2022. január 25., kedd

Kincset érő filmtekercsek a padlásról

Adáról az egykori Dóczi-moziból hetvenhét év után egy magyar filmritkaság került a Filmarchívumhoz

A Kadétszerelem című magyar vígjátékot 1944 októberében még levetítették Adán, az egykori Tisza Nemzeti Mozgóképszínházban, vagyis a Dóczi-moziban, de a szovjet hadsereg előretörése miatt a filmkópiák itt ragadtak, nem kerültek vissza a budapesti filmforgalmazóhoz. A manapság már igazi filmritkaságnak számító fekete-fehér hangosfilm tekercseit a hatalomváltás utáni vészterhes időkben id. Dóczi József, a mozi társtulajdonosa kénytelen volt a padláson elrejteni. Néhány évvel ezelőtt, költözködés közben kerültek elő a kincset érő filmtekercsek, s a néhai mozitulajdonos fia, ifj. Dóczi József hetvenhét esztendővel az utolsó vetítés után az anyaországi Nemzeti Filmintézet keretében működő Filmarchívumnak adományozta. Dóczi József három éve akadt rá néhai nővére adai házában a Kadétszerelem című film kópiáira fémdobozokban, miközben az eladott ingatlant ürítette ki. A nyolcvankilenc éves férfi, bár sejtette, hogy nagy kultúrkincsre lelt, tanácstalan volt, hogy mit is tegyen a filmtekercsekkel. Végül jó ismerőse, Varga Elfride és lánya, Varga Laura biztatására, illetve közreműködésével sikerült felvenni a kapcsolatot Kurutz Mártonnal, a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum gyűjteményezési és kutatási menedzserével, s ő Adán személyesen vette át a filmkópiákat az óbecsei származású Péter Zsolt színháztörténész társaságában. Az átvétel alkalmával Dóczi József mesélt a filmtekercsek hányattatásáról és a Tisza Nemzeti Mozgófilmszínház történetéről. Kurutz Márton a filmkópiák megtekintése után beszélt az 1942-ben forgatott Kadétszerelem című filmről, a Filmarchívum tevékenységéről, valamint az idén a magyar film megszületésének 120 éves jubileuma alkalmából meghirdetett 120 Most Wanted Film programról, amellyel széles körű kutatást indítottak a magyar filmművészet elveszett kincseinek a megtalálására.

Péter Zsolt, Dóczi József, Varga Elfride, Kurutz Márton az egykori Dóczi-mozi előtt
Péter Zsolt, Dóczi József, Varga Elfride, Kurutz Márton az egykori Dóczi-mozi előtt

Dóczi József a filmktekercsekkel
Dóczi József a filmktekercsekkel

A DÓCZI-MOZI ÉS AZ ELREJTETT FILM TÖRTÉNETE

– A Kadétszerelem volt az utolsó kölcsönfilm, amit 1944. október 5-től 8-ig vetítettek a Dóczi-moziban. A filmet közvetlenül a kölcsönzőnek, a Palatinus Filmterjesztő Vállalatnak kellett volna visszajutatnia Budapestre. Az időpontokat nagyon szigorúan betartották, amikor lejátszották a filmet, akkor vasúton küldték vissza a kölcsönzőnek, ugyanúgy, ahogyan érkezett. Október 9-én azonban már a Tisza túloldalán voltak az oroszok, akik elkezdték lőni a falut, majd másnap már ideát voltak. Így a film itt ragadt. Az édesapám eldugta a padláson, száraz helyen. Idővel az édesapám a nővéremhez került, és vele együtt a film is. Három éve eladtuk a nővérem házát, és kiürítés közben került elő – mesélte Dóczi József, aki szerint nagyon népszerű volt a mozi, még a harci cselekmények között sem akartak lemondani róla az emberek. – Nagyon jól emlékszem az esetre, éppen ebédeltünk a mozi mögötti lakásunkban, mikor szálltak át a gránátok a falu felett, mert az oroszok lőtték a vasútállomást. Egyszer csak bejött egy ember, hogy az esti előadásra akar jegyet venni, mert megszokták, hogy lehetett előre rezerválni. Nagyon népszerű volt akkoriban a mozi, tulajdonképpen tömegszórakoztatás volt. Közkedvelt volt, szerette mindenki az ifjúságtól az idősekig, főleg a magyar filmeknek volt nagy közönsége, de vetítettek német, amerikai, olasz és francia filmeket is. Volt olyan személy, aki egész évre előre megvette a jegyet. Egy film három-négy napig ment. Minden este volt bemutató, ha nagy volt az érdeklődés, akkor két előadás is volt egy nap – emlékezett vissza az idős férfi.

