2022. január 22., szombat

Megbékélni, de nem feledni

Kedden az 1944-es partizán megtorlások csantavéri áldozataira emlékeztek

Kedden, halottak napján, Csantavéren a Nagytemetőben található emléktáblánál az 1944-es partizán megtorlások helyi áldozataira emlékeztek. A megemlékezés kezdetén Utcai Róbert csantavéri plébános közös imára szólította fel jelenlevőket a neves és név nélküli áldozatokért majd Fekete Gergő, a csantavéri Hunyadi János Általános Iskola tanulója elszavalta Radnóti Miklós Erőltetett menet című versét.
Csantavér múltját Agyánszki Máté történelemtanár elevenítette fel az egybegyűlteknek. Kiemelte, hogy, ha egyetlen szóval kellene leírnia a falu elmúlt évszázadait, akkor az a szó szerinte az ellentmondás lenne. A történelemtanár ellentmondásnak nevezte például, hogy Csantavérnek jó minőségű földjei voltak, a falu parasztjainak többsége mégis szegénységben éltek. Színmagyar településről van szó, amelyet Trianonban mégis egy másik országhoz soroltak. Ellentmondásnak nevezte azt is, hogy az 1941-ben Csantavér visszatért az anyaországhoz, ez az esemény azonban keserűbbre sikeredett a kelleténél. 1944 őszén pedig Csantavér feketébe öltözött. A megtorláshoz a történelemtanár szerint újabb ellentmondások kapcsolódnak.


– Csantavér elveszített 53 embert, és mégis a helyiek elfogadták mindazt, amit az új hatalom ígért nekik. A csantavériek elfelejtették azt az áldozatot, amit 1944 novemberében megfizettettek velük. A csantavéri parasztember ugyanis örült a földosztásnak, ezért hajlandó volt önszántából lemondani a múltjáról, örökségéről. 1944 őszének történetei pedig beszorultak a családok otthonaiba csendes megemlékezések formájában – mutatott rá Agyánszki Máté.
A történelemtanár végezetül rámutatott arra, hogy a kommunizmus megbukott, a megtorlások áldozataira ma már szabadon lehet emlékezni, Csantavér számos utcaneve mégis a letűnt kommunista rendszert idézi. Ezért azt szorgalmazta, hogy ezen utcák neveit változtassák meg.


Kern Imre, Szabadka alpolgármestere beszédében kiemelte, hogy a megtorlások áldozatairól negyvenöt évig beszélni sem lehetett, az 1990-es években pedig bátorság kellett a megemlékezések megszervezéséhez, hiszen azokat az állambiztonsági szervek nem nézték jó szemmel. Felhívta a figyelmet, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség politizálásának köszönhetően létrejött a szerb–magyar megbékélés, amely után Vajdaság-szerte emlékhelyeket alakítottak ki. A csantavéri emléktáblát 2014-ben a VMSZ és a Magyar Nemzeti Tanács közösen állíttatta fel, és 53 név áll rajta.
– Ilyen fájdalmat nem lehet szavakkal kifejezni. Ez is kötelez bennünket, hogy annyiban segítsük a gyászoló hozzátartozókat, hogy méltó helyet biztosítsunk a megemlékezés virágainak elhelyezésére. Kötelességünk minden alkalommal, amikor az ártatlanul kivégzett áldozatokra gondolunk, hogy kimondjuk: mi jó keresztényekhez illően megbékélünk, de nem felejtünk. Bízunk abban, hogy soha többet nem történhet olyan kegyetlenség, mint amilyen hetvenhét évvel ezelőtt – mondta az alpolgármester.


A beszédek után a Vajdasági Magyar Szövetség, a Magyar Nemzeti Tanács, Szabadka város önkormányzata, a VMSZ helyi szervezete, a csantavéri helyi közösség, valamint az áldozatok hozzátartozóinak képviselői elhelyezték az emlékezés virágait.