2024. április 20., szombat

Emberi jogok, jogérvényesítés

Csak egy mandátumban, nyolc évig tevékenykedhet az ombudsman és a közérdekű információk biztosa

A polgári jogvédőre és a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésre vonatkozó jogi keret fejlesztésével az államigazgatás munkája is felelősségteljesebb és átláthatóbb, miközben erősödik e két intézmény függetlensége – emelte ki Marija Obradović államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter a köztársasági képviselőház tegnapi ülésén, amelynek a napirendjén ezúttal az ombudsman-törvény javaslata és a közhasznú információkhoz való hozzáférésről szóló térvény módosítása szerepelt.
Marija Obradović a két törvény ismertetésekor rámutatott arra, hogy azok kidolgozásán a tárca a polgári jogvédővel, illetve a közhasznú információk biztosával, valamint a civil egyesületekkel már 5 éve együttműködik. A két jogszabály kidolgozásában részt vett a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is. Kiemelte, hogy az egyik legfontosabb újdonsága a két törvénynek, hogy az ombudsmant és a közérdekű információk biztosát a parlament elnöke által kiírt közfelhívás útján választják meg, illetve mindkét intézmény élére a mandátum nyolc évre szól, elkerülve ezzel az adott államvezetéstől való függőséget, de nem lesz arra lehetőség, hogy az adott polgári jogvédő, esetleg az információbiztos újabb mandátumot töltsön ezen a funkción.
A miniszter elmondta, a polgári jogvédő által lefolytatott eljárások is felgyorsulnak, rövidebb ideig tart a feltáró, illetve a polgár által benyújtott, panasz szerinti eljárás.
A közérdekű információkhoz való szabad hozzáférést szabályozó törvényben pontosították, milyen információkat kötelesek kiadni az állami, a tartományi, a városi vagy községi alapítású intézmények, szervek, vállalatok, és nőtt azoknak a köre, akiket felölel ez a törvény, vagyis minden állami, tartományi, városi intézmény, szervezet, vállalat, még a városi községek is kötelesek eleget tenni ennek a törvénynek. Azokkal szemben pedig, akik nem tesznek eleget a kötelezettségeiknek, a közérdekű információk biztosa büntetést szabhat ki, illetve kérvényezheti a szabálysértési eljárás elindítását.


Fremond Árpád, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője a felszólalásában elmondta, pártja kiemelt figyelemmel követte e két jogi keret megszületését, hiszen mindkét törvény hozzájárul a jó kormányzás, mint a különleges emberi jog előmozdítása és az alapvető emberi jogok és szabadság védelme közötti egyensúly megteremtéséhez, miközben a hatalmi szervek munkáját és átláthatóságát tartják ellenőrzésük alatt. Fremond szavai szerint nem beszélhetünk jogállamiságról az emberi jogok tiszteletben tartása nélkül, sem pedig az állami szervek munkája nyitottságának elve nélkül.
A képviselő rámutatott, hogy a napirenden szereplő törvényeket az EU jogszabályaival hangolják össze, és a polgári jogvédő hatáskörének bővítése a 23-as és 24-es társulási fejezettel, vagyis az egyes klaszterrel van összefüggésben, azaz az Európa Tanács Emberkereskedelem Elleni Fellépésről szóló Egyezménnyel. Hangsúlyozta, hogy a VMSZ számára fontos téma az emberkereskedelem, ezért is támogatták februárban a Szerbia és Észak-Macedónia közti megállapodást, amely az emberkereskedelem megfékezésére vonatkozik. Mint mondta, ma a migránsok az emberkereskedők legnagyobb áldozatai. Szavai szerint a polgári jogvédőnek kötelessége jelentéstevői megbízatása szerint rámutatni arra, hogy a menekülteket és a migránsokat az emberi jogok védelmének rendszere nem látja, így a jogérvényesítés is szinte lehetetlen számukra.
A közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés kapcsán pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy miután a legtöbb panasz az állami szervek hallgatására érkezett, illetve az Európai Bizottság ez évi jelentése is éppen azt emelte ki, hogy a közérdekű információkra benyújtott kérelmek 84 százaléka az adminisztráció hallgatása miatt nem valósult meg, a VMSZ pozitívan értékeli, hogy a közérdekű információk biztosa szabálysértési eljárást kezdeményezhet azokkal szemben, akik nem tesznek eleget a törvény előírásainak.
Az ülést megszakítva rendkívüli ülést is tartottak a képviselőházban, s alig néhány perc alatt, vita nélkül jóváhagyták a parlament etikai bizottságának megalakulását. Az etikai bizottságba, amely 5 parlamenten kívüli tagot számol, az egyetemi tanárok sorából Damir Smiljanićot választották, az Újvidéki Egyetem professzorát, Brankica Popovićot a Prištinai Egyetem tanárát és Ivana Stojanović Prelevićet, a Niši Egyetem professzorát, a köztársasági képviselőház munkatársai közül pedig Sanja Pecelj és Sanja Dedić okleveles jogászokat.