2022. január 29., szombat

Kurd migránsokat visznek haza

A fehérorosz rezsim tárgyalna az EU-val – Varsó visszaszólt Merkelnek

Megkezdődött a migránsok egy részének hazautaztatása Fehéroroszországból, ahonnan tegnap kurdok indultak vissza Irakba az értük küldött különrepülővel. Varsó mégis duzzog, mert szerinte Berlin önhatalmúlag egyeztetett Minszkkel a fehérorosz–lengyel határon kialakult válság megszüntetéséről. Sőt beleegyezett abba, hogy Brüsszel tárgyalásokat kezdjen az általa eddig páriaként kezelt Lukasenko-rezsimmel a migránsprobléma megoldásáról.

Irak különrepülőt küldött Minszkbe, hogy hazavigye azt a mintegy négyszáz állampolgárát, többségében kurdokat, akik korábban szabályosan utaztak Fehéroroszországa. Onnan azonban engedély nélkül próbáltak átkelni Lengyelországba. Ez nem sikerült, ezért úgy döntöttek, visszatérnek szülőföldjükre.  

Fehéroroszországba közel- és közép-keleti országokból, és Afrikából is érkeztek „utasok” azzal a szándékkal, hogy átjutnak valahogy Lengyelországba. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a Bild német lapban megjelent tegnapi interjújában húszezerre becsülte számukat. Varsó azt állítja, hogy a fehérorosz határtérségben 3000-4000, zömében kurd migráns gyűlt össze. Lengyel oldalon szögesdrótkerítéssel, katonákkal, határőrökkel és rendőrökkel próbálják megakadályozni a határsértéseket. A hatóságok nem csak távol akarják tartani az idegeneket, hanem menekültté sem akarják nyilvánítani a zöldhatáron esetlegesen lengyel területre jutókat.

A hét elején migránsok egy csoportja megpróbált erővel áttörni a Kuźnica Białostocka határátkelőnél, amit a lengyel erők megakadályoztak. Azóta újabb incidensekről érkeztek hírek. A lengyel kormányfő Alekszandr Lukasenko fehérorosz és Vlagyimir Putyin orosz elnököt tette felelőssé a válságért. (Moszkva többször is tagadta, hogy bármi köze lenne a kialakult helyzethez.) Morawiecki szerint a két politikus akciójának célja „a Nyugat elbizonytalanítása, destabilizálása”. Tegnapi interjújában arról is beszélt, hogy az EU segíthet hazaszállítani a migránsokat, ha sikerül megakadályozni a beáramlásukat.

Ez már meg is kezdődött. Libanon közölte: reptereiről már csak fehérorosz állampolgárok, vízummal utazó libanoniak és tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek utazhatnak Fehéroroszországba. A Belavia fehérorosz légitársaság is korlátozásokat vezetett be: a Törökországba menekült afgán, iraki, szíriai és jemeni állampolgárokat nem engedi fel a Fehéroroszországba tartó járataira.

A válság megoldásáról Angela Merkel ügyvezető német kancellár kétszer is tárgyalt a héten Lukasenkóval. Szerdai második telefonbeszélgetésük alkalmával megegyeztek, hogy fehérorosz tisztségviselők megbeszélést kezdenek az EU-val a migránsválság megoldásáról, és a humanitárius segélyek eljuttatásáról a határövezet kritikus helyszíneire. Lukasenko javasolta, hogy az EU fogadjon be kétezer migránst, a fehérorosz területen maradó további ötezret pedig majd az ottani hatóságok hazaküldik, s ezzel megoldódik a probléma. Merkel ismerteti majd a javaslatot az uniós partnereivel.

Akciója nem mindenkinek tetszik, hiszen az EU el sem ismeri Lukasenkót törvényes elnöknek, hiszen azt tartja róla, hogy tavaly csalással választották újra. Rezsimjét pedig azzal vádolják, hogy szándékosan idézte elő a határmenti krízist, amivel az elnökválasztási eredmények meghamisítása, s egyéb okok miatt bevezetett uniós szankciókat akarja megbosszulni.

Varsó máris bírálta Merkel lépését, mert szerinte ez magában Lukasenko elnökké választásának elismeréseként is értelmezhető. A lengyel kormány azzal érvel, hogy Berlin nem illetékes Minszkkel egyezkedni „az adott kérdéskörben”, miként Párizs sem. 

A lengyel parlamentben közben olyan törvényt készülnek véglegesíteni, amellyel megtiltható a belépés a lengyel–fehérorosz határ térségébe, ahol november 30-áig rendkívüli állapot van érvényben. A Fehéroroszországgal szintén szomszédos EU-tag Lettország és Litvánia hasonló szigorításokra készül.