2022. január 25., kedd

A birsalmát szüretelik legkésőbb

Főleg pálinka készül a gyógyhatású birsből – Tűzelhalás tizedeli az ültetvényeket

Gyermekkorom egyik meghatározó illata a nagymama almáriumán sorakozó aranysárga birsalmákból áradó jellegzetes aroma. A sültek mellé ebédre feltálalt birsalmakompót zamata feledhetetlen. Szüleink még birsalmasajtot is készítettek a kert végében termő birsalmából. Nem volt falusi kert, amelyben ne díszlett volna néhány birsalmafa.

A Közép-Ázsiában, Törökországban és Magyarországon őshonos birsalmában több mint két tucat, az emberi szervezet számára jótékony hatású anyagot tartalmaz, erősíti az immunrendszert. Kiváló vitaminforrás és gazdag ásványi anyagokban. Csökkenti a megfázás tüneteit, gyulladáscsökkentő és méregtelenítő, megszünteti a székrekedést, külsőleg használva javítja a bőr feszességét.

Mivel erős antioxidáns, a rákot okozó, és a sejtek öregedését felgyorsító szabad gyökökkel szemben is sikerrel veszi fel a harcot.

Egy régi népi bölcsesség szerint: „ A birsalma csak akkor szorít, mikor az ember éhgyomorra eszi. Evés után, ha valaki sülve eszi, hasát indítja, szorulás ellen ajánlatos."

Aranysárga birsalmák mosolyognak a fáról (Fotó: Gergely József felvétele)
Aranysárga birsalmák mosolyognak a fáról (Fotó: Gergely József felvétele)

Nem csak a birsalma, a birslevél is nagyon sok jótékony hatással rendelkezik, például a szív-és érrendszeri betegségek esetén. Gyűjtsünk birsalma levelet, a belőle készült teafőzet ajánlott idegesség, szorongás, depresszió, álmatlanság és túlsúly esetén is.

ZAMATOS BIRSPÁLINKA
A birsalmából készített pálinkának az utóbbi időben növekedett az imázsa, megelőzi a kajszibarackot is. Az eminens vendéget a házigazda nem akármilyen itókával, hanem birsalmapálinkával kínálja.

A birsalma 99 százalékából pálinka készül. A vendéglősök szinte egymással versengve vásárolják fel a napjainkban kezdődött almaszüretből kikerülő aranysárga birsalmát és a még zamatosabb birskörtét.

Mindkét alakváltozatból, a birsalmából és a birsköréből is szépen termett Serfőző Jenő horgosi gyümölcsösében, ahol látogatásunk alkalmával még javában szüretelték a többi almafajtát (Mutsu, Gloster, Fuji, Idared), a birs az utolsó.

Serfőző Jenő horgosi almatermelő (Fotó: Gergely József felvétele)
Serfőző Jenő horgosi almatermelő (Fotó: Gergely József felvétele)

Az október végi napsütés még sokat javít a birsalma minőségén, amelyért házhoz jönnek, tonnaszám viszik a pálinkafőzdék, vendéglátósók.

- Évek óta visszajáró birsalma vásárlóink vannak, akik pálinkát főznek belőle. Verbász környékéről többen is járnak Horgosra birsalmáért. Visszatérő vevőink megtapasztalták, hogy a mi birsalmánkból több pálinkát tudnak kifőzni, mint a máshol vásárolt birsből. Ezért gond nélkül megadják érte az ötven dinárt is, míg más termelők 35-40 dinárért tudják értékesíteni. Mi ameddig csak lehet, a fán hagyjuk a birsalmákat, had érjenek be szép sárgára, az őszi napon még javul a gyümölcs cukortartalma. Nincs benne Monília sem, ami szavatolja a minőséget. A nagyobb vásárlók, egy verbászi vendéglős például 2-3 tonna birsalmát szokott venni nálunk. Vannak azután, akik saját célra 300-400 kilót vesznek, hogy a vendégeiket birspálinkával tudják megkínálni.
Mint a többi almát is, kézzel szedjük napszámosokkal ládákba, palettára rakjuk és be a hűtőházba. Eladás előtt sárga színű hálózsákokba rakjuk, ami kiemeli az almák szép sárga színét.

NEM GYŐZZÜK PÓTOLNI A BETEG FÁKAT
- Legtöbb gondunk-bajunk a fákat megtámadó tűzelhalás nevű baktérium okozta betegséggel van. Volt olyan év, hogy a birsalmaültetvényben 80-100 kiszáradt fát kellett kivenni és új facsemetékkel pótolni. Folyamatosan pótolni kell a betegség miatt eltávolított fákat, illetve mire végre a fák termést hoznának, s mivel a gyümölcsöt a burgonya árában lehet értékesíteni, így nemigen éri meg ezzel foglalkozni.

Törökkanizsa határában zsákba szedik a birsalmát (Fotó: Gergely József felvétele)
Törökkanizsa határában zsákba szedik a birsalmát (Fotó: Gergely József felvétele)

Oda jutottunk, hogy lassacskán leépítjük, csökkentjük a birsalmával beültetett területet. Van egy fiatalabb és egy idősebb birsalmásunk, összesen 30 mérésnyi, ami valamivel több, mint egy hektárnyi területet tesz ki.

Azt tapasztaltuk, hogy a tűzelhalással szemben az idősebb birsalma ellenállóbb, kevesebb fa betegszik meg. Miután megjelent a fertőzés, mechanikus úton lehet védekezni, illetve van egy úgynevezett baciluskoktél is, amely gátolja a betegség terjedését. A megelőzés lenne a megfelelő intézkedés. A beteg ágakat tavasszal le kell metszeni.

