2024. április 25., csütörtök

A hadsereg nem jelent háborút?

Dodik szerint a boszniai szerbek nem akarnak a szövetségi katonaságban szolgálni, ezért kell saját haderő

Szó sem lehet Bosznia-Hercegovina „békés szétveréséről", Milorad Dodiknak, a hármas elnökség szerb tagjának nagyobb körültekintéssel kellene politikai döntéseket hoznia, egyértelműen ő tehető felelőssé azért az állapotért, ami jelenleg ezt az országot jellemzi – jelentette ki tegnap Christian Schmidt boszniai nemzetközi főképviselő. Mint ismeretes, a boszniai szerbek már hónapok óta nem vesznek részt a szövetségi intézmények munkájában, mert elégedetlenek a szarajevói döntéshozással. A lépés megtevésében nagy szerepe volt a népirtás tagadását bűncselekménynek nyilvánító szarajevói jogszabály meghozásához.

– Dodiknak tudnia kell, hogy a nemzetközi közösség nem fogja megértő szemekkel figyelni azokat a lépéseket, amelyekkel alá szeretné ásni az ország stabilitását – mondta Schmidt. Közölte továbbá, hogy nemzetközi főképviselőként zavarják a békés elválásra vonatkozó kijelentések, és azok is, amelyek a közös katonaság megszüntetésének szükségességére, a boszniai szerb hadsereg újbóli felállítására vonatkoznak. Schmidt azt mondta, itt az ideje világosan közölni Dodikkal, hogy a nemzetközi közösség nem fogja tűrni egy olyan helyzet, hangulat visszaállítását, amelyből a kilencvenes években alig tudott kilábalni Bosznia-Hercegovina.
A BBC kérdésére válaszolva a főképviselő elmondta, minden bonyolult helyzetre lapul egy megoldás a fiókjában, s nem fog tartózkodni attól, hogy ezt a fiókot kihúzza, amikor annak szükségét érzi.
– A háborús helyzet, a konfliktusok semmiképpen sem jelentenek lehetséges módszert a Bosznia-Hercegovinán belüli problémák rendezésére – jelentette ki tegnap Milorad Dodik, aki sajtótájékoztatója előtt Gabriel Escobar amerikai helyettes államtitkárral egyeztetett az államban beállt helyzet kapcsán.
Dodik azt mondta, kizárólag politikai folyamatokkal fogják kezelni a problémákat, esetleges harcokról azok beszélnek, akik még inkább mélyíteni akarják a nemzetek közötti bizalmatlanságot – értékelte. Megismételte ugyanakkor, hogy a boszniai szerb entitás nem áll el „hatásköreinek visszaállításától" több területen sem, több korábbi jóváhagyását vissza fogja vonni a következő hat hónapban a katonaságot, a Boszniai Legfelsőbb Bírói és Ügyészi Tanácsot és az adópolitikát illetően.
– A boszniai haderő egyszerűen nem képes arra, hogy a kvótákkal meghatározott számban feltöltse kötelékét szerb és horvát katonákkal, mert a szerbek és a horvátok egyszerűen nem kívánnak szolgálni a szövetségi hadseregben, azt pedig nem akarja az entitás, hogy helyettük is bosnyákok szolgáljanak – mondta Dodik.
Egyetértett Schmidtnek azzal a kijelentésével, hogy a nemzetközi közösség ellenállására van szükség, csak szerinte nem a boszniai szerbek ellen, hanem azok ellen kell irányulnia, akik háborúval fenyegetőznek. Ez nem a szerbség, tette hozzá, s beismerte, valóban frusztrált, mert jogállamot és alkotmányos rendet ígért Dayton, de egy olyan Bosznia jött létre, amely ezeket a fogalmakat nem ismeri.
A boszniai helyzetről tett nyilatkozatot tegnap Viola von Cramon-Taubadel, az Európai Parlament koszovói jelentéstevője is. Azt mondta, sokan próbálják összekapcsolni a koszovói és a boszniai szerb kérdést, szerinte ennek semmi értelme, s nem beszélhetünk arról, hogy a boszniai szerb entitásnak egyfajta kárpótlást kellene jelentenie Szerbia számára a Koszovóval kapcsolatos esetleges flexibilis hozzáállásért. A Belgrád és Pristina közötti dialógust külön kell szemlélnünk a boszniai kérdéstől, az entitás nem pénznem, amelyet be lehet váltani szükség esetén – húzta alá von Cramon-Taubadel.