2022. január 22., szombat

Mi az „ustorozás” és a „csigatánc”?

A Kiss Lajos Néprajzi Társaság szeretné felújíttatni Leiningen Westerburg Ármin Titelen található sírját és obeliszkjét

Topolyán tartotta meg műhelykonferenciáját a Kiss Lajos Néprajzi Társaság. Dr. Szőke Anna, a társaság elnöke az összejövetelről elmondta: dr. Silling István arra hívta fel a figyelmet, hogy a tánchagyományaink nincsenek megfelelő módon lejegyezve, dokumentálva, hogy megmaradjanak az utókornak. A résztvevők megállapították, hogy tudományos hozzáállással le kellene írni a délvidéki néptáncokat, addig, amíg vannak olyan személyek, akik esetleg erről hiteles információkat is tudnak adni. Silling professzor véleménye szerint ugyanis nem lenne szabad azzal megelégedni, hogy esetleg valamikor valaki filmre vette a táncokat, hanem részletesebb leírásra van szükség. Olyan vélemények hangzottak el, hogy ehhez valakit külön ki kellene képezni.

Elhangzott az is, hogy például Kupuszinán még élnek az emberek emlékezetében az olyan ősi népies táncmotívumok, mint amilyen az „ustorozás” vagy a „csigatánc”. Ezek nincsenek leírva, lejegyezve, és sokan talán nem is hallottak még róla, de fontos lenne átmenteni az utókornak. Néhányan az idősek közül talán még tudnak mesélni róla. Kormányos Katona Gyöngyi új tagja a társaságnak, aki falukutatásba kezdett. Szaján és Torda hagyományait kutatja és ehhez látták el szakmai tanácsokkal az eseményen. Palatinus Aranka a muzslyai civil szervezetek munkájának leírásával foglalkozik. Az aktív kis bánáti településen összesen 24 civil szervezet fejti ki tevékenységét, ami sajátos kuriózumnak számít.

Kónya Sándor a Gyöngyösbokréta és Durindó szervezőbizottságában képviseli a társaságot és erről a tevékenységéről számolt be. A törökbecsei Korenchy László és Pecze Rózsa olyan elismert személyek sírját szeretnék felkutatni, akikről nem tudjuk, hol nyugszanak, illetve megérdemelnék, hogy számon tartsuk őket. A Kiss Lajos Néprajzi Társaság tervei között szerepel, hogy felújíttatják Leiningen Westerburg Ármin Titelen található sírját és obeliszkjét. Az aradi vértanú, Leiningen Westerburg Károly fiáról van szó, aki ármentesítette a Tisza mentét. Neki köszönhető, hogy virágzó termőfölddé varázsolta az árterületeket. A titeli temetőben található sír és obeliszk nincs jó állapotban, ezért forrásokat keresnek a felújításához. A titeli obeliszk témakörét Hallgató Imre taglalta. De emellett más személyek sírhelyeit is szeretnék a jövőben felkutatni és megjelölni. Dr. Szőke Anna elmondta, hogy kevesen tudják például, hogy Péterváradon nyugszik Nagy Sándor, aki valójában Aracs felfedezője, illetve ő írta le azt is, hogy a Ledincei-tó helyén egykor ezüstbánya működött.

Fotó: Herceg Elizabetta

A bácsfeketehegyi Kórizs József a népi gyógyászat témakörét tervezi feldolgozni. A népi gyógyászat bácsfeketehegyi gyökerei egészen a kun eredethez és hagyományokhoz köthetőek és ilyen szempontból is vizsgálódik. A szintén bácsfeketehegyi Hallgató Imre pedig szintén a titeli obeliszk témakörében folytat a kutatásokat a saját építőmérnöki szemszögéből vizsgálódva. Dr. Szőke Anna azt is elmondta, hogy fog hamarosan két könyve jelenik meg. Az egyik címe A polgárság megjelenése a paraszti közösségben, és valójában a parasztságnak a középosztályba történő beolvadását írja le Kishegyesen. A falu főutcáján halad házról házra, és az olyan családok története történetén keresztül mutatja be ezt a témakört, mint az 1806-ban ide költözött Szőke család, vagy a Raffai, a Fodor, a Kecskés, illetve a Fabó családok. A másik könyv – ami várhatóan szintén már decemberben megjelenik – címe Az emlékezet felfrissítésére szükség, és szintén az elmúlt száz év történetét mutatja be emberi sorsokon keresztül. Dr. Szőke Anna az esemény kapcsán kiemelte továbbá, hogy a jövőben, ha valaki kutatásba fog valamely témakörben és segítséget kér, akkor egy újabb műhelykonferencia keretében állnak a rendelkezésére és minden segítséget szeretnének megadni a sikeres munkavégzéshez.