2022. január 19., szerda

Mennyibe kerül a 46 dináros kenyér?

Mesterségesen tartják alacsonyan a búza árát – Megnyitották az országos tartalékokat

Egyelőre sikerült megfékezni a búza drágulását: az országos tartalékokból 30 ezer tonna lisztet bocsátottak piacra. Emellett nemrégiben a T-500-as típusú lisztből készülő fehér kenyér árát legfeljebb 46 dinárra korlátozta a következő fél évre az állami vezetőség. Ezáltal ideiglenesen sikerült stabilizálni a piacot: a búza ára megállapodott, a kukorica és a szója viszont olcsóbb lett – áll az Újvidéki Terménytőzsde jelentésében.

A hét elején a búza kilogrammja elérte ugyanis a 31 dinárt (általános forgalmi adó nélkül). Ugyanekkor a nemzetközi piac elemzői kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy világszerte rohamosan drágul a gabona. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) már korábban bejelentette, hogy a búzatartalékokat világszinten 276,5 millió tonnáról 275,8 millió tonnára csökkentették. A búza iránti kereslet viszont világszerte nőtt: jelenleg 787,2 millió tonnára emelkedett. Ez azonnal kihatott az európai és a hazai piacra is, és egy pillanatban 31,5 dinárra is felugrott a búza ára a hazai terménytőzsdén.

A gazdasági elemzők szerint az USDA bejelentése önmagában is kihathat arra, hogy a jövőben tovább dráguljon a búza.

A különböző intézkedések csupán ideiglenesen és rövid ideig tudják megfékezni azt az áremelkedést, amely a nemzetközi piac helyzete miatt óhatatlanul folytatódik – állítják a szakemberek.

Az áremelkedésre számítók szerint a gazdáknak nem kell elsietniük a kenyérgabona eladását (Fotó: Ótos András)

Az amerikai mezőgazdasági minisztérium a 2021–2022-es évre csökkentett termelést, ugyanakkor növekvő keresletet irányoz elő, ami jelentősen kihathat arra, hogy a búza ára hétről hétre emelkedjen – vélik az agroklub.rs szakemberei.

A mezőgazdasági portál beszámolója szerint a gabonatermés 0,6 millió tonnával csökkent világszinten. Ezt az után jelentették be, hogy az Európai Unió, Nagy-Britannia és Törökország nyilvánosságra hozta, hogy a vártnál jelentősen kevesebb volt az idei hozam. Az USDA ugyanakkor úgy véli, hogy a jól teljesítő orosz piac miatt kiegyenlítődhet a hiány: Oroszországban ugyanis hozzávetőleg kétmillió tonnával több búzát arattak le, mint amennyire számítottak. Az Unióban pedig Romániában termeltek több búzát, ami részlegesen pótolhatja a Franciaországban és Németországban tapasztalt hozamkiesést.

A TERMELŐK TARTALÉKOLNAK

Európában 2008 óta nem volt olyan magas a búza ára, mint jelenleg. A nemzetközi piacon tapasztalható drágulás kihat a hazai árak alakulására is: tavaly október óta 36 százalékkal drágult területeinken a búza, és a világpiaci helyzet ismeretében további áremelkedéssel lehet számolni.

Ennek tudatában sok termelő amellett döntött, hogy a termés jelentős részét tárolókban helyezi el, és a drágulás után értékesíti a búzát – írja a Novosti. A hírportál példának Joca Katić bégaszentgyörgyi termelőt szólaltatta meg, aki a 20 holdnyi termésének 90 százalékát helyezte tárolókba a magasabb kereset reményében.

Jelenleg átmenetileg 3,5 millió tonna búzát tartalékolnak a termelők Szerbiában: ennek fele kielégíti a hazai igényeket, a többit kivitelre szánják. Ugyanakkor a magas ár miatt több búzát vetettek el az idén a szerbiai gazdák. Országos szinten ugyanis 630 ezer hektárnyi búzára számítottak a szakemberek, a világpiacon tapasztalt hiány azonban arra ösztönözte a hazai termelőket, hogy 30 ezer hektárral több búzát vessenek el.

NEM DRÁGUL(HAT) A KENYÉR

Szerbiában a lakosok továbbra is 46 dinárt fizetnek egy vekni fehér kenyérért – erősítette meg az állami döntést Tatjana Matić kereskedelmi, idegenforgalmi és távközlési miniszter. A K1 televízió műsorában kiemelte, hogy a világpiacon tapasztalt hiány nem befolyásolhatja jelentősen a hazai árakat. Szerbia rendelkezik elegendő búza- és liszttartalékkal ahhoz, hogy a következő aratásig ne kelljen drágulástól tartania a lakosságnak – mondta a miniszter.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az illetékes szervek megtesznek mindent, hogy a lakosok védelme érdekében megakadályozzák az esetleges visszaéléseket. Így területeinken a nagy kereskedelmi láncok sem számíthatnak arra, hogy – a világpiaci árak alakulására hivatkozva – megdrágítják az alapvető élelmiszereket – tette hozzá Matić.