2022. január 23., vasárnap

A projektpedagógia

A projektpedagógia az oktatás és nevelés jelene és jövője – az aktuális álláspont szerint. Mind nagyobb teret hódít, s lassanként nemcsak javasolt, hanem kötelező lesz bevezetni mindennapjainkba. Ennek megvalósítása érdekében már több tájékoztatón, képzésen vettünk részt, amiből rövid összefoglalót készítettünk.

A projektmódszer a gyermekek érdeklődésére, az oktatók és a gyermekek közös tevékenységére építő módszer, amely a megismerési folyamatot projektek sorozataként szervezi meg.

A projektmódszer kialakítása nem annyira új keletű dolog. John Dewey nyolcvan–száz éves elvein alapul, amelyek egyebek mellett hangsúlyozták, hogy:

- A tanulásnak a személyes tapasztalaton kell alapulnia.
- A tanításnak figyelembe kell vennie a gyermekek fejlődési szükségleteit és érdeklődését.
- A gyermeknek aktívan részt kell vennie saját tanulási folyamatainak alakításában.
- A gyermeket a közösség ügyeiben való aktív részvételre, a közösségért felelősséget érző polgárrá kell nevelni.

Valójában a projekt egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválaszolása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amelyek a való világban az adott problémához szervesen kapcsolódnak. A projekt a gyermeki világértelmezés pedagógiai keretét nyújtva ösztönzi a gyermekeket saját kompetenciáik önfejlesztő bővítésére.

A projekt jellemzői

- Egy probléma, témakör több szempontú feldolgozása, megismerése.

- A témakörök témákra bomlanak, amelyek tevékenységekben valósulnak meg.

- A tevékenységek érvényesülhetnek szabad játékban és a felnőtt által felajánlott tevékenységekben. A szabad játékban a projekthez gyűjtött, bevitt, készített tárgyak, információk kötetlen felhasználása az egyéni játékterveknek megfelelően történhet. A tevékenységeket közösen jelölik és fogadják el a projektcéloknak megfelelően, közülük azonban a gyermek választ, hogy melyik lehetőség az, amelyben közelebb akar kerülni a problémához. A pedagógusnak a tevékenységek kínálatát úgy kell összeállítania, hogy a gyermekek különböző fejlettségű bekapcsolódását lehetővé tegye.

- A projekt több nap vagy hét folyamán teljesedik ki, s közben is változik, bővül a gyermekek újabb elképzeléseivel.

- A megvalósulásához a család, a szülők támogatása, közreműködése szükséges. Minden projektben keresnünk kell azokat az információkat, amivel odahaza rendelkeznek a gyermekek: tárgyak, emlékek gyűjtése a családoktól, a szülők óvodán kívüli kapcsolati bázisának bevonása, a szülők tevékenységi kompetenciáinak megjelenítése stb. A szülő szakértőként jelenik meg egy meghatározott tevékenység bemutatásakor (foglalkozások, családi tevékenységek, hobbi).

- A játék, a munka, a tanulás ötvöződik, a gyermek tevékenységében nem elkülöníthető módon érvényesül. A projekt szelleme, gondolatisága a környezet külső megjelenésében is tükröződik. Így az új projekttel egy időben a csoportszoba képe megváltozik. A gyermekek, szülők, pedagógusok által gyűjtött, készített könyvek, albumok, képek, eszközök a projekt folyamán változnak és bővülnek, és ez teszi a csoportszobát mindig aktuálissá. A projekt során készült tárgyi, képi alkotások az egyes gyermek számára visszajelzések, amelyek a csoporthatásokat is pozitívan befolyásolják.

A projekt gyakorlati megvalósításának szakaszai, módja:

- A projekt tervének elkészítése. Ennek a gyermekekkel történő beszélgetés az alapja, a cél a gyermekek élményeinek, tapasztalatainak megismerése. Ekkor derül ki, mit tudnak az adott témáról. Ezután azt kell feltárni, mit szeretnének csinálni, mit szeretnének megtudni az adott témában. Ismerve a gyermekek igényeit, képességeit, el lehet készíteni a tevékenységi-cselekvési listát. A projekt lezárása után lehetőség van a gyermekeknek a megismert új dolgokról kialakult véleményével való összehasonlításra. Ez a személyiségfejlődésben bekövetkező változásokat is jelzi majd a pedagógus számára. A közös megbeszéléskor az óvodapedagógusnak is lehetősége van a terveit ismertetni. Ekkor rögzíthetik rövid távú (napi) és középtávú (heti) terveiket, ami állandó motiváltságot biztosít.

- A témakör integrált lehetőségeinek feltárása és ennek megfelelő tevékenységek megkeresése, amelyek a gyermekek érzelmeire építve gyarapítják ismereteiket, tehát hogy mit tudnánk még beépíteni a projektbe, aminek valamilyen módon köze van a fő témához.

