2022. január 26., szerda
ANYASAROK

FelkéSzülés

Gát wellness

A FelkéSzülés elnevezésű sorozat egy több cikkből álló, egybefüggő összeállítás, amelynek célja a szülésre való ráhangolódás és az esetleges félelmek átgondolása, megbeszélése. Fontos, hogy az itt leírtak mind szubjektív tapasztalásokon alapulnak, és egyetlen javaslat vagy tanács sem tekinthető szakvéleménynek, még akkor sem, ha esetleg véletlenül megegyezik azzal. Bármilyen kérdéssel vagy kétellyel forduljon nőgyógyászához, kezelőorvosához.

Legutóbb a kismedence izomzatáról és annak karbantartásáról beszéltünk. A FelkéSzülés sorozat utolsó részében egy másik kiemelten fontos testrészünkről lesz szó, melyre szintén érdemes odafigyelnünk a szülés előtti hetekben – ez pedig a gátunk. Várandósságom előtt soha nem foglalkoztatott a gátammal, sőt, azt sem tudtam, van ilyen. Hol van a gát, miért van, s miért érdemel kiemelt figyelmet várandósság alatt? Ezeken a dolgokon még annyira sem agyaltam. A babám születése előtt a gáttal kapcsolatban én csak egyetlen fogalmat ismertem, az pedig a gátmetszés volt. Azt persze pontosan nem tudtam, mit is jelent, mivel jár, s hogy ha felesleges beavatkozásként végzik, mennyi egyébként elkerülhető gondot és kellemetlenséget okoz. Ha valakit hallottam is a gátmetszésről beszélni, általában azt mondták, „meg sem érzed”, „akkor már mindegy”, „csak egy kis csípés az egész”, „a szülés ezzel jár”, „lesznek sebeid, amiket majd ápolnod kell...”. A fejemben tehát ott volt a kész egyenlet: szülés egyenlő gátmetszés. Nem is gondoltam arra, hogy ez másképpen is lehet.

De kezdjük is az elején – hol található a gátunk? A gát az a rugalmas bőrfelület, ami a hüvelybemenet és a rektum (végbélnyílás) között húzódik. Ez az a bőrfelület, amely gyakran sérül szüléskor, és ez az a terület is, amelyet gátmetszés során átvágnak, majd összevarrnak közvetlenül szülés után. Őszintén szólva, talán ez volt az egyetlen olyan szüléssel kapcsolatos dolog, ami ellen szinte lázadtam. Legfőképpen az zavart, hogy úgy tűnt, hogy nagyon sok esetben rutinszerűen végzett beavatkozásról van szó, amelyre sokszor nincs is igazán szükség. Természetesen van az a szituáció, mikor nem kérdés, szükséges-e gátmetszést végezni, vagy sem. Bizonyos helyzetekben a gátmetszés akár életmentő beavatkozás is lehet. Ellenben komplikációmentes szülés során gátmetszést végezni csak azért, hogy a baba gyorsabban világra jöjjön, vagy csak azért, mert először szülő nőről van szó, ráadásul erről nem tájékoztatni az anyát, egyáltalán nincs rendjén.

Azt hiszem Cserháti-Herold Janka videójában hallottam először a gátvédelemről (Jankát egyébként Hormonmentes név alatt találhatjuk meg az Instagramon és a YouTube-on, érdemes rákeresni). Elkezdtem hát kutakodni, mi is az a gátvédelem. Gátvédelmet az orvosunk vagy szülésznőnk alkalmazhat a kitolási szakaszban, ami tulajdonképpen annyit jelent, hogy a szülést kísérő szakember megtámasztja kezével a gátat, csökkentve ezzel a területre nehezedő nyomást, valamint a kitolásnál olajat locsolhat a kérdéses bőrfelületre, hogy síkosabbá tegye azt, ezzel is segítve a baba megszületését. Pozitív hatással van a gátra a vízben történő vajúdás is, mert a víz hatására puhább, kissé ruganyosabb lehet a bőr, de ezt egy vizes kendő vagy törülköző gátra helyezésével is ugyanúgy elérhetjük. Úgy tűnt tehát, a gátvédelemhez nincs szükség semmilyen luxuscikkre, de még csak nagy tudományra vagy erőfeszítésre sem. A szülés közeledtével azonban egyre inkább aggasztott a gátmetszés gondolata. Amikor már úgy éreztem, elég információ birtokába jutottam a gátmetszéssel és gátvédelemmel kapcsolatban, összeszedtem a bátorságom, és megkérdeztem az orvosom, mennyire valószínű, hogy a gátmetszést végeznek egy szülésnél, vagy egyáltalán mitől függ, elvégzik-e.

