2022. június 29., szerda

Arany óra

Bemutatjuk Balassa Erzsébet topolyai szülésznőt

A szülés a női test csodája. Az asszonyokban eleve kódolva van a szülés képessége, abban kell segíteni őket, hogy el tudják ezt hinni. A szülésznő az a multifunkcionális személy, aki tanácsot ad, támaszt nyújt és segít, ha kell, a szülés-születés folyamatában.

Balassa Erzsébet
Balassa Erzsébet

Balassa Erzsébet 28 éve dolgozik a topolyai szülészeten. Azt mesélte, örökmozgó, fiús kislány volt, szerette az úgynevezett fiús játékokat, a babázás már idősebb korában, tízéves kora után kezdte érdekelni, de arra pontosan emlékszik, hogy a szülőfaluja egykori bábaasszonyát mindenki tisztelettel emlegette, és a szomszédjukban is lakott egy bába, akivel sokat beszélgetett. Újvidéken végezte el a tanulmányait, és a szabadkai kórházban eltöltött két év és első lánya születése után került a topolyai szülőotthonba. Nagyon szereti a munkáját, örül annak, hogy ezen az úton indult el, és abban is biztos, hogy ismét ezt választaná. Otthonában beszélgettünk, egy finom házi almaszörp mellett.
– A szomszédasszonyom, Sárika, bába volt, és mindig csodáltam az ő munkáját. A másik meghatározó dolog, hogy amikor én születtem, akkor a faluban, Bácsfeketehegyen volt a Jucika bábaasszony, aki mindenki bábája volt. Ő mindenkit ismert, és segített mindenkinek, nem volt ember, aki nem emlegette volna szeretettel. Mindenképpen az egészségügyi pályán gondolkodtam, és a két bábát körülvevő tisztelet irányított a pályára. Nagyon örülök, hogy így alakult. Már az újvidéki kórházban is élveztem a szakmai gyakorlatokat, ahol rendesen befogtak bennünket a munkába, kezdettől fogva. Amit délelőtt az iskolában tanultunk, azt délután a gyakorlatban le is dolgoztuk. Az első szülés, amit megnéztünk, az egy gyönyörű szép spontán szülés volt, amit szép élmény volt nekünk is végignézni. Aztán egy évig gyakornok voltam Szabadkán a kórházban, a szülészeti, majd az újszülött osztályon, ahol jól megtalpaltak minket tudással. A topolyai szülészeten 28 éve dolgozom. Ez egy szülőotthon, nem nagy osztály, ezért tudunk az asszonyokkal többet foglalkozni.

Bábaünnep néhány éve a topolyai szülőotthon udvarán
Bábaünnep néhány éve a topolyai szülőotthon udvarán

Három évtizedes tapasztalatra visszatekintve milyen volt a kezdet?

– Óriási változás történt a szülőszobában, talán minden megváltozott, teljes szemléletváltásra került sor. Régen úgy tanultuk, hogy dirigáljuk a szülést, a mi kontrollunk alatt vajúdott a leendő anyuka, sok gyógyszert kapott, feküdnie kellett, nem volt szabad mozognia. A várandósok régen úgy jöttek be hozzánk, hogy ők megbíznak bennünk, csináljuk, amit mi jónak látunk, és ők mindent elfogadnak. Most már követjük, kísérjük a szülést, nem vezetjük, ha csak lehet, akkor hagyjuk, hogy a saját természetes medrében menjen a folyamat. Most a fiatalasszonyok jobban felkészülnek a várandósság alatt a szülésre, bár ez nem mindig jól sül el, mert sokszor nagyon nagyok az elvárások maguk felé, és talán ez sok esetben gátolja a vajúdást. Jó a felkészülés, meg kell is, de az a meglátásom, hogy annyira „tanult" már mindenki, hogy elfelejtik, hogy van bennük egy ősanya, van egy természet, amit nem kell elkomplikálni, csak hagyni kell, hogy menjen a folyamat. Ha túl sokat gondolkodnak, nem hagyják kibontakozni azt az ősi erőt, ami bennük van.

Jelenleg hogyan zajlik a szülés-születés a topolyai szülészeten?