A Kadétszerelem néhány filmkockája
A Kadétszerelem néhány filmkockája

A Dóczi-mozit 1942-ben nyitotta meg Adán a Dóczi testvérpár, József és János, akik egyébként jó hírű mesteremberek, ácsok voltak. Dóczi József elmondta, a mozinyitás ötlete a harmincas évek végén, egy filmvetítés alkalmával született meg édesapjánál.

– Adán az első mozit, a Korzót, a Pecić család tartotta a jelenleg üresen álló moziépületben. A filmvetítéseken nagy volt a tömeg, körülbelül 200 személyes volt a terem. A moziba egy ajtón lehetet bemenni, a váróteremben mindig nagy tülekedés volt. Egyik alkalommal tolakodás közben mondta apám az öccsének, hogy csináljanak ők is mozit. 1938-ban megvolt a terv, és beadták a kérelmet az engedélyre a báni palotában Újvidéken. Ott ráültek a kérelemre, mert a másik mozi tulajdonosa közbenjárt, hogy elkerülje a konkurenciát. Közben nálunk már minden megvolt az építkezéshez. Majd jött az 1941-es változás, újra kérelmezték az engedélyt a vetítésre, és 1942-ben meg is kapták. Közben felépítették a moziépületet, ami jelenleg a Vadvirág Hagyományápoló Kör székháza – magyarázta Dóczi József. – A háború után a szüleim magyar nemzetiségűként nem kaptak engedélyt a mozi megnyitására. Azt tanácsolták nekik, hogy adják bérbe a mozit. A belgrádi filmkölcsönző bérelte ki, és mindent biztosított a vetítésekhez. Apámat megtartották pénztárosnak, az öccsét meg vetítőnek. Majd apámékat 1946 augusztusában vagyonelkobzásra ítélte a szabadkai bíróság, azzal az indoklással, hogy vetítették a filmhíradókat, és ezzel propagandát fejtettek ki a magyar hatóságoknak. Holott a magyar, német és olasz filmhíradókat kötelező volt vetíteni, mert a magyar hatóságok megbüntették őket, ha ezt nem tették meg, volt is erre példa. Az ítélet másnapján elvették tőlük a mozit, és utána ismét ácsként keresték a kenyerüket. A mozi épületét a visszaszármaztatás alkalmával sikerült visszaszerezni. A rehabilitációs folyamat és a visszaszármaztatás 12 évig tartott, de tavaly visszakaptuk az épületet. Azóta Ada község megvásárolta a Vadvirág Hagyományápoló Kör számára – mondta az idős bácsi.

Az Adán előkerült film korabeli plakátja
Az Adán előkerült film korabeli plakátja

A FILMARCHÍVUM ÉS AZ ELVESZETT FILMEK FELKUTATÁSA

Az anyaországi Nemzeti Filmintézet keretében működő Filmarchívum feladata a nemzeti filmvagyon és a hozzá kapcsolódó valamennyi dokumentáció őrzése, állagmegóvása, kutatása, restaurálása és közzététele. Kurutz Márton, a Filmarchívum gyűjteményezési és kutatási menedzsere elmondta, hogy kutatást indítottak a magyar filmművészet elveszett kincseinek a megtalálására, és hogy van bőven tennivaló, mert a 20. század folyamán rengeteg alkotás eltűnt vagy megsemmisült, különösen az II. világháború előtti időszakból.

A fémdobozokból kiszedett filmkópiák vizsgálata
A fémdobozokból kiszedett filmkópiák vizsgálata

