2022. január 25., kedd
CÍMLAPTÖRTÉNET

Sors-kanyar

Hamarosan sor kerül egy igazán sajátos előadás premierjére, amelyben két színész és a Vajdasági Kamara Táncegyüttes hat táncosa szerepel. A Sors-kanyar című darab a magyar történelem egyik legtragikusabb időszakát, a Don-kanyar kálváriáját mutatja be Dajka Margit és Lajtos Árpád szerelmén keresztül. Az előadást a Jászai Mari-díjas Kálló Béla rendezi, a koreográfusok Táborosi Margaréta és Patyerek Csaba, a dramaturg Szigeti Réka, a zenét pedig Szerda Balázs szerezte. A két színész Stelly Zsófia és Mészáros Gábor, a táncosok pedig Bognár Ádám, Gazsó Tibor, László Andor, Patyerek Csaba, Savelin Roland és Szakács Tamás.

A darab ötlete Patyerek Csabától származik, aki eredetileg egy rövid koreográfiában gondolkodott.

– A Don-kanyarral kapcsolatos ötlet talán két évvel ezelőtt fogalmazódott meg bennem, mert borzasztóan érdekel és inspirál ez a téma. Itt katonákról, emberi sorsokról és részben tragédiáról van szó. Mint táncos közelítettem meg ezt a témát, hogy ezt a katona témakört mennyire lehet néptánccal megvalósítani a színpadon. Első körben a zalai kamaratánc-fesztiválra szerettem volna ebből egy tízperces műsort készíteni, de ez a járvány miatt elmaradt. Az ötletemmel végül Hajnal Jenő úrnál kopogtattam, s neki nagyon tetszett, azt mondta, hogy csináljuk, de egy profi rendező vezényelje le. Így kerültem kapcsolatba Kálló Bélával – mondta el Patyerek, majd hozzáfűzte, hogy Béláék továbbgondolták az egészet, és megtalálták Dajka Margit és Lajtos Árpád történetét. E köré épül az egész történet és a koreográfia.

– Néptáncos szemszögből nézve a mezőségi virtuóz férfitáncok legjavából szemezgettünk. Emellett a Nádas mente és a Gyimes adatközlőinek táncait felhasználva tudtunk dinamikájában folyamatosan építkező koreográfiákat színpadra állítani – fogalmazott Patyerek.

A rendező, Kálló Béla szerint a darab műfaji meghatározása nem tisztázott.

– Ez az előadás egy prózai darab, amiben vannak olyan néptánc és kortárs tánc történések, amik a drámai jelentekkel kiegészítve megadják az előadás kerek egészét. A téma kapcsán el kell mondani, hogy ma, színházi eszközökkel, kötelességünk, másrészt szakmai elhivatottságunk olyan témákhoz nyúlni, mint amilyen a Don-kanyar. A Don-kanyar hálátlan téma, mert akkora horderejű, amihez nem lehet hozzányúlni. A mi esetünkben a vezérszál és a kulcs Dajka Margit és Lajtos Árpád élete. Lajtos Árpád pancsovai születésű vezérkari százados, aki a keleti fronton szolgált. Ez idő alatt találkozott Dajka Margittal, aki kiment szórakoztatni, erősíteni és lelkesíteni a katonákat. Ebből a találkozásból született egy életre szóló szerelem. Lajtos Árpádnak megjelent egy könyve, amely személyes hangvétellel meséli el a Don eseményeit. Ez a fajta, egy kicsit kritikai hangvétel számunkra is egy kapaszkodó – mondta el a rendező, akitől azt is megtudtuk, hogy alapos felkészülés előzte meg a darab létrejöttét.

