2022. január 23., vasárnap

Színművészeti és audiovizuális szak nyílik Szabadkán

A Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium kampánykörútja során ezt is bemutatja Vajdaság-szerte

Színművészeti és audiovizuális szak is nyílik jövőre a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnáziumban. Ezt is népszerűsítik majd kampánykörútjukon, amely során 70 vajdasági általános iskolát keresnek fel.

Mint tudjuk, 2003-ban angol és német szakkal kezdte meg a munkát a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium, majd ehhez társult a sporttagozat is.

– A három szak 12 osztályt jelent, ez épp a határvonalon van, ezért sok mindentől elesünk normatívák tekintetében, nehezebb az iskolát működtetni, mint azt, ahol jóval több osztály, diák van. Az új szakkal 16 osztályunk lenne. Másrészt viszont a vajdasági magyar gyerekek nem kapnak meg mindent, például a művészetek terén nincs igazán választék középiskolai szinten – magyarázta Nagy Tibor, a tehetséggondozó gimnázium megbízott igazgatója. Mint mondta, évek óta gondolkodtak olyan szak indításán, ami a művészetekhez, de a saját hagyományainkhoz is köthető. Az oktatási minisztérium elutasította őket, mivel nem volt hasonló szak szerb nyelven, ám tavaly 6 szerbiai gimnáziumban nyílt színművészeti és audiovizuális szak, úgyhogy az iskola is e mellett döntött. A két alapítótól, a Magyar Nemzeti Tanácstól és a Tartományi Oktatási Titkárságtól zöld fényt kaptak, a titkárság szeptember elején megadta az engedélyt is ehhez.

Nagy Tibor

– Akik e szakot választják, általános gimnáziumi képzésben részesülnek, e mellett két szaktantárgyuk van: egyik a színművészeti a másik pedig az audiovizuális. Az első évben még csak heti 1 elméleti és 1 gyakorlati óra van, a másodikban már 2 elméleti és 1 gyakorlati, majd harmadikban 3-ra, negyedikben 5-re nő a gyakorlati órák száma. Maximum 20 diákot tudnak felvenni, tehát a gyakorlati órát 10-10 tanulóval tartjuk. Az ide iratkozó megkapja a széles körű, általános gimnáziumi tudást, hiszen minden általános tantárgyuk van, valamint egy nagyon specializált tudás birtokába is jutnak. Tévedés ne essék, nem színészeket akarunk nevelni, persze, színész szakon is továbbtanulhatnak az itt végzettek, de ahhoz kapnak alapot, hogy rendezők, dramaturgok, fény- és hangeffektus kezelők, jelmeztervezők, kritikusok legyenek, vagy az audiovizuális képzés esetében werk-, kis-, dokumentum-, rajzfilmkészítők, kollázskészítők, fényképészek, plakátkészítők legyenek. A gyakorlati képzés színházban, filmszínházban, televízióban, rádióban, írott sajtóban, dizájnstúdiókban, múzeumban és másutt folyik majd. Most kötjük az egyes intézményekkel az együttműködési szerződéseket. Hisszük azt, nemcsak a leendő diákjaink gazdagodnak majd, hanem az intézmények is profitálnak abból, hogy kreatív, ötletekkel teli, munkára fogható fiatalok járnak hozzájuk gyakorlatra. Az új szakhoz a felszerelésünk egy része már megvan, részben pedig most szerezzük be.

A Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium épülete (Fotó: Gergely Árpád)

Aki más szakon szeretne továbbtanulni, például jogon, tanári szakon, az is megkapja ehhez a szükséges képzést, ismeretet, és pluszban a szaktantárgyak által kap egy olyan alapot, amit saját hasznára tud fordítani. Aki viszont ebben az irányban folytatja, az –  és ez nagyon lényeges – itthon is továbbtanulhat. Nagy gond az, hogy sok fiatal az érettségi után külföldön, elsősorban Magyarországon tanul tovább, de a színművészeti és audiovizuális szakon érettségizettek itthon is találnak megfelelő felsőoktatási intézményt: ez elsősorban az Újvidéki Művészeti Akadémia – a tartományi székvárosban az Európa Kollégiumban való elszállásolással, ösztöndíjjal –, vagy például a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar média szaka. A Művészeti Akadémia audiovizuális szakára nem iratkozott be egy magyar fiatal sem, mert eddig nem kaphatott Szerbiában jó alapot ehhez, de most erre lehetősége nyílik a Kosztolányi gimnáziumban – emelte ki Nagy Tibor. Az iskolát népszerűsítő kampány körútjuk a héten már elindult, annak a 70 iskolának egy része, amelyet felkeresnek, a szórványban van, hiszen mindig is sok diák iratkozott be a szórványtelepülésekről. Volt olyan generációjuk, ahol a diákok több mint fele 50 kilométerről távolabbról érkezett.