2022. május 22., vasárnap

Ellentéteket mellőző építkezés

Igor Mirović: Vajdaság ma az egyenlőség és fejlődés helyszíne, a jövőt is ezeknek az értékeknek kell meghatározniuk

Vég és kezdet is volt egyben 1918. november 25-e, az a dátum, amikor a vajdasági szerbség megvalósította évszázados álmát, fogalmazott ünnepélyes beszédében Igor Mirović tartományi kormányfő, a Szerb Nemzeti Színházban tegnap este megtartott díszülésen, amelyen Pásztor István, a tartományi parlament elnöke, a tartományi és köztársasági parlamenti képviselők, a kormánytagok és az egyházi méltóságok is részt vettek. Mint ismeretes, november 25-ét a tartomány egyik jeles dátumaként kezelik az 1918-as események fényében, amikor is Szerbiához csatolták a területet, a szerbek, bunyevácok és más bácskai, bánáti és baranyai szlávok nagy népgyűlésének döntése értelmében. Mirović úgy fogalmazott, egy állandó, az egyesítés érdekében folytatott küzdelem ért véget akkor a szerbség történelmében, ugyanakkor kezdet is volt egyben ez a dátum, mert a szabadság és egyenlőség egy új periódusa kezdődött, egy olyan időszak, amelyben nem számít a nemzeti és vallási hovatartozás, egy olyan időszak, amely még ma is tart. A kormányfő Jaša Tomić és Svetozar Miletić munkásságára emlékezett, amely alapot adott a szabadság megteremtéséhez, a nemzetek közötti egyenlőség politikájának életre hívásához.

A kormányfő úgy fogalmazott, Vajdaságot azonban nem csak a múlt határozza meg. Vajdaság ma az együttélés helyszíne, egy olyan tartomány, ahol a kisebbségek a nemzetközi standardokat is felülmúló jogokat élveznek, olyan tér, ahol a jövőben is tovább fejlesztik ezeket a jogokat. Mirović rámutatott arra, Vajdaság ugyanakkor a modern gyárüzemek, gazdasági fejlődés, a munkahelyek teremtésének, új egészségügyi intézmények építésének és a meglévők fejlesztésének, továbbá új tudományos létesítményeknek a helye is egyben. Vajdaság Szerbia elidegeníthetetlen része, közölte, majd arról beszélt, hogy a jövő sikerességét is az egység jelenti, mert az ellentéteket félretevő közös munka, igyekezet, valamint az egyenlőség viheti még előbbre régiónkat. Egy történelmi lehetőséget jelent ma is az efféle hozzáállás, értékelte Mirović.
A díszülésen átadták az idei tartományi elismeréseket. A legrangosabbnak tartott vajdasági kitüntetést, a Mihajlo Pupin-díjat Vasilije Krestić akadémikus, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia (SANU) tagja és a Matica srpska munkatársa érdemelte ki és vehette át a tegnapi rendezvényen. A sport területére vonatkozó Momčilo Tapavica-kitüntetést Ivana Španović atléta nyerte el. Az oktatásban elért kiemelkedő eredményért odaítélt Đorđe Natošević-elismerést Dušan Simić, a homokbálványosi (Bavanište) Bora Radić Általános Iskola szerb nyelv és irodalom szakos tanára kapta. A Milica Tomić-elismerést, a nemi egyenlőség terén megvalósított munkájáért Milanka Furtulának, a Veliko Srce Egyesület elnökének ítélték oda. Jovan Adamov zeneszerző, a Vajdasági Zeneszerzők Egyesületének elnöke Fehér Ferenc-díjban részesült az idén. A gazdasági eredményekért járó Lazar Dunđerski-kitüntetést a palánkai Nektar gazdasági társaság érdemelte ki. Az emberi és kisebbségi jogokért folytatott harcban elértekért járó Ľudovít Mičátek-elismerést pedig Hajnal Jenőnek, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének ítélték, aki a későbbiekben, december 10-én, az emberi jogok világnapján veszi át a rangos tartományi elismerést.