2022. január 23., vasárnap

Szélmalomharc a futótűz ellen

Manapság az iskolák leginkább az internetes erőszak ellen küzdenek

Már több mint tíz éve annak, hogy az iskolákban különféle teameket, azaz csapatokat alakítottak ki a társadalmi és egyéni problémák kezelésére. Az egyik legmeghatározóbb feladatként a kortárserőszak megelőzésére tekintettek, amelynek kezelésére külön módszert fogalmaztak meg: új nevet kapott a régi vágású tanárok ösztönös konfliktuskezelése, és azóta mediációként emlegetjük.

Harmath Đorđević Tímea több mint hat évvel ezelőtt végezte el az első tanfolyamot, amellyel mediátori képesítést szerzett. Az angoltanárnő tizenegy évvel ezelőtt kezdett el dolgozni a temerini Kókai Imre Általános Iskolában, és a kezdetektől tagja az erőszak-megelőző csapatnak: azóta rendszeresen jár tanfolyamokra, továbbképzésekre, és ma már elképzelhetetlennek tartja, hogy ne foglalkozzon a csapat által kijelölt célokkal, feladatokkal.

Harmath Đorđević Tímea
Harmath Đorđević Tímea

– A mediáció közvetítés. A fogalmat elsőként a bírósági pereknél határozták meg, és a lényege abban rejlett, hogy egy kívülálló személy békíteni próbálta a pereskedő feleket. Az iskolában is hasonló a mediátor feladata: azonnal reagál a felmerülő konfliktusra. Megbeszéli az érintettekkel, hogy mi vezetett el az összetűzésig, és lépéseket tesz annak érdekében, hogy a probléma ne fajuljon tovább. Elsődleges cél kibékíteni a gyerekeket, vagy pedig olyan kompromisszumos megoldást találni, amellyel mindkét fél együtt tud élni. A mi iskolánkban többen is részt vettünk a mediátori képzéseken, de az osztályfőnökök sokszor ösztönszerűen is ezt a módszert használják a problémák kezelésére. Ha egy közösségen belül két gyerek összekap, akkor elsősorban a jelen levő tanár dolga, hogy megpróbálja a kedélyeket csillapítani. A diákokban tudatosítani kell azt, hogy mindegyikük elkövetett egy kis mulasztást vagy hibát, ami a konfliktushoz vezetett. Ha osztályközösségen belül valamiért nem sikerül megoldani a problémát, akkor az osztályfőnök vagy az adott szaktanár, akinek az órája előtt vagy közben történt a konfliktus, az erőszak-megelőző team tagjaihoz fordul. Mi lépésről lépésre haladunk tovább a megoldás felé. Szerencsére kevés olyan eset történik az iskolánkban, amely megkövetelné az összes lépcsőfokot, amelyet a mediációs folyamat előír. Komoly és kimerítő beszélgetéseket tehát nem sokszor folytatunk. A következő lépés ugyanis az, hogy a szülőket is bevonjuk a munkába – vázolta a mediációs eljárás folyamatát a tanárnő, és hozzátette: a közösség minden tagjának fontos, hogy az érintettek közös megegyezéssel jussanak el a probléma megoldásáig.

ÖRDÖGI ESZKÖZÖK HATALMA

Szép elmélet – gondolnánk sokan a fenti ismertetőt olvasva, miközben felmerülhet bennünk a kétely: vajon hogyan működik mindez a gyakorlatban, és hoz-e eredményeket? Kérdésünkre a tanárnő egy példával is szolgált a mediációs folyamatok levezetésére.