– Itt, Topolyán, megadatik a háborítatlan szülés lehetősége. Mi, szülésznők, követjük az asszony állapotát, hogy minden rendben megy-e, és mindaddig, amíg rendben van, nem kell beleszólni, gyógyszereket alkalmazni. Referálunk az orvosnak, ő is itt van, bár kevesebbet van a vajúdó nővel, de mindent tud róla. Mi tudjuk támogatni a szülő nőt. Jelenleg hét nővér van az osztályon, évekkel ezelőtt 14-en voltunk, a minisztériumi döntés érelmében az ágyak számát figyelembe véve feleződött meg a létszám. Évente körülbelül 200 gyermek születik. Az a jó, hogy nem csökken, inkább növekszik ez a szám. Nagyon sokan jönnek vidékről is, Szabadkától Belgrádig. Akik háborítatlanul, nyugodtan szeretnének szülni, az ő saját ritmusukban, azok minket választanak. Sajnos a covid miatt az apuka nem lehet jelen a vajúdás alatt és a szülésnél, de a világjárvány előtt már nagyon sok apás szülésünk volt. A terhesiskola során foglalkoztunk az apukákkal, hogy tudják, mi fog történni, és mi lesz az ő szerepük, hogy tudja támogatni a párját. A vajúdószobánk egy otthonos környezetet imitál, volt benne egy kád is, amit sajnos elpakoltak tőlünk, ezt nagyon sajnáljuk, mert sok vajúdó kismamának segített a fájdalmát enyhíteni, szépen megnyugodtak, relaxáltak benne, gyorsabban ment a tágulás. Nincs már az, hogy lefektetjük a hölgyet, most már nyugodtan sétálgathat, vizet iszogathat, eszegethet egy keveset, pilátesz labdánk van, szülőszékünk, masszírozunk, ha kell, mutatunk olyan pózt, ami segíthet, lezuhanyozhat, ha akar, sokkal jobb, nyugodtabb így a vajúdás.

Évente mintegy húsz kilogramm lisztből készít mézeskalácsot
Évente mintegy húsz kilogramm lisztből készít mézeskalácsot

Évek óta alkalmazzák a szülőotthonban az arany órát. Mit fed ez a kifejezés?

– A legszebb isteni csoda, hogy megfogant egy gyermek, kilenc hónap alatt kifejlődött, és ott vagyunk abban a pillanatban, amikor eljön a szülés-születés pillanata, és megszületik egy új élet, egy új család. Az arany óra a szülést követő első 1-2 óra, amit a szülőszobán kell tölteni a szülés után, amikor a kisbaba megpihenhet, ellazulhat az édesanyja hasán, bőr-bőr kontaktusban. A szülés közben mind az anya, mind a baba szervezetében felszabaduló hormonok különösen éberré és figyelmessé teszik a babát. Mi az arany órát már évek óta alkalmazzuk. Nem kell a babának hangosan sírnia, ha minden rendben van, akkor tesszük az anyuka hasára, és a baba gyönyörű szépen elkezd saját maga lélegezni, szép rózsaszín lesz, és megnyugszik az anyukán. A szülés utáni órák tekintetében ez a nagy különbség a huszonévvel ezelőtti és az elmúlt hat-hét év közötti gyakorlatban. Ez egy csodálatos állapot, látni, hogy a pici emberke mi mindenre képes. Az anyuka alhasára tesszük, és egy óra alatt fel tud kúszni a mellre, és egyedül meg tudja fogni a mellbimbót, csak hagyni kell neki időt.
Hatalmas élmény nekünk, kísérőknek is egy szép szülés. Amikor látjuk, hogy megszületett a baba, az anyuka boldogsághormonja szétárad, nagyon nagy a boldogság, mi is a hatása alá kerülünk. Időnként nehéz pillanatok is előfordulnak, ha komplikáció lép fel, és tovább kell küldenünk, ha bármi fennakadás van, kudarcnak éljük meg.

Ádvent idején idősebb lánya, Emese is besegít a mézeskalács-házak készítésébe
Ádvent idején idősebb lánya, Emese is besegít a mézeskalács-házak készítésébe

A pandémia hogyan befolyásolta a munkátokat?

– A járvány elején elég kaotikus volt a helyzet, de nyár óta kapunk gyorstesztet, és minden anyukát tesztelünk, ha netán pozitív, akkor Szabadkára utaljuk, ott van a covid részlegen szülészet is. Sajnos, nincs látogatás, nincs apás szülés, 48 óra után hazaengedünk mindenkit, ha rendben van minden, most már megszoktuk ezt a helyzetet.

