsolódó „felfedezhető dolgokat” a hét folyamán kuckóban valósítottuk meg. Ezek a kuckók a hét minden napján a gyerekek rendelkezésére álltak. Így több napon keresztül készülhettek a kézműves alkotások, a gyerekek fokozatosan ismerkedhettek meg a Luca-napi népszokásokkal. Mikrocsoportos játékaink szabad, ugyanakkor közös tervszerű keretek között zajlottak. Igyekeztem mellőzni a kreált feladathelyzeteket, a gyerekek önként vállalt cselekvésére fektettem a hangsúlyt. A boszorkánykuckóban (ami egyébként az óvodaév során többször is kialakult néhány kisgyermek kezdeményezésére) megmutatkozott a drámai készség, az árnyjáték. Az ablakon beszűrődő fény sajátosságait vizsgálták, felhasználva a boszorkányfigurákat, amelyeket természetes anyagokból saját ötleteik alapján készítettek. A boszorkányokkal kapcsolatos félelmeket, hiedelmeket sikerült helyes mederbe állítani az elmúlt időszakban. A Luca-projektet megelőzően Boldizsár Ildikó boszorkányos meséivel is megismerkedtek a gyerekek. A rövid történetek szereplője Amália boszorkány, akinek élete sok mindenben hasonlít a közönséges emberek életéhez. Ezek a terápiás mesék fokozatosan feloldják a gyermekek boszorkányokkal kapcsolatos hiedelmeit. Mindez megalapozta Luca megismerését és a jeles naphoz kapcsolódó tevékenységek kipróbálását. A búzakuckóban lévő kellékek (faedények, szakajtó, fadarabok, őrlésre felhasználható eszközök, búza) lehetőséget nyújtottak meglévő ismereteik gyakorlati rögzítésére. Ugyanakkor az egyéni ötletek a problémamegoldó cselekvések által kifejezésre jutottak. (Mit csinálhatunk a búzával?, Hogyan mérhetjük meg?, Hogyan csináljunk mérleget?, Hogyan őröljük meg?, Hogyan ültethetnénk el?) A tarisznyakuckóban folyamatosan bővült eszköztárunk az otthonról, nagyszülőktől, dédszülőktől kapott tarisznyák által. Ovisaink közül néhányan kis kiállítást szerveztek az összegyűjtött tárgyakból. Ebben a kuckóban, ugyanúgy, mint a lucázás hagyományos kelléktárában, szalmát, csengőt, zörejhangot adó külön eszközöket gyűjtöttünk. A gyerekek érdeklődésük szerint kipróbálhatták a kuckó adta játéklehetőségeket. Vegyes korcsoport lévén mindenki találhatott foglalatosságot. Néhányan szalmajátékokat játszottak. A fiúk csapatából hárman zörejhangszert készítettek különböző fadarabokból. A „Mi van a tarisznyában?” játékunk pedig állandó jelleggel működött. A gyerekek kedvelik ezt a szenzomotoros fejlesztő játékot. A szabályokat és a játék menetét ők maguk tervezték meg, és a hét folyamán többféle változatban játszották. Néhányszor kértek óvónői segítséget, ugyanakkor megismerkedtek a tarisznya funkciójával is. Néhányan az iskola-előkészítős gyerekek közül megpróbálkoztak a tarisznya szabásával és varrásával. A kuckó lehetőséget adott a lucázás rigmusainak megismerésére. A gölöncsérkuckóban mindenki kedve szerint ismerkedhetett az agyaggal és tulajdonságaival. Több napon keresztül készültek az edénykék, amelyeket felhasználtunk a Luca-napi búzaültetéshez is. A gyerekek a hét folyamán szinte minden kuckót meglátogattak, és játékos tevékenységeikben többször megjelentek a kuckókban szerzett ismeretek, rigmusok, népi játékok. A kis projekt eszközeit (pl. tarisznya, szakajtó, lepedők, kolompok, seprű) saját szerepjátékaikban is felhasználták. Közös játékainkban, amikor már nem kisebb csoportokban szerveződtünk, újraélték a „kuckós” módszer élményeit (háromlábú szék nevű játék), és kis csapatunk készen állt a lucázásra.