– Öt vagy hat évvel ezelőtt volt egy olyan esetem, amikor a résztvevők és szüleik külön igényelték a mediációs eljárást. A manapság sűrűn tapasztalt online erőszakról volt szó, amely nem kimondottan köthető az iskolához. Megkérdőjelezhető ugyanis, hogy internetes zaklatás esetén mekkora hatáskörrel rendelkezik az oktatási intézmény. A mai napig nem tisztázott, hogy ha szabadidőben, este tíz órakor küld üzenetet egyik diák a másiknak, akkor ebbe mennyire van joga beleavatkozni a tanárnak. Az említett esetben viszont maguk a szülők kérték az iskola segítségét. Abban az időben még friss volt a mediátori képesítésem, és tettre készen vállaltam a konfliktus kezelését. Addig fajult ugyanis a dolog, hogy a szülők perrel fenyegették egymást. A mediációs eljárás által előirányzott lépcsőzetes levezetés azonban sikeresnek bizonyult: a diákok mellett a szülőkkel is elbeszélgettünk, és végül egy olyan megállapodáshoz jutottunk, amelyben a felnőttek is elfogadták a saját felelősségüket. Belátták, hogy nekik is oda kell figyelniük arra, hogy a gyerekeik milyen tartalmakkal foglalkoznak. A diákok is elgondolkodtak a tetteik súlyosságán és lehetséges következményein. Ez az eset olyan pozitívumokat is hozott, hogy az iskolában egy hónapon keresztül az online erőszakkal foglalkoztunk, és sok osztályfőnöki órán át folytak beszélgetések a problémáról. Ugyanakkor sok gyerek is kifejezte igényét arra vonatkozóan, hogy erről beszélgetni szeretne.

Tímea tanárnő szerint a leghatásosabb, ha a gyerekek önmaguk között vezetik le a mediációs folyamatot (Fotó: Tóth D. Lívia)
Tímea tanárnő szerint a leghatásosabb, ha a gyerekek önmaguk között vezetik le a mediációs folyamatot (Fotó: Tóth D. Lívia)

Tímea tanárnővel megegyezünk abban, hogy a szerencsés kimenetelhez nagyban hozzájárul, ha a szülő felismeri a problémát. Sok esetben azonban épp az ellenkezője történik.

– A technika ilyen szempontból ördögi eszköz. Szélmalomharcot vívunk ellene. Igyekszünk mindent megbeszélni a gyerekekkel, de legtöbbször csak akkor fordulnak a tanáraikhoz vagy más felnőttekhez, amikor már megtörténik a probléma. Csak akkor kérnek segítséget, ha már személyiségsértésként vagy becsületsértésként élik meg a zaklatást. Sajnos a legtöbb esetben mi, tanárok is csak akkor tudjuk észlelni az online erőszakot, amikor a diákok ezt önmaguk elpanaszolják. Ha füzeten, ceruzán kapnak össze, vagy az egyik diák belerúg a másikba, akkor az erőszaknak szem- és fültanúi is vannak. Az online világ azonban teljesen más: nagyon érzékeny terület, és a szülők, a tanárok, sőt még a gyerekek sem eléggé informáltak. Nagyon nehéz követni, és ilyen szempontból teljesen megértem a szülőket is. Mérlegelik ugyanis, hogy hol a határ, hol van az a magánszféra, amely még megilleti a gyereket. Rengeteg olyan dolog történik azonban a chatekben, közösségi csoportokban, amiről mi nem tudunk, de futótűzként terjed.

CÉL: A KORTÁRSMEDIÁCIÓ

Az internetes zaklatást tehát a legtöbb esetben csak utólag tudják kezelni a felnőttek. Megelőzésként az ezzel foglalkozó csapat témákat ajánl az osztályfőnököknek, amelyeknek a megbeszélését sok esetben maguk a diákok kezdeményezik – mesélte Tímea tanárnő, aki az utóbbi három évben a Kókai Imre iskola diákparlamentjének koordinátora is.

– A diákok a felnőttektől várják el, hogy kérdéseket vessenek fel és feladatokat határozzanak meg. Volt már arra is példa, hogy a diákokat kértük fel a kutatásra, így saját maguk fogalmazták meg az interneten leselkedő veszélyeket. A feltárt adatokról, történtekről plakátokat készítettek, azaz mások figyelmét is igyekeztek felhívni azokra a dolgokra, amelyeket negatívumként éltek meg. Ugyanakkor arra is kitértek, hogy milyen felelősséggel tartozunk mások iránt, amikor az online platformokat használjuk. A leghatásosabb ugyanis, ha hasonló korú diákok hatnak egymásra. A sikeres kortársüzenet nagyon hatékony és maradandó tud lenni. Az egykorúak közösségének ítélete miatt változni képes a gyerek: ha a társai elítélik a viselkedését, akkor magába száll, és elgondolkodik tettein. A felnőttektől viszont mindezt ideiglenes kötelezettségként éli meg, nem pedig tartós viselkedésmódosításként.

