2022. szeptember 27., kedd

Felfoghatatlan pazarlás

A világon minden emberre naponta 500 kalóriányi elpocsékolt élelmiszer jut

Ha felállítanánk egy kamionsort Szabadka és Kragujevac között, mind megtölthetnénk azzal az élelmiszerrel, amit évente kidobunk. Országos szinten ez 247.000 tonnát jelent. Szerbiában naponta 674 tonna élelmiszer kerül a kukákba – állapította meg a Környezet Fejlesztéséért Központ felmérése. Egy négytagú család évente 140 kilogramm élelmiszert dob a szemétbe, azaz több mint 40.000 dinárt. A legtöbb a kenyér (10,18 kilogramm), hús (7,18 kg) és tej (6,74 kg), legkevesebb a gyümölcs (5,7 kg) és a zöldségféle (5,33 kg).

„A korábbi kutatások mind alábecsülték a kidobott élelmiszer mennyiségét, holland kutatók szerint a világon minden emberre naponta 500 kalóriányi elpocsékolt élelmiszer jut. Jóval több élelmiszer kerül a szemétbe, mint eddig sejtettük. Ha ez az élelmiszer-mennyiség nem menne a szemétbe, négy ember helyett öt is táplálékhoz jutna. A tanulmány szerint a kereset növekedésével nő a kidobott élelmiszer mennyisége. A kidobott étel mennyisége akár kétszer annyi is lehet, mint eddig hitték. Ez azért is sokkoló adat, mivel az ételhulladék mennyiségének a csökkentése a klímaváltozás elleni küzdelem egyik kulcspontja.

Az ENSZ megállapítása szerint az összes üvegházhatásúgáz-kibocsátás 10 százalékáért felelős a kidobott, elpocsékolt élelmiszer. Az élelmiszer-pazarlás megállítása nyereség lenne a fogyasztóknak és a bolygónak is – hangsúlyozta Monika van den Bos Verma, a holland Wageningen Egyetem kutatója. Korábban a szakemberek úgy vélték, hogy naponta fejenként 214 kalória a globális élelmiszerveszteség. Holland kutatók azonban részletesen megvizsgálták a FAO, a Világbank és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kiadott adatokat, és ebből számolták ki az élelmiszer-hulladék valódi mennyiségét. Kiderült, hogy napi hét dollár bevétel fölött elkezd növekedni a kidobott étel mennyisége.

A FAO becslése még arról szólt 2015-ben, hogy a világ lakossága naponta 214 kalóriát dob ki. A holland tanulmány szerint azonban az elpocsékolt étel fejenként 527 kalória volt abban az évben – mondta el Thom Achterbosch, a Wageningeni Egyetem kutatója, rámutatva, hogy a FAO alaposan alábecsülte a globális élelmiszer-veszteséget. Az élelmiszer-pazarlás jellemzően a gazdagabb országok problémája, de már a szegényebb országokban is egyre nagyobb gondot okoz. „Abból, ami jelenleg a konyhánkban van, négy helyett öt embert lehetne etetni, ha nem dobnánk ki ételt" – hívta fel a figyelmet a tudós.

A kutatók olyan egyszerű megoldásokat ajánlottak az élelmiszer-hulladék csökkentésére, mint például az élelmiszeradagok csökkentése. Mint hozzáfűzték, nagyon fontos, hogy változtassunk a magatartásunkon, például ne vásároljuk túl sokat egyszerre. A Plos One folyóiratban közölt tanulmány nem foglalkozott azzal az élelmiszer-veszteséggel, amely még az előtt keletkezik, hogy az élelmiszer a fogyasztóhoz kerül. Általános becslés szerint az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszerek egyharmada megy pocsékba vagy a fogyasztóhoz jutás során, vagy a konyhában. A globális célkitűzés az, hogy 2015 és 2030 között világszerte felére csökkentsék az élelmiszer-hulladék mennyiségét. „Ez alapvetően a legfenntarthatóbb módja annak, hogy megoldjuk a világ élelmiszer-problémáit a jövőben" – mondta Martine Rutten, a tanulmányon dolgozó egyik kutató.