2022. január 25., kedd

Saját atomerőművet építhetne Szerbia

Az energetikára összpontosít az államvezetés – Vučić: Részesedést vásárolnánk a magyarországi PAKS II. erőműben

Az obrenováci Nikola Tesla Hőerőmű B1-es blokkjába látogatott el csütörtökön Aleksandar Vučić köztársasági elnök, hogy tájékozódjon a folyamatban lévő nagyjavítási munkálatokról. Az ezt követően megtartott sajtótájékoztatón az energetikai rendszer stabilitása fenntartásának az érdekében megtett lépések komolyságáról biztosította a közvéleményt.
– Itt két blokkban kétszer 650 megawattnyi villamos energiát termelnek. Nekünk nagyon hiányzik a 650 megawatt villamos energia, kénytelenek voltunk villanyáramot behozni, ezért jó, hogy ebben a blokkban november 18-án ismét elkezdenek működni a kazánok, majd a november 25-e és 26-a közötti éjszakán a 650 megawattnyi villamos energia bekerül a rendszerbe. Még az maradt hátra, hogy november 25-én Moszkvában sikeresek legyenek a tárgyalások Vlagyimir Putyinnal, ebben az esetben sikerül biztosítani az ország energetikai rendszerének a stabilitását – fejtette ki Vučić. Mint hozzátette, a szerbiai hőerőművek kulcsfontosságúak, főleg most, hogy közeleg a tél.

Az obrenováci Nikola Tesla Hőerőmű (Fotó: EPS)
Az obrenováci Nikola Tesla Hőerőmű (Fotó: EPS)

A Szerbiában elhasznált villanyáram 65 százalékát a szénnel működtetett rendszerek termelik meg, ezért legyenek akármennyire is fontosak a megújuló energiaforrások, ezekről a rendszerekről egyszerűen nem szabad megfeledkezni, emelte ki az államfő, majd arról beszélt, hogy míg 2012-ben az ország földgázfogyasztása 1,1 milliárd köbmétert tett ki, addig most 2,5 milliárd köbmétert tesz ki, ez szerinte a gazdaság újjáéledésével magyarázható. Hozzátette, nemcsak az a fontos, hogy Szerbia minél kedvezőbb áron szerezze be a földgázt, hanem az is, hogy megfelelő mennyiség megvásárlásáról állapodjon meg.

– Az ország tározó kapacitásai egyelőre korlátozottak, így a többletet nem tudnánk hol tárolni, ha viszont a szükségesnél kevesebbről kötnénk szerződést, akkor később piaci áron lennénk kénytelenek földgázt vásárolni – magyarázta Vučić.
Azzal kapcsolatban, hogy mennyit fizetnek majd december 1-je után a gazdasági társaságok a villanyáramért, Vučić kifejtette, hogy az első ezzel kapcsolatos fontos tárgyalásra pénteken kerül sor. A döntések meghozatalakor azt is figyelembe veszik, hogy a vállalatoknak, elsősorban a külföldi beruházóknak, az a jó, ha minél olcsóbb a villanyáram és a földgáz, de a legnagyobb fogyasztókról sem feledkeznek meg, mint amilyenek például a Smederevói Acélművek, vagy a bori bánya, ezekkel már megállapodtak a villanyáram áráról. Ez nem lehet alacsonyabb az előállítási költségeknél, de nem is lehet akkora, mint a börzén jegyzett ár, nyomatékosította Vučić, megismételvén, hogy a háztartások számára nem változik a villanyáram ára.
Válaszolva az újságírói kérdésre, hogy lehetnek-e következményei annak, hogy Szerbia nem az energetikai közösség iránt vállalt kötelezettségeivel összhangban jár el és nem zárja be hagyományos hőerőművei egy részét, Vučić kifejtette: nem tapasztalta, hogy bárhol Európában bármelyik ország lemondott volna a szénnel működtetett hőerőműveiről, sőt, egyesek ismét megnyitották a korábban bezárt létesítményeket. Mint hozzátette, Szerbia a megújuló energiaforrásokra is összpontosítani tervez, ám a szénről sem mond le. Talán az a legfontosabb, hogy folyamatos legyen a villanyáram-ellátás, jegyezte meg, majd elmondta, hogy a beruházásoknak köszönhetően „a Nikola Tesla Hőerőmű néhány éven belül a legtisztább lesz Európában".
A sajtótájékoztatón Vučić kiemelte, hogy Szerbia az atomenergiában is érdekelt, végső esetben saját moduláris atomreaktorokat építhetne. Mint hozzátette, Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel hat napja beszélgetett az atomenergiáról, illetve az atomerőművekről.

Az államfő bejelentése szerint a háztartások számára nem változik a villanyáram ára (Instagram/buducnostsrbijeav)
Az államfő bejelentése szerint a háztartások számára nem változik a villanyáram ára (Instagram/buducnostsrbijeav)

– Felajánlottam, hogy Szerbia 15 százalékos részesedést vásárolna az épülőfélben lévő magyarországi PAKS II. atomerőműben. Ez az első ajánlat, az egyeztetések most kezdődnek, meglátjuk, hogy miként végződnek. Korábban már Bojko Boriszovval is beszélgettem a beleni erőmű építéséről, kiderül, hogy mi történik abban az ügyben. Azt is megvizsgáljuk, hogy kivel lenne érdemes tárgyalni a kis méretű moduláris atomreaktorok itthoni építéséről. Kanada, Franciaország, valamint az USA és Oroszország is ilyeneket épít – fogalmazott Vučić.
A tervek szerint Magyarországon 2035-ig fejezné be az orosz Roszatom a PAKS II. atomerőművet. Bulgária még a nyolcvanas évek elején döntött arról, hogy megépíti második atomerőművét a román határhoz közeli Belene város közelében, a projekt azonban több ízben kudarcba fulladt.
Szerbiában 1986-ban, a csernobili atomerőmű-baleset után moratóriummal tiltották be az atomerőművek építését.
A tervezett kis moduláris nukleáris reaktorok (SMR – small modular reactors) méretükben mindössze tized akkorák, mint a hagyományos nukleáris erőművek, így sokkal könnyebben és sokkal gyorsabban is felépíthetők. Egy kicsi moduláris reaktor építése mindössze néhány évet vesz igénybe, míg a klasszikus nagy erőműre legalább 10 évet kell szánni. Mellesleg az SMR-ek nemcsak elektromos áramot, hanem szükség esetén hőenergiát is termelnek, ezért alternatívát jelenthetnek a legszennyezőbb, sok hőt igénylő iparágakban is.