2024. április 19., péntek

Buszokkal szállítják vissza az ostromlókat?

Bagdad repülővel viszi haza a fehérorosz–lengyel határon rekedt kurdokat

A világ vezető politikusai közül már többen sürgették a fehérorosz–lengyel határon tapasztalható válság megoldását, ami azért alakult ki, mert a – Minszk által – megtévesztéssel oda küldött migránsokat nem engedik be az EU-ba. Legutóbb Dunja Mijatović, az Európa Tanács emberi jogi biztosa szólított fel a „szenvedés megszüntetésére”. A fehérorosz oldalon összegyűlt migránsok egy csoportja előzőleg megostromolt egy lengyel határátkelőt, ám a roham sikertelenül végződött. A fehérorosz hatóságok tegnap buszokkal utaztatták el őket a helyszínről.

A lengyel–fehérorosz határon kialakult migránsválság mielőbbi enyhítését sürgette Dunja Mijatović, az Európa Tanács emberi jogi biztosa. A határ lengyel oldalán tett látogatása során közölte: elfogadhatatlan, amit „Fehéroroszország művel és ahogyan megtéveszt embereket”. Prioritásnak nevezte, hogy mielőbb megtalálják a módját a szenvedés megszüntetésének.

Nem sokkal korábban, kedden délelőtt a lezárt Kuźnica Białostocka átkelőnél összegyűlt migránsok egy csoportja megpróbált áttörni. Kövekkel és hanggránátokkal dobálták meg lengyel határszerveket, akik vízágyúval és könnygázzal válaszoltak.

Lengyel illetékesek azt állítják, hogy a támadók a fehérorosz hatóságoktól kapták a riasztógránátokat és a kődarabokat is. Varsó meggyőződése, hogy az akció Minszk szervezésében zajlott le.

A fehérorosz–lengyel határra az idén kezdtek áramlani a migránsok. Szinte mindannyian legálisan utaztak be Fehéroroszországba azzal a céllal, hogy átjussanak az EU-tag Lengyelországba, s onnan tovább menjenek Nyugat felé. Ám megfelelő vízum nélkül nem léphetnek be egyetlen uniós tagállamba se.

Brüsszel azzal vádolja Fehéroroszországot, hogy hamis ígéretekkel csalja a területére a Nyugatra vágyókat, főként a Közel- és Közép-Keletről, s amint megérkeznek szervezetten tovább utaztatják őket Lengyelország, vagy a másik két szomszédos EU-tag, Litvánia és Lettország keleti határaihoz. A jövevényeket azzal áltatja, hogy onnan könnyen bejuthatnak az Unió területére.

Minszk tagadja a vádakat, és az EU-t okolja a válsághelyzetért, ami szerinte azért alakult ki, mert az érintett uniós államok nem engedik be a határaiknál, fehérorosz területen táborozó idegeneket. Varsó azt valószínűsíti, hogy már legalább háromezer migráns tartózkodik a – szögesdróttal is védett – határvonal mentén. Egy részük az utóbbi napokban többször is megpróbált áttörni az EU területére.

Litvánia és Lettország is – szigorúan őrzött – határkerítéssel, illetve egyéb módon próbálja feltartóztatni (a Fehéroroszország irányából) a hónapok óta érkező bevándorlókat.

Élelmiszert (adott esetben cukorkát) oszt a bácsi, történetesen Jurij Karajev, Grodno térség felügyelője (Fotó: BelTA via AP/Beta)

Élelmiszert (adott esetben cukorkát) oszt a bácsi, történetesen Jurij Karajev, Grodno térség felügyelője (Fotó: BelTA via AP/Beta)

Többen úgy vélik, hogy a zűrzavart Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök-diktátor és rezsimje idézte elő. Céljuk pedig az, hogy visszavágjanak a tavalyi elnökválasztási eredmények meghamisítása, egy – Minszk felett lezajlott idei – repülőgépeltérítés, valamint az EU és Fehéroroszország közös határán tapasztalható helyzet miatt elrendelt uniós szankciókért, amelyek nemcsak az országot sújtják, hanem a Lukasenko-rendszer több magas rangú tisztségviselőjét is.

Némelyek azonban azt sem tartják kizártnak, hogy a migránsügy Varsónak is megfelel. Elsősorban azért, mert a többség figyelmét elvonja arról a kiélezett vitáról és elhúzódó csatározásról, amely Brüsszellel alakult ki a lengyel kormány jogállamiságot fenyegető lépései miatt.

Mások szerint a válsághelyzetet valójában – a Lukasenkót báfiguraként mozgató – Moszkva forgatókönyve alapján alakították ki, hogy egy egészen más dologról tereljék el a világ figyelmét. Nevezetesen arról, hogy Oroszoroszág csapatokat von össze Ukrajna határai közelében és a Krím-félszigeten. Washington máris attól tart, hogy Oroszország megtámadhatja Ukrajnát. A Kreml tagadja, hogy erre készülne, sőt közölte: csak rá tartozik, hol veti be a katonai erejét saját területen.

Bár Lukasenkóval és Vlagyimir Putyin orosz államfővel már több nyugati politikus is egyeztetett a lengyel–fehérorosz határon kialakult válság megoldásáról, az utóbbi elhárította magától a felelősséget, mondván, nem Moszkvába, hanem Minszkbe kell telefonálni. Angela Merkel német kancellár hétfőn meg is tette ezt. Nem sokkal utána Lukasenko megüzente: ismertetett egy javaslatot a válság rendezésére, ám részleteket nem árult el.

Talán felesleges is, hiszen mintha kezdene „magától” is rendeződni a helyzet. Bagdad (vélhetően uniós „rábeszélésre”) várhatóan már ma elindítja Minszkbe az első repülőgépet, amellyel önkéntes alapon hazatérhetnek a lengyel határon feltartóztatott irakiak. Persze újabb járatokra is szükség lehet, hiszen a közel-keleti ország hatóságai 571 olyan személyről tudnak, akik a fehérorosz–lengyel határon rekedtek, s ezért inkább visszamennének szülőföldjükre, az iraki Kurdisztánba.

Tegnap már meg is kezdődött a migránsok egy részének elszállítása a határtérség egy pontjáról. A fehérorosz rendőrség autóbuszokkal elszállította őket a Bruzginál létesített táborból. A lengyelek azonban attól tartanak, hogy csak más helyre vitték őket, ahol ismét megpróbálkoznak majd illegálisan átkelni a határon.