Szerencsémre Belgiumban már egyáltalán nem bevett, rutinszerű orvosi eljárás a gátmetszés. Az orvosom tájékoztatott arról, hogy csak abban az esetben végez gátmetszést, ha az valóban indokolt, például, ha a babának valamilyen egészségügyi oknál fogva minél gyorsabban világra kell jönnie, előfordulhat, hogy szükséges elvégezni a beavatkozást. Elmondta azt is, hogy az epidurális érzéstelenítés mellett nagyobb a valószínűsége bármiféle orvosi beavatkozásnak, így a gátmetszésnek is. Hüvelyi úton történő szülés során, gátvédelem mellett azonban erre nagy eséllyel nem kerül sor, ha pedig mégis úgy alakulna, hogy be kell avatkozni, arról tájékoztatnak, és a beleegyezésem kérik. Emlékszem mennyire izgultam, mielőtt feltettem a kérdést. Mintha valami olyat kérdeztem volna, amihez semmi közöm, pedig az én testemről volt szó, az én vulvámról, az én gátamról. Arról, ami részem mióta élek, s ami részem lesz, amíg élek. Szóval egyáltalán nem tökmindegy átvágják-e vagy sem. Arról nem is beszélve, hogy a törvénybe foglalt tájékoztatáshoz való jogunk kiterjed a szülőszobára is. Ez azt jelenti, hogy jogunkban áll tudni arról, milyen beavatkozást végeznek rajtunk, milyen okból, mik az alternatívák, melyik beavatkozás milyen előnnyel, milyen hátránnyal bír, sőt, ha úgy ítéljük meg, jogunkban áll nemet is mondani.

A szülés azonban nem az az aktus, amely közben az embernek mentális kapacitása lenne arra, hogy saját maga ügyvédjét is eljátssza, ha a helyzet úgy hozza. Ráadásul személyiségemből adódóan nem igazán szeretek konfrontálódni, s bár bíztam az orvosomban, szerettem volna valamennyire úgy érezni, nekem is van beleszólásom a gátam egészségébe. Véleményem szerint ugyanis a gátvédelem nem feltétlenül a szülőszobán kezdődik. Itt jön képbe a gátmasszázs. A gátmasszázsról egy brit szülésznő, Clemmie Hooper könyvében olvastam először, s bevallom, akkor még kissé szkeptikusan álltam hozzá. Aztán az egyik találkozó alkalmával rákérdeztem a saját szülésznőmnél, tényleg érdemes masszíroznom a gátam? A válasz az volt, mindenképpen érdemes megpróbálkoznom vele, de természetesen fontos szem előtt tartani, hogy még így sincs arra garancia, hogy el tudom kerülni a gátsérülést. Gátmasszázzsal a 35–36. hét után érdemes próbálkozni. A hatékonyság érdekében érdemes naponta legalább egyszer elvégezni – célszerű lehet mondjuk a zuhany alatt vagy közvetlenül fürdés után. Kapható külön erre a célra szolgáló masszázsolaj, de az extraszűz olívaolaj is megteszi. A gátmasszázs elvégzéséhez útmutatót bárki talál az interneten. Aki úgy érzi, nehezen tudja elérni a gát területét a növekvő pocakja miatt, nyugodtan bevonhatja párját is a műveletbe. Eleinte kellemetlen érzés lehet, feszülhet a bőr, csíphet, de idővel érezhető, hogy változik a bőrfelület rugalmassága, ebből kifolyólag az érzet is – kevésbé fájdalmas, kevésbé feszül. Ez azt jelenti, jó munkát végzünk, csak így tovább!

A sokszor emlegetett Instagram fiókomon, mely a Soha Többé Egyedül név alatt fut, feltettem a néhány gátmetszéssel kapcsolatos kérdést az írásaimat olvasó anyáknak. A megkérdezett nők 72%-a tudta szülés előtt, hol található a gát, de már csak 65%-uk tudta, mi az a gátmetszés. Ami azonban már kifejezetten megdöbbentett, hogy a megkérdezettek csupán 31%-át tájékoztatták a beavatkozás lehetőségéről, miértjéről és mikéntjéről. Ez ugye azt jelenti, hogy az anyák kétharmada úgy indult szülni, hogy nem tudta, elvégezhetik rajta ezt a beavatkozást, sőt azt sem tudta, milyen esetben és hogyan végzik. A megkérdezettek felének végeztek végül gátmetszést, de csak 33%-ukat tájékoztatták a beavatkozás elvégzése előtt. A gátmetszésen átesett nők felének okozott kellemetlenséget a beavatkozás után megmaradt heg, egyeseknek hónapokig elhúzódó komplikációkkal. Ami azonban ettől is megdöbbentőbb volt számomra, az a tény, hogy bár a kérdőívet kitöltők közül mindenki tudta, hogy lehetne gátvédelemmel is szülni, csupán 22%-uk szült végül gátvédelemmel. Beszédes számok. Úgy hiszem, mint szülő nők, mint páciensek, mint emberek, ettől több tiszteletet és együttérzést érdemelnénk a szülőszobán.

(Instagram: SohaTöbbéEgyedül)