A népi játékok, mondókák, egyéni ötletek alkalmazásával a gyerekek boszorkányokkal kapcsolatos félelmei, gondolatai is redukálódtak. A népi játékok, énekek természetességet, eredetiséget nyújtanak, ami által a gyerekek örömmel, felszabadultan játszanak. Óvodánkban a kézműveskuckókban eddig nem csak természetes anyagokat használtunk, többféle stílussal, technikával ismerkednek a gyerekek. A jövőben arra kell törekednünk, hogy a megfelelő termések, természetes anyagok gyűjtésére, beszerzésére nagyobb hangsúlyt fektessünk. Így gyakoribbá válhat a népikismesterség-kuckók kialakítása és a népi gyermekhangszerek készítése. Ugyanakkor cselekvő, felfedező tevékenységeik is még széleskörűbben kibontakozhatnak. December 13-án a jeles naphoz kötődő heti játékos felfedezések, megtapasztalások kiteljesedhettek. A projekt produktumait felhasználhattuk, és óvodán kívül is megosztottuk élményeinket. A környező utcákban óvodás hagyományainkhoz híven felelevenítettük a lucázást. A projekt lezárása beszélgetőkör keretében történt, ahol a gyerekek elmondták élményeiket, észrevételeiket a játékokkal, tevékenységekkel kapcsolatban. A Luca-táblán, ahol az egyes tevékenységeket szimbolikusan ábrázoltuk, berajzolhatták óvodás jelüket azon tevékenységek mellé, melyek során jól érezték magukat. A Luca-játékok során készült fotókból plakátot készítettünk. A projektkellékek, produktumok (háromlábú szék, tarisznyák, agyagedények, lucabúza stb.) az óvodában maradtak, és a gyerekek kezdeményezései, megfigyelései nyomán új játékok alakulhattak ki.

Lucázás közben
Lucázás közben

Lucázás közben
Luca-napi szokások, hiedelmek:

Termékenységvarázslás: a tyúkok szaporodását és tojáshozamát próbálták növelni különböző praktikákkal, Kishegyesen régen megpiszkafázták a tyúkokat, hogy sok tojás legyen.
Női munkatilalom: Kishegyesen nem varrtak az asszonyok, nehogy bevarrják a tyúkok fenekét.
Védekezés a boszorkány rontása ellen: fokhagymával bekenték az istállók, ólak ajtaját
Jóslónap:
- Időjárásjóslás: Lucabúza – ha karácsonyra kizöldül a csíráztatott búza, akkor jövőre bő termés lesz.

- Luca-kalendárium – 12 db hagymahéjba tett csipetnyi só. Ha megnedvesedik a só, csapadékos lesz a hónap. A Luca napja és karácsony közötti 12 nap időjárásából következtettek az év 12 hónapjának időjárására.

- Házasságjósló eljárás:

Luca-cédula – 13 cédulára férfinevet írtak a lányok, amiből mindennap bedobtak egyet a tűzbe. Amelyik karácsonyra maradt, olyan nevű férjük lesz.

- Szerencsejósló eljárás:

A Luca-pogácsába aprópénzt rejtettek. Akinek a pogácsájában volt a pénz, annak szerencséje lesz a következő esztendőben.

Luca széke: Luca napján kezdték el, és karácsonyra készült el. Különbözőféle, páratlan számú fafélékből készítették el, és faékekkel állították össze. Aki az éjféli misén ráállt, meglátta, ki a boszorkány a faluban.
Lucázás, kotyolás: A Dunántúlon elterjedt termékenységvarázsló szokás, amit fiúgyermekek végeztek. A házaknál köszöntőt, mágikus szövegeket mondtak, énekeltek, cserébe adományokat követeltek. Ha nem kaptak, fenyegetőztek.
Fehér leples alakoskodás: legények, lányok vagy asszonyok arcukat eltakarva, fehér lepedőbe öltöztek, lisztet szórtak a házra vagy a háziakra rontás- és betegségelhárító szándékkal.