- A projekt megvalósításához szükséges források feltárása, megszervezése. Az óvodán kívüli források közül elsődleges a gyermek családjából érkező segítség, a szülők személyes bekapcsolása. Ez azért fontos, mert a gyermek egyéni tapasztalatait vonjuk be. Igen jelentősek a csoportos élmények nyújtásának formái (helyszíni tapasztalatgyűjtés – amit egyébként is alkalmazunk), a projekt megvalósításához szükséges anyagok, eszközök közös összegyűjtése. Tehát fel kell mérni, hogy mire van szükség.

- A projekt heti tervének véglegesítése. A fontosabb tevékenységek, események egymásutániságának megállapítása.

- A projekt végén mindig maradnak tárgyak, eszközök, valódi produktumok, amelyek az ismereteket, az élményeket tartósítják, és megfoghatóvá teszik. A gyermek így mindig tudja, mivel foglalkozott az elmúlt napokban. A szülők számára is követhető, és együttműködési lehetőségeket teremt. A folyamat közben s végén regisztrálható a gyermeki képességek, részképességek állapota, fejlettsége és fejlődése az általa szívesen vállalt cselekvésekben. A projekt lezárásakor a gyermekek tapasztalataikat közösen fogalmazzák meg, s a produktumokat a szülőknek bemutatják. Lehet ez kiállítás, egyéni munka, de lehet közös játék is a projekt feldolgozásának minőségétől függően.

Az óvodapedagógus szerepe és feladata:

A gyermeki kezdeményezéseknek főszerepe van ebben a folyamatban, de hogy ez érvényesülhessen, az óvodapedagógus szerepe változik. Szerteágazó előkészítő, szervező feladata van az óvodán belül, sőt az óvodán kívül is:

- a szülők meglévő kompetenciáinak kihasználása, óvodai bevonása,

- a projekt megvalósulása közben a gyermekek képességmegnyilvánulásainak folyamatos követése és regisztrálása,

- személyiségével ösztönzi a gyermek problémamegoldását, az egyéni gondolkodási stratégiák kialakulását,

- közvetít: a felnőtt vagy az óvodapedagógus nem tudhat mindent, ám a hiányzó ismeretek megszerezhetők egyéni erőfeszítésekkel és társas együttműködéssel,

- a pedagógus az egyénre szabott tevékenységlehetőségek megteremtésével sikerélményhez juttatja a gyermeket, elősegíti pozitív énképének, önbizalmának kialakulását, megerősödését.

A projekt dokumentálása:

A projektoktatás bevezetése után a naplóba csak a jelenléti ívet kell vezetni, a legutóbbi előadóink állítása szerint. A tervezést, a folyamatot és az értékelést pannókon, folyamatábrákon és rajzokon keresztül dokumentáljuk. Ezek a projekt előrehaladtával folyamatosan bővülnek, kiegészülnek, változhatnak.

A projekt dokumentációjának alkotóelemei:

  1. a projekt portfóliója,
  2. kezdő- és zárópannók,
  3. a pedagógus jegyzetei.

1. A portfóliónak tartalmaznia kell:

- Jegyzeteket a projekt keletkezéséről, az ötletről, vázlatrajzot arról, hogy mi mindent szeretnénk megtudni, mivel szeretnénk foglalkozni a projekt folyamán.

- A projekt fejlődésének követését gyermekrajzokon keresztül, valamint a megfigyelési szempontok alapján.

- Jegyzeteket, felvételeket, ábrákat a terepen-helyszínen végzett kísérletekről.

- A projekt záróakkordját – kiállítást a folyamat során összegyűjtött és megalkotott anyagokból, a közben megismert irodalmi és zenei művekből, a főbb kérdéseket és válaszokat, melyeket a gyerekek a projekt folyamán megtudtak, megtanultak – mindezt a szülők számára is elérhetővé kell tenni.

2. A kezdő- és zárópannók tartalma:

- A kezdőpannón fel kell tüntetni a projekt témáját, az előtudást, amivel a gyermekek a témáról rendelkeznek, s a kitűzött főbb célokat, melyeket a projekt folyamán meg szeretnénk valósítani. Ez alapján a szülők is tájékozódhatnak, s felkészülhetnek, hogyan tudnának bekapcsolódni a projektbe.

- A projekt folyamán a pannó folyamatosan bővül a megszerzett ismeretanyaggal, valamint az időközben felmerülő újabb problémákkal és azok megoldásaival.

- A zárópannóra kerülnek a felfedezések, az új ismeretek, a megvalósított célok, melyeket a gyermekek másokkal is szeretnének megosztani.

3. Végül tartalmaznia kell még az óvónő észrevételeit, jegyzeteit.

A projektmódszer teljes körű bevezetésével megszűnnek a hagyományos értelemben vett foglalkozási területek, és várhatóan egy más típusú komplex fejlesztés valósul majd meg a projekt témájától és tartalmától függően.