2022. január 23., vasárnap

Bőség és szűkösség váltja egymást

A helyi, regionális és a globális termelési struktúrák intelligens keveréke hozhat megváltást az egész emberiség számára. Legalábbis erre engednek következtetni a zavaros és sokszor felismerhetetlen trendek.

A világgazdaság ismét fellendülő irányt vett a közelmúltban, s mindez a kereslet hirtelen megugrását hozta magával. A több szektor által generált és meredeken növekvő keresletnek nemcsak az ismét fellángoló, más szempontból csak folytatódó világjárvánnyal, hanem egyre inkább az anyaghiánnyal is meg kell küzdenie. Az autóiparban, az IT-szektorban, az energiaellátás terén is akadozik sokszor a „gépezet”, bár ez utóbbi esetében egyéb tényezők is megjelentek. Valódi történelmi kihívás mindez, és egyben igazi próbatétel az ellátási láncok és a globális hálózatok számára. Az ugyan nem várható, hogy a globalizáció elkezd hirtelen a visszájára fordulni, de bizonyos dolgokat valószínűleg újra kell gondolni. A nagyobb elemzői háttérrel rendelkező multinacionális cégek már valószínűleg számolnak ezzel, és a fejlesztési stratégiáikat már úgy alakítják.

A világjárvány hatására a globális ellátási láncok eddig már többször és több okból is zavarokba ütköztek. De nemcsak a járvány, hanem egyéb folyamatok áttételes hatásai is ingadozásokat, fennakadásokat, gondokat okoznak. Külön téma lehetne, hogy régiónk, a földrajzi előnyeit kihasználva, a jövőre nézve akár jelentős haszonélvezője is lehetne a folyamatoknak. De nagyon sok manapság is bizonytalansági faktor.

A CSIPHIÁNY CSIPDÖMPINGET OKOZHAT A JÖVŐBEN

A legnagyobb forgalmú ázsiai és dél-amerikai nemzetközi kikötők a pandémia vagy a világszerte különböző okokra visszavezethető sztrájkok, természeti katasztrófák és egyéb okok miatt kénytelenek korlátozni kapacitásukat. Az ausztráliai kikötőket egy időre bezárták, Srí Lanka környékén pedig viharok okoztak zavarokat a szállításban, és abból kifolyólag a globális ellátási láncok működésében. Mindeközben, mivel a jegybankok világszerte alacsony kamatokkal és mesterségesen gerjesztett pénzbőséggel próbálták a gazdaságot segíteni, a fogyasztási cikkek iránt felgyülemlett kereslet is oda hat, hogy az igényeket nem mindig lehet időben kielégíteni.

A világ első számú gazdaságában, az Amerikai Egyesült Államokban a több milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomag rekordmennyiségű importot eredményezett, de az áru szállításához szükséges teherautó-kapacitás sok esetben nem állt rendelkezésre, és ez okozott fennakadásokat. Az utóbbi időben azonban csiphiányról beszélnek, és arról, hogy a jövőben ez még nagyobb gondokat okozhat a világgazdaságban.

Valójában minden mai modern elektronikus eszköz tartalmaz szilícium tartalmú, félvezetőkből készült integrált áramköröket, melyeket mikrocsipnek nevezünk. Az egymással összekapcsolt elektronikus alkatrészek ostyavékony hordozóra vannak nyomtatva. Az eredeti, számítógépes felhasználás mellett ma már mind több elektronikus eszközben használatosak a csipek. A háztartási gépektől az okostelefonokon át a járművekig szinte az élet minden területén kulcsfontosságú alkatrésszé váltak. Korunkban a csipek a gazdasági növekedés szempontjából az olajnál is fontosabb alapanyagok lettek.

A csiphiány okait boncolgatva érdemes a koronavírus-járvány kezdetéig visszatekinteni. Kezdetben a lezárások miatti csökkenő kereslet hatására, valamint az autók iránti csökkenő kereslet hatására a gyártók számos megrendelést visszamondtak. Az otthoni munkavégzés terjedése időközben megnövelte a keresletet a számítástechnikai eszközök iránt.

Logikus lépésként a gyártók is átállították kapacitásaikat ezen ügyfeleik igényeinek megfelelően. Amikor aztán a járvány első hullámának csitulása után a kereslet az autók iránt „visszapattant”, az autógyártóknak azt kellett tapasztalniuk, hogy esetenként várni kell a szállítmányokra.

INGADOZÁSOK

Még mindig ott tartunk, hogy a szűk keresztmetszetek és anyaghiányok sújtják az ipart. Az okok azonban nem csak a világjárványban keresendők. Akár úgy is tekinthetünk minderre, hogy ezek a szűk keresztmetszetek nem egy kibontakozó válság, hanem a várva várt gazdasági fellendülés jelei. Talán nem tűnik korszakalkotó megállapításnak, hogy mindkét véglet benne van a pakliban.

A történelmi tanulságok szerint pedig azt mutatják, hogy a kínálat szűkösségére adott reakciók gyakran vezetnek később túlkompenzációhoz. Ez okozza a ciklikus mozgásokat. A hiány így egy idő után és a reakciókat követően túlkínálatot eredményezhet. A Világkereskedelmi Szervezet is arra figyelmeztetett jelentésében, hogy a csipgyártással kapcsolatos problémák kompenzálását célzó jelentős állami támogatások a jövőben túlzott kapacitások kiépüléséhez vezethetnek.

Amikor sokan azzal riogatnak, hogy a közeljövőben sok mindenből hiány mutatkozhat majd, figyelembe kell venni azt is, hogy a világjárvány miatt bizonyos kategóriák esetében hatalmas mennyiségű felhalmozódott termékkel kell megbirkózni. Ezeket vagy tárolják egy későbbi, kedvezőbbnek mutatkozó időpontig, vagy különleges, kedvezményes akciókkal próbálják piacra dobni. Ezért nem túlzás azt állítani, hogy minden lehetséges, és mindennek az ellenkezője is. A mostani trendek pedig arra engednek következtetni, hogy a regionális és globális termelési struktúrák intelligens keveréke lehet a megoldás, és egyben egyik hatékony módja a jövőbeli válságokra való felkészülésnek is.