Hogyan telik az a két nap a szülőotthonban?

– Az ügyeletes kolléganő megmutatja, hogyan kell szoptatni, segítjük az anyukákat, bátorítjuk, nagyon fontos a bátorítás, hogy képesek szoptatni, és lesz tejük. A babák okosak és ügyesek, ők tudnak szopni, az anyukának kell elhinnie, hogy ő is tud szoptatni, és lesz elég teje. 1996 óta bababarát szülőotthon vagyunk, kint van a baba az anyuka mellett, segítünk nekik, támogatjuk őket, hogy a kapocs közöttük erős legyen, hogy megtanulják a szoptatás fortélyait, és kapnak egy kis útmutatást a későbbiekre.

Van, aki azért választja a kórházat, mert neki a kórház ad biztonságot, holott mi azt valljuk, hogy a bába ad biztonságot, aki ott van vele, és látja, követi, hogy mi megy végbe benne, és nem egy szám a sok vajúdó nő között, hanem névvel, vezetéknévvel van itt, látjuk a lelkiállapotát is.

A belgrádi konferencián
A belgrádi konferencián

Kinek tudod ajánlani ezt a hivatást?

– Amikor szülésznőnek készül valaki, akkor téved, ha arra számít, hogy ez egy könnyű hivatás. Nem csak egy rózsaszín köd és babaillat. Sok belefektetett munkát, gyakorlatot igényel, nagy a felelősség. Napközben egyedül van a bábaasszony az osztályon, figyel a babákra, anyukákra és a szülésre is. Van olyan nap, hogy nincs szülés, de előfordul, hogy öt szülés is zajlik. Ezt nem lehet kiszámítani. Olyannak ajánlom, aki szereti a kihívásokat, aki szeret segíteni az embereken, nem fél a sok munkától, de cserébe óriási feltöltődést kap, úgyhogy aki az egészségügyben dolgozna, és olyan helyen szeretne dolgozni, ahol kilencven százalékban öröm és boldogság van, az a szülészetet válassza.

Szerbiában nincsenek férfi bábák, de néhány éve kolléganőmmel, Orsival voltunk egy bábakonferencián Belgrádban, mi is bemutattuk a szülőotthonunkat, megismertettük a hallgatósággal, hogy mi hogyan dolgozunk, és a szlovén kolléganők mondták, hogy náluk már van néhány férfi bába, és nagyon jók.

Valószínűleg voltak különleges szép találkozások egy-két vagy több évvel a szülés után.

– Mi egy kisváros vagyunk, nagyon sok szülés a fejemben van, tudom, hogy hogyan történt, azt is tudom sok esetben, hogy melyik szobában feküdt, hol volt az ágya az anyukának. Később találkozunk a babával, amikor sétálnak a városban, vagy az ovis felvonulásra el szoktam menni, mert a mi gyerekeink is ők valamennyien. Nagyon sok gratulációt, üdvözletet kapunk különböző ünnepeken, akár a bábanapon is, ami május 5-én van. Mi pár évvel egy bábafát állítottunk a szülőotthon udvarában, egy meggyfát, és azt minden évben megkoszorúzzuk, és a májustól májusig született babák nevét felírjuk egy szalagra, beszélgetünk egy kicsit, volt, hogy a babák, anyukák is ott voltak, amikor ötéves volt a terhesiskolánk.

Sok éjszakát, ünnepnapot is a munkahelyeden töltesz. Hobbira is tudsz időt szakítani?

– Szeretek befőzni tartósítómentesen, igazából szeretem tudni, hogy mit eszünk, gyümölcsleveket készítek, most éppen 100 liter almalé készül a családnak. Ha ez lemegy, akkor novemberben indul a mézeskalács-nagyüzem, ami az első nagy hobbi valójában, a rengeteg aprósütemény mellett, ház, városrész, szent korona, a topolyai katolikus templom is elkészült már a műhelyemben mézeskalácsból. Emese lányom szokott segíteni, de most már ő sincs itthon.

Évente körülbelül húsz kilogramm mézes készül, egy részét eladom, másik részét elajándékozom. Ez hozzá tartozik a karácsonyi készülődéshez, megnyugtat a sütés, díszítés, az ádventi időszak ezzel telik.