2022. január 27., csütörtök

Állatoknak is embertelen

Az emberi jogi jogászok szerint a Linglong vietnámi munkásai emberkereskedelem áldozatául estek

Egyre kilátástalanabbnak tűnik a kínai Shandong Linglong Tyre Co. Ltd. gumiabroncsgyár építkezési területe közelében kialakított munkástáborban elhelyezett 500, javarészt vietnámi munkás helyzete. Miután a média elkezdett tudósítani a táborban uralkodó áldatlan állapotokról, később pedig emberi jogi aktivisták mérték fel a helyzetet, biztonságiak vonultak ki a tábor elé, hogy megakadályozzák oda a bejutást.

A biztonságiak megpróbálták megakadályozni annak a munkásnak a kimenekítését, akinek felmondtak a sajtóval és az emberi jogi aktivistákkal való együttműködés miatt (Fotó: Naša Borba)
A biztonságiak megpróbálták megakadályozni annak a munkásnak a kimenekítését, akinek felmondtak a sajtóval és az emberi jogi aktivistákkal való együttműködés miatt (Fotó: Naša Borba)

Kedden még egy helyi, nagybecskereki jótékonysági szervezet is csak nehézségek árán tudta kézbesíteni a munkásoknak az összegyűjtött ruhaneműt, pedig az elmondások szerint a vietnámiak többsége az évszaknak nem megfelelő ruházatot visel. A nagybecskereki aktivisták tegnap sikeresen kimenekítették a munkástáborból azt a munkást, akinek a sajtóval és az emberi jogi aktivistákkal való együttműködés okán felmondtak – korábban elkobzott útlevelét ennek ellenére sem kapta vissza. A Nova.rs által készített felvételeken jól látszik, hogy a biztonságiak megpróbálták megakadályozni kimenekítését. A menekítőknek a többi vietnámi munkás segített. A biztonságiak mobiltelefonjaikkal végig felvételezték a helyszínen jelenlevőket.

Azt, hogy a munkástábor és a gyár felügyeletével megbízottak igencsak szeretnek filmezni, az N1 tv csapata is megerősítette. Mint elmondták, kedden, amikor éppen távozóban voltak a helyszínről, egy pancsovai rendszámtáblájú kocsi állta útjukat. Az újságírók által kínaiként azonosított sofőr fényképeket készített az N1 autójáról, majd valakit felhívott telefonon, és csak ezután hagyta távozni a média dolgozóit.
Danilo Ćurčić, a belgrádi Inicijativa A11emberi jogi szervezet programkoordinátora az Astra emberkereskedelem elleni küzdelemmel foglalkozó civil szervezet képviselőjével látogatott el a munkástáborba, akkor, amikor még szabadon bejuthattak.
– A vietnámi munkások a szó szoros értelmében pokoli körülmények között élnek. Úgy érzem, hogy talán nem is indokolt körülményekről beszélni, hiszen ennek az lenne az alapfeltétele, hogy ember számára kialakított létesítményekről legyen szó.

A munkások „hálószobája” magáért beszél (Fotó: Twitter)
A munkások „hálószobája” magáért beszél (Fotó: Twitter)

A létesítményekben nincs elegendő hely és fény, szellőztetni sem lehet őket. A téglafalat semmi nem borítja, de padlóburkolat sincs, csak beton. A tetőszerkezet annyira rossz, hogy a hidegebb hónapokban nem nyújt védelmet. Nincs ivóvíz, állítólag felszereltek valamilyen filtert, ám ennek a tanúsítványát nem láttuk. A fürdőhelyiségek nem alkalmasak tisztálkodásra, a víz még csak el sem tud megfelelően folyni, de az is evidens, hogy a fürdőkben nem biztosították a magánszféra megőrzéséhez szükséges feltételeket. Nincsen egyetlen mosógép, sem szabadidős helyiség, nincsen internet és televízió, nincsenek székek, nincs ebédlő. A helyiségek, ahol a munkások alszanak, közvetlenül a veszélyes hulladék tárolására kialakított barakkok mellett állnak – foglalta össze a látottakat lapunknak nyilatkozva Danilo Ćurčić.

