Ha felállítanánk egy kamionsort Szabadka és Kragujevac között, mind megtölthetnénk azzal az élelmiszerrel, amit évente kidobunk. Országos szinten ez 247.000 tonnát jelent. Szerbiában naponta 674 tonna élelmiszer kerül a kukákba – állapította meg a Környezet Fejlesztéséért Központ felmérése. Egy négytagú család évente 140 kilogramm élelmiszert dob a szemétbe, azaz több mint 40.000 dinárt. A legtöbb a kenyér (10,18 kilogramm), hús (7,18 kg) és tej (6,74 kg), legkevesebb a gyümölcs (5,7 kg) és a zöldségféle (5,33 kg).
„A korábbi kutatások mind alábecsülték a kidobott élelmiszer mennyiségét, holland kutatók szerint a világon minden emberre naponta 500 kalóriányi elpocsékolt élelmiszer jut. Jóval több élelmiszer kerül a szemétbe, mint eddig sejtettük. Ha ez az élelmiszer-mennyiség nem menne a szemétbe, négy ember helyett öt is táplálékhoz jutna. A tanulmány szerint a kereset növekedésével nő a kidobott élelmiszer mennyisége. A kidobott étel mennyisége akár kétszer annyi is lehet, mint eddig hitték. Ez azért is sokkoló adat, mivel az ételhulladék mennyiségének a csökkentése a klímaváltozás elleni küzdelem egyik kulcspontja.
Az ENSZ megállapítása szerint az összes üvegházhatásúgáz-kibocsátás 10 százalékáért felelős a kidobott, elpocsékolt élelmiszer. Az élelmiszer-pazarlás megállítása nyereség lenne a fogyasztóknak és a bolygónak is – hangsúlyozta Monika van den Bos Verma, a holland Wageningen Egyetem kutatója. Korábban a szakemberek úgy vélték, hogy naponta fejenként 214 kalória a globális élelmiszerveszteség. Holland kutatók azonban részletesen megvizsgálták a FAO, a Világbank és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kiadott adatokat, és ebből számolták ki az élelmiszer-hulladék valódi mennyiségét. Kiderült, hogy napi hét dollár bevétel fölött elkezd növekedni a kidobott étel mennyisége.
A FAO becslése még arról szólt 2015-ben, hogy a világ lakossága naponta 214 kalóriát dob ki. A holland tanulmány szerint azonban az elpocsékolt étel fejenként 527 kalória volt abban az évben – mondta el Thom Achterbosch, a Wageningeni Egyetem kutatója, rámutatva, hogy a FAO alaposan alábecsülte a globális élelmiszer-veszteséget. Az élelmiszer-pazarlás jellemzően a gazdagabb országok problémája, de már a szegényebb országokban is egyre nagyobb gondot okoz. „Abból, ami jelenleg a konyhánkban van, négy helyett öt embert lehetne etetni, ha nem dobnánk ki ételt" – hívta fel a figyelmet a tudós.
A kutatók olyan egyszerű megoldásokat ajánlottak az élelmiszer-hulladék csökkentésére, mint például az élelmiszeradagok csökkentése. Mint hozzáfűzték, nagyon fontos, hogy változtassunk a magatartásunkon, például ne vásároljuk túl sokat egyszerre. A Plos One folyóiratban közölt tanulmány nem foglalkozott azzal az élelmiszer-veszteséggel, amely még az előtt keletkezik, hogy az élelmiszer a fogyasztóhoz kerül. Általános becslés szerint az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszerek egyharmada megy pocsékba vagy a fogyasztóhoz jutás során, vagy a konyhában. A globális célkitűzés az, hogy 2015 és 2030 között világszerte felére csökkentsék az élelmiszer-hulladék mennyiségét. „Ez alapvetően a legfenntarthatóbb módja annak, hogy megoldjuk a világ élelmiszer-problémáit a jövőben" – mondta Martine Rutten, a tanulmányon dolgozó egyik kutató.
