Kishegyes községben mintegy másfél évtizede megjelentek a magukat egyiptominak valló, iszlám vallású polgárok. A vélhetőleg Koszovóból származó, szerbiai állampolgárságú populáció megtelepedett itt, és valamilyen szinten gyarapodott is. A gyerekeik itt járnak iskolába, ahol megszervezték számukra a saját vallásoktatást. Az egyiptomi közösség részéről most új igény jelentkezett: saját, elkülönített temetkezési helyet szeretnének. Ezzel kapcsolatban az egyiptomi nemzeti tanácshoz fordultak, amely felvette a kapcsolatot Kishegyes község önkormányzatával. Az ügy kapcsán megkerestük az önkormányzat illetékeseit, és Marko Lazić, Kishegyes község polgármestere elmondta, hogy a község lakosai számára biztosítani kell temetkezési helyet.
– Az egyiptomi nemzeti tanács képviselői azzal a kéréssel kerestek meg bennünket, hogy a kishegyesi temetőben különítsünk el számukra egy részt, ahol temetkezhetnek. Itt községünk lakosairól van szó, ezért igyekeztünk eleget tenni kérésüknek. Előzetesen a kishegyesi Nyugati temető egy félreeső részét néztük ki erre a célra, és ezt ajánlottuk fel nekik, hogy iszlám vallási szokásaik szerint temetkezzenek – mondta el a polgármester, majd arra kérdésre, hogy mi a helyzet a bácsfeketehegyi egyiptomi közösséggel e téren, azt válaszolta, hogy ott már megoldódott a temetkezés kérdése.
– Bácsfeketehegyen ez a kérdés már nagyjából tíz éve megoldódott. Az ottani nagy temetőben együtt temetkeznek a reformátusok, a pravoszlávok és a katolikusok, így az iszlám vallásúak is kaptak egy külön részt erre a célra. Azt hiszem, ez egy normális viszonyulás ehhez a kérdéshez, mivel ez többnemzetiségű község, ahol az emberek együtt élnek már hosszú ideje – fogalmazott Lazić.
Sándor István, Kishegyes község alpolgármestere a kérdés kapcsán elmondta, hogy Kishegyesen már korábban is voltak olyan helyek, ahová a más vallásúakat vagy nemzetiségűeket temették.
A Nyugati temető egy teljesen elkülönített része, amelyről szó esett
– Húsz évvel ezelőtt kezdődött az a folyamat, hogy kishegyesi lakosok házakat adtak el idegeneknek. Azzal, hogy ezek az emberek házat vásároltak a község területén, jogot formáltak arra, hogy itt lakjanak, hogy az oktatási intézményekbe járjanak a gyermekeik, és az egészségházban kezeltessék magukat. Ugyanezen elv alapján az a jog is megilleti őket, hogy itt temetkezzenek. A megoldást pedig úgy kell kialakítani, hogy az iszlám vallásúak temetkezési helye elkülönülve legyen, és ne sértse a többség vallási szokásait – mondta el az alpolgármester.
Az egyiptomi közösség temetkezési helyének kérdése Bácsfeketehegyen már korábban megoldódott. Kishegyesen is hasonlóan jelen vannak az iszlám vallásúak, mint Bácsfeketehegyen, ám az önkormányzathoz intézett kérelmük, melyben saját temetkezési helyet igényelnek, sokak nemtetszését váltotta ki. Az erre vonatkozó viták főként a virtuális felületeken zajlanak, és a negatív vélekedők hozzászólásai vannak többségben. A község harmadik településén, Szeghegyen nincsenek hasonló jellegű problémák. Amikor Szerbia és az Európai Unió között életbe lépett a toloncegyezmény, és a koszovói romákat elkezdték visszatoloncolni, akkor a szeghegyiek egyszerűen nem adtak el nekik házakat, így ott nem tudtak közösséget kialakítani, mint Bácsfeketehegyen és Kishegyesen.