Az iskolában a meghatározó dátumok körül rendszeresen szerveznek programokat, előadásokat úgy a diákok, mint a szülők számára is – mondta Tímea tanárnő.

– Ha az általános iskolások 30-40 százalékában sikerül tudatosítanunk az online világ előnyeit és hátrányait, akkor már beszélhetünk egy olyan egészséges magról, amely képes fennmaradni, és terjeszteni a szerzett információkat. Remélem, hogy a közeljövőben a társadalmunk eléri azt az érettségi szintet, amikor képes lesz önmaga mediálni. A cél ugyanis az, hogy a gyerekek önmaguk között vállalják a mediátor szerepét, és közvetítsenek a problémák megoldásában.

A MEDIÁTOR HATÁSKÖRE (IS) VÉGES

A kortárserőszak mellett sok esetben a családi erőszak nyomait is az iskolákban ismerik fel.

– Ez nagyon szomorú téma, amivel sajnos időként foglalkoznunk kell. Hangsúlyozom, hogy nagyon szerencsésnek tartjuk magunkat, mert ritkán fordul elő, hogy szembe kell néznünk a családi erőszakkal. Sajnos, ilyenkor először az áldozatnak kell segítséget kérnie ahhoz, hogy lépni tudjunk. A diákok gyakran a tanítóhoz, tanárhoz fordulnak, de van, aki veszi a bátorságot, és bekopog az iskola pszichológusához is. Általános pedagógiai elv, hogy kötelességünk megőrizni a gyermek pszichofizikai jólétét. Gyanú esetén is szükséges azonban egy felismerés vagy egy olyan jelzés, amelyre hatni tudunk. Elsősorban információkat próbálunk begyűjteni, mert volt már olyan eset is, hogy a gyerek ily módon gondolta megbántani a szüleit. A pedagógusnak tehát ki kell tapogatnia a helyzetet, és ha továbbra is úgy érzi, hogy megalapozott a gyanúja, akkor a szociális központhoz fordulunk. Többnyire ugyanis olyan összetett mozaikról beszélünk, amelyben sem jogilag, sem erkölcsileg nem vállalhat mediátori szerepet a tanár vagy az iskola.

A tanárnő kiemelte, hogy a Kókai Imre Általános Iskolában eltöltött idő alatt egyszer sem történt olyan súlyos családi erőszak, amelybe a törvény által előirányzott állami intézmények mindegyikét be kellett volna vonni. Az alapos gyanút ugyanis az iskola dolgozóinak kötelességük jelenteni a szociális központnak, és végső esetben a rendőrséget is be kell vonni az eljárásba – vázolta a családon belüli erőszak kezelésének intézményesített eljárását a mediátor.

A GYERMEK ÉRDEKEI MINDENEKELŐTT

A családi erőszakról legtöbbször a rendőrség, az egészségház vagy az oktatási intézmények értesítik a szociális központot – mondta Danijel Hajduk, a temerini központ pszichológusa. Hozzátette: a családon belüli erőszakról szóló törvény 2016. évi módosítása világosan kimondja, hogy mindenki, akinek tudomása van ilyen jellegű erőszakról, köteles jelenteni a gyanúját a rendőrségen vagy a kijelölt ügyészségen.

