2024. április 25., csütörtök

Bio

Manapság egyre több szó esik a környezetvédelem jelentőségéről. Felelős viselkedésű ember gondot visel arra, hogy óvja a természetet, és vigyázzon saját egészségére is. Nemzetközi tanácskozások, komoly kampányok, támogatások, reklámok, propaganda és még számos más eszköz szolgálja azt a célt, hogy az emberek egyre szélesebb körében érvényt szerezzenek a környezetvédelem és az egészségtudatos életvitel eszméjének.

Ha ez még sajnos nem is vált mindenki számára alapvető igénnyé, de számba vehető eredményeket már fel lehet mutatni ezen a téren. Elég, ha csak egy nagyobb bevásárlóközpontban nézelődünk, biztosan ráakadunk több bioterméket árusító bioboltra, a biowebáruházak biovásárlásra ösztönöznek, a vetőmagboltban vásárolhatunk biovetőmagot a biokiskertünk számára, az illatszerboltban bioparfümöt. Mondhatjuk talán azt is, hogy terjed a biokultúra.

De mit is nevezünk bioterméknek? (Ökoterméknek is szokták hívni.) Csakis azokat a termékeket lehet bioterméknek nevezni, amelyeket ellenőrzött ökológiai gazdálkodás során állítottak elő. Lényegét tekintve ez azt jelenti, hogy előállításuk során semmilyen mesterséges, toxikus anyagot nem használtak, csakis természetes eredetű anyagokat, amelyekre vonatkozóan szigorú szabályok vannak érvényben. Ezek alkalmazása sem a környezetet nem károsítja, sem az egészségre nem káros. Előállításuk drágább, mint a vegyszerekkel kezelt hasonló termékeké, de jobb minőségűek, környezet- és egészségvédelmi szempontból hasznosabbak.

Egyre több területen találkozhatunk a bio szóval. Az üzemanyaggyártás terén a biodízel már nem ismeretlen fogalom a nagyközönség számára, sőt sokan a jövő üzemanyagát látják benne, hiszen környezetkímélő, káros szén-dioxid-kibocsátással nem terheli a levegőt, növényi olajból lehet előállítani, könnyen lebomlik, és még sok mindent lehet előnyére felhozni. Vagy újabb fogalom a biotech, azaz a biotechnológia, melynek értelmezését egy internetes fordító szótár a következőképp adja meg: biotechnológia – a biológiai folyamatok ipari és egyéb célokra történő kiaknázása, különös tekintettel a mikroorganizmusok genetikai manipulálására antibiotikumok, hormonok stb. előállítására.

Ez utóbbi fogalom azonban már mást is jelenthet, mint a bio korábban említett jelentései. A természeti környezet védelme és az emberi egészség óvása mellett más tartalmakat is magában foglalhat. És bizony, van a bio előfordulásának egészen más területe is.

A biofegyver például éppen hogy nem a környezetet és az emberi életet, az élővilágot akarja védeni, hanem ellenkezőleg, annak elpusztítására törekszik. A biofegyvert vagy biológiai fegyvert kifejezetten pusztító szándékkal hozták létre, vírusok, baktériumok, illetve biológiai úton előállított anyagok révén, és ezek igen hatékonyak lehetnek háborúk, terrortámadások (bioterrorizmus) során. A mostani Covid-járvánnyal kapcsolatban a sok találgatás során felröppent ilyen hír is.

A biofegyverrel szemben a biobiztonság (biológiai biztonság) vethető be, mely rendeletek, intézkedések, jogszabályok egész sorát foglalja magában, s ezek arra hivatottak, hogy az esetleges biológiai veszélytől megóvják az élővilágot és a környezetet.

Igazából szükség is van ilyen megelőző lépésekre, még akkor is, ha nem a terrortámadásokra gondolunk. Elég ijesztő az a tudat a mindennapi ember számára, hogy biológiai laboratóriumok – biolaborok – egész sora működik szerte a világban, és félszáznál is több azoknak a biolaboroknak a száma, amelyekben olyan kórokozókat vizsgálnak, amelyek ellen nincs ellenszer, vagy éppen az emberiség pusztító járványait okozó baktériumokat őrizgetik.

A bio szó előfordulása újabban egyre szélesebb körben, a mai világ legkülönbözőbb területein megfigyelhető. Jelentése szerint – a görög bios szóból eredeztetve – élettel kapcsolatos dologra utal. Szélsőséges tartalmak, úgymint jó és rossz, hasznos vagy kártékony, kívánatos vagy veszedelmes, egyaránt megfogalmazhatók és pontosíthatók segítségével. Gyakori előfordulásának köszönhetően lassan önálló szónak is tekinthetjük.