Energiaválságról regél a világsajtó. Óránként többszáz gazdasági elemzés, írás és beszámoló foglalkozik a témával, így óhatatlan, hogy ugyanilyen időközönként hideg futkosson a hátamon. Az „energiaválság” említésére ugyanis éppoly vérfagyasztó érzés kerít hatalmába, mint a „gazdasági válság” szókapcsolat hallatán. Ennek terhét és következményeit magánvállalkozóként kellett megélnem annak idején, és azóta se vetkőztem le magamról a 13 évvel ezelőtt belém vésődött bizonytalanságot. Ha babonás lennék, akkor még az évek balszerencsés számához is társítanék egy adag félelmet. Nem csoda hát, hogy a jelenleg hódító „energiaválság” elemzéseire parancsként emelkedik a szőrzetem. Hála Istennek, egyelőre nem a hidegtől libabőrzök… Bár a német katasztrófavédelem oktatóvideóját nézve még az is vacog, aki egyébként 35 fokos szobában szaunázik.
Európa gazdagabbik felén ugyanis a világháború óta nem tapasztalt eshetőségre készítik fel a lakosságot. Míg a németek sötétségre és fagyoskodásra figyelmeztetnek, addig a szerb kormány tagjai szinte napi szinten közlik: országunkban lesz elegendő villanyáram és földgáz, az energia és az energiahordozók ára pedig változatlan marad. Ugyanakkor hangsúlyozzák a szerb és az orosz államelnöki találkozó fontosságát: Aleksandar Vučić államfő arról is beszámolt, hogy a küszöbönálló oroszországi látogatásán arra kéri majd Vlagyimir Putyin elnököt, hogy országa évente hárommilliárd köbméter földgázt szállítson Szerbiába, és hogy 10 évre köthessünk gázszerződést. Ugyanakkor Orbán Viktor magyar kormányfőt arra szeretné megkérni, hogy Szerbia a magyar tárolókban is tarthasson gázt. A híres udvarnoki tárolónk egyébként gyorsan ürül – erősítette meg a hírt Zorana Mihajlović bányászati és energiaügyi miniszter, aki szerint Szerbia „minden más országhoz képest kedvezőbb árakra számíthat” az oroszoktól.
Az országos energetikai ügynökség jelentése szerint a 2021/2022-es fűtési idényben azok a háztartások járnak legjobban, akik gázzal fűtenek. Ennek az energiaforrásnak az ára ugyanis változatlan a tavalyihoz képest. Az elmúlt idényhez viszonyítva a legnagyobb drágulást a fűtőolaj esetében tapasztaljuk, amely 54 százalékkal emelkedett. A pellet 22 százalékkal, a propán-bután és a fa 10 százalékkal drágult meg – írták október közepén a statisztikusok. Ugyanekkor kiszámolták, hogy összesen 42 ezer dinár gázszámlát fizetnek az elkövetkező hat hónapban azok, akik egy közepesen szigetelt, 60 négyzetméteres lakótérben 20 fokos hőmérsékletet tartanak a nap 16 órájában. Valamivel jobban ki kell nyitniuk a pénztárcájukat azoknak, akik szénnel melegítenék be az említett jellemzőkkel rendelkező lakásukat: számukra a fűtési idény 49–52 ezer dinárba kerülhet. Jelentősen növekszik a fűtés átlagára azokban a lakásokban, ahol pelletet vagy fabrikettet égetnek. Az erre a célra kialakított, jobb minőségű kályhák működtetéséhez ugyanis összesen 72 ezer dinárra lesz szükségük a lakosoknak a télen. Az elemzők szerint a szilárd tűzrevalót beszerzők közül azok járnak a legjobban, akik fával melegszenek: a kimutatás szerint ezen háztartások költsége összesen 42,4 ezer dinár lesz a tél folyamán, amennyiben Szerbia olyan területein élnek, ahol alacsonyabb áron lehet beszerezni a tüzelőanyagot. A szakértők ugyanis október közepén a fa köbméterének árát még 5150 dinárban határozták meg...
A szabadkai munkatársaink nemrégiben bejárták a helyi fatelepeket. A tulajdonosok szerint a tűzifa ára köbméterenként körülbelül ezer dinárral drágult meg az előző idényhez képest: a bükk és a tölgy ára 7300–7700 között mozgott, míg az akácé 7000–7300 dinár volt köbméterenként, a palettás hulladékfáért pedig 9500 dinárt kértek. A lignitért 9000, a kőszénért pedig 14 300 dinárt kértek tonnánként. A szabadkai telepek tulajdonosai szerint a szén nem drágult meg, viszont nehéz beszerezni. Hogy a tüzelőhiánynak mi az oka, arra többféle magyarázatot hallottak. A fa esetében arról beszélnek, hogy nincsenek favágók, és hogy a rossz időjárási körülmények miatt nem sikerül kitermelni. Sokan úgy gondolják, hogy az energiakrízis miatt visszatartják a szenet, mert nagy szükség van rá az áramszolgáltatás biztosítása érdekében – mondták a szabadkai kereskedők a munkatársunknak.
Lapunk Zentán is utánajárt az áraknak: a tiszavidéki város fatelepjein igencsak különböző árakon kínálták a tűzrevalót. A bükkfa és a tölgy köbméterenkénti ára 8 ezer dinár körül mozgott. Az 1,9 köbméternyi hálós vágott fáért 11–16 ezer dinárt kértek el, de egyes helyeken 15 ezer dinárért csak 1,7 köbmétert lehetett kapni. A faszén tonnája 8–10 ezer dinár között mozgott, a kőszénért pedig 12–15 ezer dinárt számoltak fel. Pelletet sehol sem árultak: egy helyen vártak az érkezésére, és 433 dinárt terveztek érte elkérni zsákonként. A tulajdonosok itt is elmondták, hogy nehezen tudnak hozzájutni a tüzelőhöz: ha érkezik is bizonyos mennyiség, az egy nap alatt el is fogy. Emellett a beszerzési árak 20 százalékkal növekedtek, az eladási árakat viszont csak 5 százalékkal tudták növelni a zentai fatelepesek. A tüzelőanyag-hiányra viszont itt sem tudtak magyarázatot adni a kereskedők.
Nos: visszatérve az elején emlegetett hátborzongató „gazdasági válságra”… Akkoriban sokat hallhattunk az amerikai bankok jelzáloghitel-problémájáról, a világ nagy pénzintézeteinek csődjéről, amely miatt óriáscégek és gyárak zártak be és rohamosan növekedett a munkanélküliség. Egy vajdasági kisvállalkozó viszont mindebből csupán annyit érzett (és értett) meg, hogy azok sem fizetik ki az adósságaikat, akiknek egyébként bőven lenne fedezetük a számláik rendezésére. Mert a „gazdasági válságra” hivatkozva bármit el lehetett halasztani és semmissé lehetett tenni a kőbe vésett egyezményeket is. A kisvállalkozó tehetetlenül nézte hát, ahogyan az adósok szaporodásával rohamosan fogy a tőkéje és a csőd felé sodródik...
Egyelőre ugyanilyen értetlenül értesülünk a jelenleg tomboló globális „energiaválságról” is: okait nem értjük, következményeitől pedig rettegünk. Közben pedig újra megnézzük a német oktatóvideót, és szerbiai találékonyságunk révén szalmával bővítjük ki a mécsesekből és virágcserépből készülő minikályhát, amelyet a kihűlt szobában fagyoskodó idős hölgy eszkábál magának télikabátban, sálban és kesztyűben. Majd vele együtt magunkra húzzuk a jó öreg pokrócot is.