A tűzelhalás miatt többször kell metszeni, a fertőzött ágakat el kell távolítani a fáról ezért nehéz kialakítani a koronáját. Vannak olyan szerek, amelyek a permetezés során valamennyire védik a fákat, de az egyik ilyen szer például tízezer dinárba kerül, ezt pedig egy gazdának nyilván anyagilag is győznie kell.

A növényvédelemmel foglalkozó szakemberek azt mondták, hogy idővel, ahogy öregszenek a birsalmafák egyre ellenállóbbá válnak. És valóban, az idősebb fákon kevesebb a tűzelhalás miatt elszárd ág. Az idén szebbek a fák. Attól is függ, hogy milyen az időjárás, különösen a tavaszi virágzás idején.

Megfigyeltük, hogy amelyik birsalmásunknak az egyik vége laposabb, mélyebben fekszik, azt jobban fogja a tűzelhalás. A laposban a párásság is nagyobb lehet. Az Erwinia vagy tűzelhalás a gyümölcsfák baktérium okozta betegsége, ami ellen a szakemberek többféle vegyszert is ajánlanak, de egyik sem nyújt teljes védettséget, egyik sem százszázalékban hatékony készítmény. A gyümölcsfákat Monília gombabetegség ellen is védjük. A birsalma magházában jelentkező gombás penészedés még virágzáskor belemegy. Aki Moníliával fertőzött birsalmából főz pálinkát, eldobhatja az egészet, a gomba tönkreteszi az ital ízvilágát.
Sokféle betegség ellen kell védekezni az almatermelőnek, ami egyre jobban növeli a költségeket. A növénybetegségek mellett a szélsőséges időjárás is tizedeli a termést. Az idén nyáron is a hosszantartó forróságot az almafák is megsínylették, az extrémmagas hőmérséklet miatt „stresszoldóval" kellett permetezni a fákat.

Serfőzőék hűtőháza lassan megtelik almával (Fotó: Gergely József felvétele)
Serfőzőék hűtőháza lassan megtelik almával (Fotó: Gergely József felvétele)

AZ ALAMTERMELŐK KISZOLGÁLTATOTTAK
- Amikor körülbelül tíz éve a birsalmatelepítésbe belefogtunk, abból az információból indultunk ki, hogy Čačak környékén nagyon sok birsültetvényt teljesen elpusztított a tűzelhalás és a piacon megcsappant a kínálat. Arra gondoltam, hogy majd én megvédem az én birsalmafáimat a tűzelhalástól, de rá kellett jönnöm az évek során, hogy biztos védekezés nem létezik ez ellen az alattomos baktérium ellen. Idén éppen Čačakról jelentkezett egy volt válogatott sportoló, aki birsben gondolkodott, de elege van, kiirtja és bodzát telepít helyette.

Az egyéb almafajtákból legtöbb Idared fajtából van ültetve, de tavaly már kétholdat kiszedtünk, csökkenteni kell a területet, nem győzzük már, idősek vagyunk. Ki vagyunk téve az időjárás viszontagságainak, a növénybetegségeknek. A piac és gazdálkodási feltételek egyre bizonytalanabbak, váratlan események, mint amilyen a koronavírusjárvány is egyik napról a másikra olyan kihívás elé állítja a gazdálkodókat, amiből nehéz vagy lehetetlen jól kijönni.

Az alma értékesítése körüli ismétlődő huzavona elbizonytalanítja a termelőket. A hajdujárási Golden Fruct Földműves Szövetkezetbe betársultunk, az ottani hűtőházban most is van 60 raklapnyi almánk, ami vevőre vár. Az alma kilójáért nagyban jó, ha 25-30 dinárt tudunk kapni, amiben még a csomagolás, a láda ára is benne van.

Raklapszámra kerül a hűtőházba a horgosi alma (Fotó: Gergely József felvétele)
Raklapszámra kerül a hűtőházba a horgosi alma (Fotó: Gergely József felvétele)

Az én végzettségem elektromérnök, a felségem vegyésztechnikus, a nyolcvanas évek elején úgy láttuk, hogy az almatermesztés jól jövedelmez. Annak idején például 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében a raktárból kikerülő alma aranyat ért, mivel nem kaphatott sugárszennyezést. Egy vagon alma árán vadonatúj Renault 9-est lehetett venni. Volt időszak, amikor egy dinár volt egy márka, tíz dinár meg egy kiló alma. Ilyen is volt, de rövid ideig tarott.

A több mint 15 hold almaültetvénnyel nagyon sok a munka. Beláttuk, hogy ideje csökkenteni az almást, inkább bodzával, naspolyával és egyéb kevésbé munkaigényes növényfajtákkal helyettesítjük az almát. A gyerekeinket más szakmák felé irányítottuk, a fiunk informatikus Pesten, a lányunk fogtechnikus Szabadkán, ők már megállnak a saját lábukon, nem kell a horgosi homokon küzdeniük az időjárás viszontagságaival, a növénybetegségekkel, a piac bizonytalanságával – mondta Sefőző Jenő almatermelő, akit keményfából faragtak és nem szokott meghátrálni a nehézségek előtt.

Ha kisebb területen is, de biztos, hogy folytatni fogja feleségével az almatermesztést és sajátépítésű hűtőháza sem marad üresen.