2023. február 1., szerda

Kincsek az Aranka mentén

Az értékfeltáró kutatás zárókonferenciája Törökkanizsán – A kutatás célja a helyi magyarság megerősítése

Vasárnap, november 14-én délután a törökkanizsai Branislav Nušić Könyvtár dísztermében tartották meg az Aranka menti értékfeltáró kutatás zárókonferenciáját Kincsek az Aranka mentén címmel.
Az Aranka menti értékfeltáró kutatás novemberben folyt a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkatársainak, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar oktatóinak és hallgatóinak, illetve a Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék hallgatóinak közreműködésével.

A zárókonferencia szervezésébe bekapcsolódott a törökkanizsai Banaticum Egyesület, a Törökkanizsáért Egyesület, a Tiszagyöngye ME, a Vajdasági Magyar Értéktár és a VMMI. A konferencia részvevői Újhelyi Nándornak, az Aranka Menti Tájegységi Értéktár elnökének vezetésével bejárták a törökkanizsai kastélypark épületegyütteseit. A helyi kastélykultúra megismerése után az értékfeltáró kutatás résztvevői beszámoltak a kutatási eredményeikről.
Az elmúlt napokban a lelkes fiatal kutatócsapat tagjai több észak-bánáti települést (Rábé, Egyházaskér, Oroszlámos) is bejártak, ahol érdekes embereket és történeteket ismerhettek meg. A kutatásról lapunknak Fehér Viktor egyházaskéri születésű néprajzkutató számolt be:

– Kutatásaink során igyekeztünk az interjúalanyaink emlékezetére fókuszálni, arra kerestük a választ, hogy melyek azok a dolgok, események, amelyek valaha a számukra szórakozási alkalmak voltak, amelyek összefogták a közösséget; ebből mi az, amit fel lehetne eleveníteni, és ezen keresztül elérni a települést. Arra kerestük a választ, hogy melyek a kiemelésre, kutatásra méltó természeti és kulturális értékek, amelyeket a helyi magyarság fontosnak tart bemutatni. A program törökkanizsai zárószakaszában a kutatás részvevői beszámoltak a terepi gyűjtőmunka, feltárás, másként szólva: mélyfúrás eredményeiről. A kutatás célja, hogy a helyiek, illetve a vajdasági magyar közösség és az anyaország figyelmét is felhívjuk azokra az kincsekre, amelyek a sok tekintetben a világ végének tekintett Észak-Bánátban még fellelhetők, legyenek azok természeti vagy kulturális kincsek – mondta Viktor.

Az értékfeltáró kutatás részvevői

Az értékfeltáró kutatás részvevői

Az adai Resócki Rolland is részt vesz a kutatómunkában:
– Igyekszünk az egykori népi kultúra értékeit feltárni és újra használatba hozni, új értéket teremteni, hogy ezzel a magyarságunkat meg tudjuk erősíteni. Több olyan területet sikerült feltárni, amivel eddig nem vagy csak kevéssé foglalkoztunk, és folytatjuk a munkát. A kutatás fő célja a helyi magyarság megerősítése – mondta Rolland, aki a hagyományos paraszti viseletet, az öltözködésben bekövetkezett változásokat kutatja.

A zárókonferencián Kiss Vendel a vidékfejlesztés gazdasági lehetőségeiről számolt be a terepi tapasztalatai és a korábbi adatgyűjtések nyomán. Szekeres Lilla és Bakos Melissa, a tanítóképző hallgatói az egykori falusi ünnepi rendezvényekről, bálokról, disznóvágásokról faggatta az idős bánátiakat. Varga Gergő a régi verbicai lakodalmas szokásokat próbálta összegyűjteni. Vázsonyi Csilla, a VMMI munkatársa beszámolt a vajdasági települési értéktárak kialakításáról.