Danilo Ćurčić: A vietnámi munkások a szó szoros értelmében pokoli körülmények között élnek
Danilo Ćurčić: A vietnámi munkások a szó szoros értelmében pokoli körülmények között élnek

Noha az emberkereskedelem vétsége összetett, mégis, több olyan körülmény is adva van, amelyek arra utalnak, hogy a vietnámi munkások ennek áldozatául estek – jegyezte meg az emberi jogi jogász. „A munkásokat regrutálták és megtévesztették a munkakörülmények, valamint a lakhatási feltételek tekintetében; legális munkát és tisztességes bért ígértek nekik. A külföldi munkások alkalmazásával kapcsolatban feltűnő, hogy az eljárás szabályozatlan, összetett és átláthatatlan, több szereplő vett benne részt, egyebek mellett magánvállalkozások és ügynökségek; a munkaszerződések jogi szempontból semmisek. A munkások nem értik és nem beszélik a helyi nyelvet, elvették tőlük személyazonosító okmányukat, korlátozzák mozgásszabadságukat és kommunikációjukat. Embertelen körülmények között élnek, élelmezésük nem megfelelő, a havi 26 munkanap, illetve 234 munkaóra ellentétben áll a szerbiai munkatörvény vonatkozó rendelkezéseivel. A munkások rendszertelen és nem megfelelő bért kapnak, és ha közülük valaki nem jelenik meg munkahelyén, vagy késik, drákói büntetéssel számolhat. A munkavédelmi előírásokat nem tartják tiszteletben, a munkaadó fenyegeti és megfélemlíti a munkásokat, de ők nem mondhatnak fel és nem térhetnek vissza hazájukba" – sorolta azokat a körülményeket Ćurčić, amelyek az emberkereskedelem bűncselekményének elkövetésére utalnak.

Válaszolva kérdésünkre, hogy a nemzetköziség több szinten jelenlevő tényezőire való tekintettel mit tehetnek, illetve mit kötelesek tenni a szerb állami szervek, Ćurčić a következőképpen fogalmazott: „Ha Szerbia, ahol soha nem uralkodtak olyan kiváló körülmények, és soha nem épült annyi gyár, mint most, képtelen megoldani az embertelen állapotokkal és a kizsákmányolással kapcsolatos problémákat, akkor jobb, ha nem is jegyzünk ennyi növekedést és fejlődést. Szerbia kötelezettsége egyértelmű. Köteles gondoskodni arról, hogy a munkásokat megfelelő helyiségekben helyezzék el, vagy jobbá tegyék számukra a feltételeket az aktuális munkástáborban. Köteles megállapítani, hogy valóban emberkereskedelem áldozatául estek-e a munkások. Ha igen, akkor köteles megbüntetni az elkövetőket, a munkások tekintetében pedig elismerni az áldozat státusát. Nem hivatalos értesüléseink szerint nem ez az egyetlen hasonló eset Szerbiában, ám erről addig nem nyilatkozhatok, amíg nem jutunk érdemi információk birtokába."

Ez lenne a fürdőszoba (Fotó: N1)
Ez lenne a fürdőszoba (Fotó: N1)

Azzal kapcsolatban, hogy megtiltották a táborba való bejutást, valamint megpróbálják ellehetetleníteni, hogy a munkások kommunikáljanak a médiával és az aktivistákkal, Danilo Ćurčić megjegyezte: „Úgy tűnik, hogy a beruházó valóban bármit megtehet, még azt is, hogy újságírók szeme láttára fenyegesse vietnámi munkásait. Ez jelentheti azt, hogy az illetékes állami szervek tehetetlenek a kínai beruházóval szemben, de azt is, hogy nem is akarnak semmit tenni, nehogy »megharagítsák« a beruházókat, ebben az esetben viszont az ország azon a részén, ahol a Linglong gyára épül, gyakorlatilag felfüggesztették a szerbiai jogrendet" – nyomatékosította.Megtörtént a felügyelőségi ellenőrzés

Megtörtént a felügyelőségi ellenőrzés

Az Inicijativa A11 és az Astra együttesen követelte az illetékes állami szervektől az eset körülményeinek kivizsgálását. A munkaügyi minisztérium kedden erősítette meg, hogy a munkafelügyelőség rendkívüli felügyelőségi ellenőrzést tartott a Linglong építkezési területén, együttműködve a Belügyminisztérium emberkereskedelem ellenes tevékenységgel megbízott részlegével. A munkaügyi minisztérium közleménye szerint a Linglong építkezési területe a legellenőrzöttebb Közép-Bánátban. A felügyelőségi ellenőrzés eredményének közzététele állítólag néhány napon belül esedékes.