– A kulcs a szerkesztés volt. Hogyan egymásba tapasztani jelenetsorokat, hogy az leginkább közvetítse a Don jelenlétét? Esetünkben ez a front állandó jelenléte, és ebbe kapcsolódunk bele az éppen aktuális mából, vagyis Lajtos és Dajka életszakaszaiból. Nagyon izgalmas volt a próbafolyamat, mert a kiindulópontunk az az ötlet volt, hogy foglalkozzunk a Donnal. Innen építettük fel a történetet, és vezető magyarországi történészek is bekapcsolódtak a munkánkba. Ugyanakkor a Honvédelmi Minisztérium is besegített a munkánkba, írott és szóbeli formában, és volt egy katonai gyakorlatunk is – mondta el a rendező, majd arról is szólt, hogy a felkészülés februárban kezdődött, közben a darabot is írták, és a koreográfiák is készültek. Jövőre Don-emlékév lesz, és ez előtt is tiszteleg ez a darab. A tervek szerint az egész Kárpát-medencében fognak vele tájolni. Kálló kiemelte, hogy az előadás az Udvari Kamara Színház és Magyar Nemzeti Tanács koprodukciójában jött létre.

Fotó: Lakatos János
Fotó: Lakatos János

Táborosi Margaréta Kálló Béla felkérésére csatlakozott a csapathoz. Az ő szakértelmére azért volt szükség, hogy ne csak néptánc elemekből álljon össze az előadás mozgás világa, hanem komponált fizikai mozgást hozzon létre.

– A néptánc rész Csabáé, amit az én keretembe építettünk, a nagy részét közösen átelemezve dolgoztuk ki. Itt kerül az abszurd fogalma is a képbe, Örkény István (aki munkaszolgálatosként maga is megjárta a Dont) Tóték című drámája kapcsán. Ez a dráma egy frontról visszatérő őrnagy története, amelynek előszavában Örkény megfogalmazza, hogy „amikor reménytelenül cselekszünk, az a cselekvés abszurd”. Ott kint az arcvonalban sziszifuszi küzdelemmel túlélni próbáló embereket látott, mivel az egy olyan erőn felüli vállalása volt a 2. magyar hadseregnek, amelyben óriási veszteségeket szenvedett. Mi ezt az állapotot, a helyzet nehézségéből, elhivatottságából fakadó abszurditását foglaljuk mozgás képekbe – fogalmazott a koreográfus, aki arról is beszélt, hogy Szerda Balázs zeneszerzővel nagyon szoros együttműködés folyt, a zene kimondottan erre a darabra íródott. Valójában egy-egy kép, történet hangulatát zenésítette meg Balázs, majd hozzáfűzte, hogy a színészek és a táncosok külön próbáltak, csak a bemutató előtt néhány héttel kezdték meg a közös munkát.

– A táncosok végig színen lesznek, egy erős fizikai igénybevételű próbatétel lesz ez a számukra, és ez ettől szép vállalás. Számomra, mint koreográfusnak ez nagyon izgalmas feladatnak bizonyult, mert a néptáncot kellett úgy „tördelnem”, hogy jelentéssel tudjam felruházni. Izgalmas, hogy csak férfi szóló táncosokkal dolgoztam, nincsenek párosok. A zene és a koreográfia együtt született, szinte elválaszthatatlan ebben a produkcióban. A darabban közreműködik a Fokos zenekar, Bubla Bence dobos, valamint Szerda Árpád zongorán – számolt be Táborosi.

A darab női főszereplője, Stelly Zsófia számára izgalmas kihívás volt a darab.

– Egy valós személyt, Dajka Margitot kell megformálni, különböző életszakaszaiban. Gábornak és nekem is egy nagyon jó utazás, hogy ugrálunk az idősíkok között, és egy olyan drámai gerincet adunk ennek a táncelőadásnak, ami szerintem rettenetesen izgalmas, és jó kihívás – mondta Stelly.

Lajtos Árpádot Mészáros Gábor játssza, aki úgy érzi, hogy egy nem mindennapi történetet visznek színre.

– A dolog érdekessége, hogy Lajtos Árpád kint szolgált a fronton, amikor Dajka Margit elment a Donhoz, szórakoztatni a katonákat. Lajtos első látásra beleszeretett, és megkérte a kezét. Dajka annyit mondott, hogy nem ér rá. Lajtos orosz hadifogságba került, majd mikor hazatért, börtönbe zárták. Szabadulása után felkereste Dajkát, és összeházasodtak. Szó szerint életre szóló szerelem volt, mert amikor Dajka meghalt rákban, ő másnap öngyilkos lett – mondta el Mészáros.