2024. április 19., péntek

Energia és spórolás

Eleinte azt gondoltam, ez valami tréfadolog lehet. Ha ráklikkelek bármely hírre, cikkre, írásra, ami az európai energiaárakkal foglalkozik, különös tekintettel arra, miképpen lehetséges spórolni az energiával, akkor a számítógépben lakó megfigyelők kicsúfolós emodzsikat fognak rám küldeni, és megszégyenülök, hogy komolyan vettem ezeket a híreket, cikkeket, írásokat. Valahogy úgy, mint a kandi kamerával régen. Amikor kamerával rögzítették a tréfadolgot, aztán közölték a becsapottal, hogy becsapták, majd az egészet leadta a televízió, és derült az egész világ. Valahogy úgy, de mégsem.

Talán inkább a kész átverés? Ahhoz közelebb áll a dolog. Ezen töprengtem, és még tévedésből sem nyitottam meg egyetlen cikket sem, ami az európai energiaárakkal meg az energiaspórolással foglalkozik.

Gondoltam, ez ugyanolyan tréfadolog lehet, mint amikor normális, jó szándékú, törvénytisztelő, sohasem szemetelő embereket arra biztatnak, hogy egész szombaton szedjék a mások által eldobált szemetet az erdőben, vízparton, út szélén. Mert amíg a jó szándékú és a bolygó szeméttől való megmentéséért a saját szabadidejét feláldozni is hajlandó emberek zsákokba gyűjtik a szemetet, addig azok, akik eldobálták azt, halálra röhögik magukat. Nézik a hírekben, olvassák az újságban, talán még lájkolják is a posztokat, és közben már tervezik, hogy a következő kirándulásuk, utazásuk, nyaralásuk alkalmával hogyan fognak még több szemetet eldobálni. Ha már ilyen sok jó szándékú ember töri magát, hogy összeszedje. Igazán nem volna rendjén való elvenni tőlük az örömet.

Ilyesféle érzésem volt. Azért a sok cikk az emelkedő európai energiaárakról és erre rákapcsolódva az energiaspórolásról, hogy a jó emberek, a törvénytisztelő, nem szemetelő, fonott kosárral bevásároló, újrahasznosított anyagból készült ruhába öltöző emberek könyörögni kezdjenek, hogy engedjék meg nekik, hogy hétfőn-szerdán-pénteken délelőtt, kedden-csütörtökön-szombaton pedig délután kikapcsolhassák náluk az áramot. És tüntetni fognak, hogy páros napokon a páros számra végződő rendszámtáblával rendelkező autók közlekedhessenek, páratlan napokon pedig a páratlan rendszámtáblások. És a lakótelepeken élők petíciót fognak indítani, hogy nyáron, amikor egyébként is nagy az aszály, zárják el a vizet.

Másként nem lehetséges a dolog. Másként mi értelme volna ezeknek a cikkeknek? Hacsak nem valami olyan, mint a kandi kamera. Tréfadolog. És aki elhiszi, azon nagyot kacag a világ, köszönhetően a számítógépben és mobiltelefonban és minden kütyüben lakó megfigyelőknek, akik azonnal világgá is kürtölik, mennyire hiszékeny.

Eldönthetetlen, hogy melyik lehet a valóság? De addig is, amíg ez eldől, visszagondolok a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveire, amikor gyakori volt az áramszünet, és az üzemanyag-ellátás is akadozott. Esetleg felidézem Jugoszlávia utolsó időszakának embergós éveit, szintén áramszünetekkel, időnként gázhiányban, állandó benzinmizériában. Nem kevés tapasztalat. Örömmel vesszük, ha mások önként csatlakoznak ezen emlékek megszerzéséhez. Bízunk abban, hogy ez segíteni fog a bolygónkon. Egyszer kiszámoltuk, hogy a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben és az embargó időszakában mennyivel kevesebb áram, gáz és benzin fogyott mifelénk. Komoly előnyben vagyunk.