– Minden filmkópia kincs, ami az archívum alapítása, 1957 előtt keletkezett, de főleg az, ami a II. világháború előtt született. A háború után ezeknek a filmeknek nagyon rosszul alakult a sorsuk: a kommunista rendszer meg akarta ezeket semmisíteni, és nagyon sokat meg is semmisítettek – magyarázta Kurutz Márton. – Olyan filmek kópiájáról van szó, amit azóta is keresünk, mivel eredményes volt a megsemmisítés. A Kadétszerelem című filmből vannak egyéb kópiáink. A kameranegatívja sajnos nem maradt fenn, de van másik két kópiánk. Az egyik rettenetesen rossz állapotban van, a másik idegen feliratos, ezért elég zavaró a megtekintése a magyaroknak, mert svéd és finn felirat szerepel a filmeken. Annak érdekében, hogy a magyar filmkincset teljessé tegyük, az idén, amikor 120 éves a magyar film, Hungarika Kutatási Programot indítottunk. Ennek az a lényege, hogy mindenhol a nagyvilágban elkezdjük köröztetni a hiányzó magyar filmeket. Készítettünk egy listát a legfájóbb 120 hiányról: arról a 120 filmről, ami a legjobban hiányzik a gyűjteményünkből. Ezeket keressük. Elsősorban külföldi filmarchívumokban, mert ilyen történetek, mint ami most Dóczi Józsi bácsival is megtörtént, hogy a padláson megmarad egy kópia, ez már nagyon ritka eset. Legutóbb 2009-ben fordult elő ilyen, amikor a Felvidékről, Párkányból hívtak fel bennünket, hogy magyar filmet találtak a padláson. Egy olyan film került elő, ami tényleg szenzáció volt, egy kockánk sem volt belőle a Filmarchívumban. Ez a Megálmodtalak című vígjáték 1943-ból Muráti Lilivel és Bilicsi Tivadarral. Egyébként érdekes, hogy Józsi bácsiék mozija a mozinapló szerint ezt a filmet vetítette a Kadétszerelem előtt néhány nappal 1944 végén. Az is nagyon izgalmas lett volna, ha az a film megmarad, de úgy látszik, hogy a szülei azt visszaküldték a forgalmazónak, a Kadétszerelemre viszont már nem volt idő, mert jöttek az oroszok, és a film egyszerűen itt ragadt. A háború időszakából rengeteg olyan film van, ami elveszett, vagy nem maradt fenn róla kópia. Ezt az is okozta, hogy nagyon drága volt a nyersanyag, és nem volt elég idő arra, hogy kópiákat gyártsanak akkora mennyiségben, amennyivel kielégíthették volna az egész piacot. Vélhetően külföldre sem nagyon jutottak el ezek a filmek. Ez a filmalkotás viszont mindenképpen egy óriási szenzáció – tudtuk meg a gyűjteményezési és kutatási menedzsertől.

Kurutz Márton
Kurutz Márton

– Van bőven mit keresni, és volt értelme a Hungarika Kutatásnak, mert ennek eredményeként került elő az Egyesült Államokból egy 1916-ban Kolozsvárott készült némafilm. Nagyon izgatottak vagyunk, mert várjuk, hogy hány tekercset sikerült megtalálni, megvan-e mind a négy tekercse a filmnek, vagy csak egy töredék fog előkerülni, hiszen több mint 100 évvel ezelőtti filmről van szó. A hiánylistánk két nagy korszakot ölel fel: a némafilm korszakát, ami az 1901 és 1931 közötti harminc év. Ebből az időszakból 93 százalék hiányzik, 7 százalék maradt csak fönn, ez mintegy 50 filmet jelent. Eszerint 550 olyan cím van, ami a keresőlistánkra felkerülhet. Van olyan is, amiről pontosan tudjuk, hogy lemondhatunk róla, annyira kicsi az esélye, hogy előkerüljön. A hangosfilmeknél sokkal nagyobb a fennmaradási arány, ott körülbelül 7-10 százalék veszett el, a többi minőségben hozzá tud tenni a magyar filmtörténethez. A Kadétszerelem is egy ilyen alkotás, mert a film restaurálásánál nagyon jól hasznát tudjuk venni a felirat nélküli és tulajdonképpen teljesnek mondható, a karcoktól eltekintve egészen jó minőségű kópiának. Bízom benne, hogy hamarosan ez is a restaurátorok kezébe kerül, és meg fog újulni. A Nemzeti Filmintézet Filmarchívuma korszerű eszközökkel van felszerelve. Az elmúlt hónapokban állítottunk üzembe a világ jelenlegi legjobb szkennerét, amiből Európában csak öt található, ebből az egyik nálunk. Ezzel a géppel valójában az eredeti állapotában és ragyogásában lehet a filmeket digitálisan restaurálni, illetve a transzfert elkészíteni. A film utána még kézi restauráláson esik át, ezt követően visszaírjuk filmszalagra, mert arról tudjuk, hogy 120 évig üzembiztosan jó állapotban megmarad, ha jó körülmények között tárolják. Ezért nagyon bízunk benne, hogy minél több filmet sikerül majd restaurálnunk, és abban még jobban bízom, hogy minél több film fog előkerülni. Természetesen ha valakinek van otthon régi filmje, bátran forduljon a Filmarchívumhoz a weboldalunkon keresztül. Nagyon szívesen elmegyünk és megnézzük a filmeket, és segítünk a beazonosításban – mondta Kurutz Márton.