2022. január 25., kedd

Turbulens idők

A járványhelyzet elsősorban Európában fokozódik az utóbbi időben, s ez döntően befolyásolhatja a globális gazdasági folyamatokat. A világgazdaságot azonban emellett számos kockázati tényező fenyegeti. A Nemzetközi Valutaalap ugyan továbbra is optimista a globális gazdasági kilábalás kapcsán, de tagjai a 2008. évi válságot sem tudták előre jelezni, így most sem lehet fenntartások nélkül elfogadni meglátásaikat. Érdemes viszont odafigyelni az elemzéseikre.

A valutaalap októberben publikálta legfontosabb nemzetközi jelentéseit, köztük a World Economic Outlook és a Global Financial Stability Report című kiadványokat. Valójában ezek az elemzések is számos kockázatra rámutatnak. A legvalószínűbbnek tekintett forgatókönyvükben vetítenek előre továbbra is pozitív globális gazdasági képet. A világgazdaság tavalyi, 3,1 százalékos visszaesése után az idén 5,9 százalékkal, jövőre 4,9 százalékkal növekedhet az IMF analízisei szerint. Az elkövetkező évek gazdasági teljesítménye szempontjából pedig továbbra is a legfontosabb tényező a koronavírus-járvány jövőbeni alakulása. Az IMF is a vakcináció globális felgyorsításának és az oltóanyagok egyenletesebb elosztásának fontosságát hangsúlyozza.

A Nemzetközi Valutaalap jelentése szerint a fejlett országok együttes kibocsátása 2022-re visszatér a járvány előtt előrejelzett trendhez. Ugyanakkor a feltörekvő és a fejlődő országok és csoportok kibocsátása még 2024-ben is jelentősen, az előrejelzések szerint mintegy 5,5 százalékkal marad el a korábban előrevetítettnél. Jelentős kockázati tényező azonban a munkaerőpiac, amelynek helyreállása egyenlőtlenül zajlik.

MEGJELENHET A PÉNZROMLÁS

Az infláció – mint a betegek szervezetében a láz vagy hőemelkedés – több helyen is megjelenhet. A jelenlegi helyzetben több tényező is hozzájárult az infláció növekedéséhez. A legtöbb esetben a járvány miatti keresleti-kínálati különbségek mellett elsősorban a nyersanyagárak emelkedése okozza. De erősítheti a válságkezelő gazdaságpolitikai lépések és a cserearányok felbomlása is. A kínálati korlátok erős inflációs hatást tudnak kiváltani. Ha ugyanis valamiből a kínálat jelentősen lemarad a kereslettől, az árfelhajtó hatással van. A nyersanyagok és félkész termékek árába beépülnek a szállítási költségek, ami szintén árfelhajtó hatást fejt ki az utóbbi időben. A nemzetközi szállítással kapcsolatos problémák már korábban megjelentek.

Az IMF azonban hosszabb távon nem tart jelentősebb inflációtól, globális szinten. A kockázatok mégis megvannak. A klímaváltozással összefüggő súlyosabb sokkok és a fokozódó geopolitikai feszültségek miatt növekedtek a gazdasági bizonytalanságok 2021-ben. A hazai feszes munkaerőpiac és az erősödő bérdinamika azonban jó eséllyel az inflációt sem hagyja érintetlenül. Valójában az elmúlt hét évben nem beszélhetünk komolyabb inflációról Szerbiában. Az idén viszont sok minden megdrágult már az év eleje óta. Az idei, várhatóan magasabb inflációt olyan külső tényezők befolyásolják mint a megemelkedett energiaárak és a drágább mezőgazdasági termékek. De befolyásolja az is, hogy Szerbiában az idén 3 milliárd euró értékben valósult meg külföldi befektetés. Ez a szint ugyan még elmarad a járvány előtti csúcstól, ami 2019-ben 3 milliárd 800 millió eurót tett ki, de így is hozzájárul a dinár stabilitásához.

VIGYÁZAT, CSAPDA!

A hazai gazdaság mutatószámai némi bizakodásra adhatnak okot. Ahhoz azonban, hogy a GDP bővülésére vonatkozó célok hosszú távon is teljesülhessenek, számos tényező együttállása szükséges. Nem csupán a gazdaságban, de a társadalom mindegyik alrendszerében – az oktatástól kezdve egészen a népesedéspolitikáig – folyamatosan alkalmazkodni kellene. Ezekkel a kihívásokkal nem vagyunk egyedül. A régió országai – szorosabbra fűzött együttműködés nyomán – közösen hatékonyabban válaszolhatnak az ilyen jellegű kihívásokra. A történelmi példák és tapasztalatok is azt mutatják, hogy a fejlett országokhoz képest hátrányból induló nemzetgazdaságok egy ideig dinamikusan képesek felzárkózni. Számos elemzés, tanulmány jelzi azonban, hogy amikor egy ország gazdasága sikeresen felzárkózik egy bizonyos szintig, „beleeshet” a közepes fejlettség csapdájába. Ez úgy zajlik, hogy egy adott ponton a fejlődés megakad, elvész a további lendület. A jelenség okait taglaló szakirodalom több, egymástól látszólag független kiváltó tényezőt azonosít. A munka- és nyersanyagigényes növekedési modell tartalékai fokozatosan kimerülhetnek. A felzárkózást gátolhatja a tudás és technológia által vezérelt gazdasági szerkezetre való átállás elmaradása is.

A térség országai ugyan egymásnak természetes versenytársai is egyben. Az egészséges versenyen túl azonban, bizonyos stratégiai területeken mindenkinek a hasznára válhat az erőfeszítések összehangolása. Ehhez kitűnő alapot biztosíthat a sikeres politikai együttműködés. Ilyen közös stratégiai cél lehet a közepes fejlettség csapdájának elkerülése is. A közös programok kidolgozása, valamint a szorosabb együttműködést lehetővé tevő infrastruktúra-fejlesztés területén bőven vannak még ki nem használt lehetőségek.