2024. március 29., péntek

Jelentősen javította szerbiai GDP-előrejelzését az EB

Az Európai Bizottság (EB) tegnap adta ki az EU-tagállamokra és a tagjelölt országokra vonatkozó őszi gazdasági előrejelzését 2021-re.

Siniša Mali pénzügyminiszter közölte, a dokumentum szerint az EU kormányának tekintett végrehajtó szerv 6,7 százalékra javította Szerbia GDP-növekedésére vonatkozó előrejelzését, ami jelentős ugrás a tavaszi, 5,3 százalékos prognózishoz képest.

Az EB 2022-re is felfelé módosította a bruttó hazai termék lehetséges bővülését: most 4,3 százalékot lát reálisnak a jövő évet illetően, míg a korábbi prognózisban 4 százalékra tette a növekedési lehetőséget.

„Ez tehát még egy jó irányú előrejelzés-módosítás, amely mérvadó nemzetközi intézménytől érkezett, és sikerünket bizonyítja. A járvány miatti válság idején is sikerült megőriznünk az ország makrogazdasági stabilitását, mégpedig elsősorban a gazdaság és a lakosság megsegítésére szolgáló, 8 milliárd eurós segélycsomagnak köszönhetően. Meggyőződésünk, hogy a gazdasági növekedés meghaladja a 7 százalékot is, a jövő évre pedig 4,5 százalékos bővülést tartunk lehetségesnek” – közölte a tárcavezető. Emlékeztetett arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap az idén kétszer is módosította a Szerbiára vonatkozó korábbi előrejelzését: júniusban 5-ről 6 százalékra, majd  októberben 6,5 százalékra emelte a várható bővülés arányát. Hasonló becsléseket tett közzé a Világbank is, amely őszi jelentésében 1 százalékkal megemelte, és ezzel 6 százalékosra tette a szerbiai növekedési kilátást, miközben januárban még 3,1 százalékos volt a prognózisa.

„Két vágányon folytatjuk a küzdelmet a gazdasági bővülésért és a polgárok életszínvonalának javításáért. Az egyik az innovációkon, tudáson és zöld növekedésen alapuló inkluzív gazdaság serkentése, a másik pedig a nagyberuházásokra támaszkodó közfogyasztás. Jövő évi kapitális költségvetésünk a GDP 7,3 százalékát teszi ki, azaz 485,6 milliárd dinárra rúg, és folytatjuk a gazdaságot és a foglalkoztatást élénkítő, nagy infrastrukturális projektumok megvalósítását” – mondta Mali.

Időközben napvilágot látott annak a felmérésnek az eredménye is, melyet az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB) végzett a Nyugat-Balkán 5 országában és Koszovóban, és amelyből az derül ki, hogy a koronavírus-járvány következményei Szerbiát rázkódtatták meg a legkevésbé: az ország mínusz 1 százalékos GDP-csökkenést jegyzett, Montenegró viszont 15 százalékos zuhanást volt kénytelen elkönyvelni. A járvány kezdete óta a felmérés tárgyát képező országok közül Szerbia volt az, amelyiknek a GDP 1,7%-ára sikerült növelnie nagyberuházásait, köztük az egészségügyi intézmények építésére fordított eszközöket. Az egész régió több mint 3,3 milliárd euró támogatást kapott az Európai Uniótól és az Európai Beruházási Banktól, ráadásul – Szerbián kívül – minden ország felhasználta a Nemzetközi Valutaalap gyorsfinanszírozási eszközeit is.

A CEB-felmérés nyomán az is kiderült, hogy 2019-ben a régióban élő fiatalok 19 százaléka „az oktatás, a foglalkoztatás vagy a képzés” keretein kívül maradt, míg az EU-ban ez az átlag 10 százalék. A szerbiai arány 16% alatt volt, a külön elvégzett koszovói felmérés pedig kiemelkedően magas, 33%-os arányt mutatott.