Danijel Hajduk
Danijel Hajduk

– A jelentést követően a központ munkatársa elvégzi a kezdetleges felmérést, és ellenőrzi, hogy elfogadható-e a családi erőszakról szóló bejelentés. Ugyanekkor határozza meg azt is, hogy halaszthatatlan, sürgős vagy reguláris beavatkozásra van-e szükség. A tárgyat ezt követően átveszi az eset vezetője, aki a helyzet felmérését követően meghatározza az érintettek szükségleteit, majd véleményezi a család állapotát, és feltérképezi azokat a szolgáltatásokat és intézkedéseket, amelyekre szükség van a helyzet rendezéséhez. A szociális központ a törvény által meghatározott kereteken belül minden áldozatként meghatározott személyt támogat, kortól és nemtől függetlenül. Ha a családi erőszak közvetlen vagy közvetett áldozata gyermek, akkor elsősorban a családi viszonyok megerősítését szorgalmazza: anyagi, jogi és szakmai tanácsadást nyújt úgy a gyerek, mint a szülők részére is. Rámutat azoknak az intézményeknek a szolgáltatásaira is, amelyek átsegíthetik a családot a problémákon. Ugyanakkor figyelmezteti a szülőket a kötelességük mulasztására, ami a gyermek kiemeléséhez vezethet a szülői vagy más családi közösségből. Erre viszont kizárólag csak akkor kerül sor, ha a gyermek komoly és közvetlen veszélyben van, azaz az esetet vezető személy úgy méri fel, hogy az intézkedés hiányában sérülhet a gyermek egészségügyi állapota, vagy életveszélybe kerülhet. Minden intézkedés, amelyet a központ foganatosít a családi erőszak esetében, elsősorban a gyermek érdekeit szolgálja – emelte ki a szakember.

A GYERMEK LAKMUSZPAPÍR: MAGÁN VISELI AZ ERŐSZAK NYOMAIT

A pszichológus hangsúlyozta azt is, hogy a családi erőszak a legnagyobb trauma, amelyet a gyermek átélhet. Akár közvetett, akár közvetlen áldozatok (szemtanúk), a családon belüli erőszak hosszú távú fizikai és pszichikai következményekkel jár, és sokszor életük végéig kíséri őket.

– A gyerekek olyanok, mint a lakmuszpapír: pontosan kirajzolódnak rajtuk azok a hatások, amelyeknek ki vannak téve. Ezek pozitív vagy negatív nyomot hagynak a személyiségükben és a viselkedésükben is. A depresszió, a szorongás és az étkezési rendellenességek éppoly mértékben köthetők a személyiségfejlődés idején megtapasztalt erőszakhoz, mint az öngyilkosság. Magas korrelációt mutattak ki a családon belüli erőszak és az élet különböző területein kialakuló viselkedési zavarok között is. A kutatások szerint a bántalmazott gyermekeknél nagyobb az alkoholizmus iránti hajlam, gyakrabb a pszichoaktív szerekkel való visszaélés eshetősége, és sűrűbben szegik meg a törvényeket is. Ugyanakkor a családi erőszak áldozatai sokszor agresszívebben viselkednek a kortársaikkal szemben is – vázolta az erőszak ördögi körét a pszichológus.

A szociális központ az intézkedések meghatározásakor elsősorban a gyerek érdekét veszi figyelembe (Fotó: Tóth D. Lívia)
A szociális központ az intézkedések meghatározásakor elsősorban a gyerek érdekét veszi figyelembe (Fotó: Tóth D. Lívia)

A gyermekek elleni erőszakot, ahogyan az erőszak más formáit is, meg lehet gátolni – tette hozzá a szociális központ munkatársa.

– Az erőszak megakadályozása komoly társadalmi változásokat feltételez. A törvényes rendelkezések meghozatala, az időszakos projektek megvalósítása, a szakemberek képzése és szakmai eljárások levezetése közben ugyanis megfeledkezünk arról, hogy a probléma oka mélyebb, és a társadalmunk alapjában rejtőzik. A narcisztikus erkölcsi értékek rendszerében ugyanis a gyermekeket egyre több negatív hatás éri. Ugyanakkor megengedhetetlen, hogy az erőszakos viselkedésre természetesként tekintsünk. Ehhez azonban új, egészséges alapokra kellene helyezni a társadalmunkat. A kérdés az, hogy képesek vagyunk-e egyenként is hozzájárulni a gyökeres változásokhoz – vetette fel a temerini szociális központ munkatársa.

A szakember hozzátette: a felnőttek, azaz a szülők, a tanárok, a pedagógusok, a pszichológusok feladata az, hogy megkönnyítse a gyermekek számára azokat a kihívásokat, amelyekkel a fejlődésük folyamán szembesülnek.