2022. január 19., szerda
KRÉTAPOR

A kémia körülvesz bennünket

A diákok látásmódjának bővítése és kreativitásának fejlesztése

Szeptember elsején megkezdődött az új tanév, amely a tavalyihoz és a tavalyelőttihez hasonlóan igen sok kérdőjellel indult valamennyiünk számára. A járványhelyzet által alaposan megbolygatott és sok tekintetben felül is írt oktatási rendszer ellenére talán mindannyian bíztunk abban, hogy a tanítás, illetve a tanulás folyamata, valamint az iskolai oktatás keretében megvalósuló egyéb tevékenységek sora is visszatérhet a megszokott kerékvágásba.

A szeptember óta eltelt időszakban mi, pedagógusok számos alkalommal tapasztalhattuk, hogy a diákok számára korántsem tekinthető egyszerű feladatnak az, hogy az otthoni környezetben megvalósult online oktatás után újra hozzászokjanak a feszesebb tempóhoz, illetve azokhoz a kötöttségekhez, amelyek az osztályteremben megvalósuló hagyományos oktatási módot jellemzik, legyenek azok akár pozitívak, akár negatívak számukra. Emiatt az elmúlt hetekben talán még kiemeltebb figyelmet kellett fordítanunk arra, miként lehet a gyermekek lelkesedésének és kíváncsiságukból fakadó érdeklődésének kiaknázása révén minél eredményesebben felkelteni és elmélyíteni a természettudományok iránti érdeklődésüket.

A látványos kísérletek a figyelemfelkeltésre szolgálnak, ami a kémiaoktatásban olyan bármikor előhúzható eszközt és járható utat is jelent egyben, amely egyfajta jolly jokerként is működhet, ám meggyőződésem, hogy a pedagógusok azokban az iskolákban is sikeresen próbálhatnak meg mélyebb tartalmakat közvetíteni a diákjaik felé, amelyekben a technikai felszereltség hiányossága miatt vagy egyéb okok miatt kevesebb lehetőség kínálkozik a komolyabb, kifejezetten látványos és ezért a diákok figyelmét lekötni képes kísérletek elvégzésére.

Mindezen törekvéseinket többféle módon is megvalósíthatjuk. Személyiségünkből adódóan más-más módszerek alkalmazása révén juthatunk el ugyanis a kitűzött célig, mégis sok esetben fontos találkozási pont lehet az, hogy megpróbáljuk közelebb vinni hozzájuk a mindennapok során megfigyelhető és megtapasztalható jelenségeket és folyamatokat, illetve az is, hogy mindezt olyan módon próbáljuk megvalósítani, hogy közben a diákokat gondolkodásra, véleményalkotásra, illetve vélemény- és tapasztalatcserére ösztönözzük. Úgy vélem, mindez a későbbiek során is igen sokat segíthet nekik abban, hogy könnyebben megbirkózzanak a váratlan helyzetekkel, nem kizárólag az oktatási folyamatra, hanem az élet egyéb területeire vonatkozóan is. Korosztálytól függetlenül érvényes annak fontossága, hogy megtanítsuk őket nyitott szemmel járni a környezetükben, ráirányítsuk a figyelmüket a bennünket körülvevő jelenségekre, folyamatokra, mert viszonylag kicsi a valószínűsége annak, hogy önmaguktól is felfigyelnének például arra, hogy a főzés, a növényi szín- és illatanyagok, a szervezetben végbemenő folyamatok mind-mind összefüggésbe hozhatóak a kémiával és természetesen más természettudományokkal is.

Biztosan lesznek olyan kollégák, akik a homlokukat ráncolva olvassák a következő részt, és nem értenek egyet a leírtakkal, ám különböző fórumokon sokszor adtam már hangot annak a véleményemnek, hogy a pedagógusnak is szüntelenül fejlődnie kell ahhoz, hogy eredményesen megbirkózzon az újabbnál újabb kihívásokkal, a felnövekvő generációk fejlesztésével. Fogalmazhatunk úgy is, hogy nemcsak a diákoknak kell kilépniük a komfortzónájukból, hanem olykor bizony nekünk, pedagógusoknak is, még akkor is, ha ez elsőre nem is mindig tűnik egyszerűnek számunkra.

A játékos megközelítés sokat segíthet a diákok motiválásában, gondolkodásra késztetésében, valamint kreativitásának fejlesztésében. A módszer kiváló lehetőséget nyújt például a fogalmak társításához, az összefüggések felismeréséhez vezető út bejárásához, emellett a kémia oktatásán belül alkalmunk nyílik egy új látásmód felmutatására, egy más világ feltárására is. Amennyiben elég lelkesek, elszántak és türelmesek vagyunk, igenis elérhetjük a kitűzött célunkat, azt, hogy rávilágítsunk a kémia és más természettudományok szépségeire, a mindennapi élettel való összefüggéseire, ezáltal a közöttük lévő világban fellelhető, elsőre talán összetettnek és szövevényesnek tűnő, sok esetben mégis igencsak logikusan felépülő kapcsolatrendszer nélkülözhetetlenségére is.

A játékok lehetővé teszik, hogy diákjaink a kémiaórák vagy a különféle szakkörök keretében megvalósuló foglalkozások során is olyan alkotótevékenységet folytathassanak, amely hozzásegítheti őket az olyan típusú előítéleteik leküzdéséhez, amelyek szerint a kémia rideg, távoli és nehéz tudományterület. Játék és csoportmunka közben ugyanis az oldottabb hangulat és az egymásból merített inspiráció egyre jobb és eredetibb ötleteket hoz elő belőlük, ami azért tekinthető rendkívül fontosnak, mert valamennyiünk tapasztalatai azt mutatják, hogy amikor a diákok szoronganak, akkor az a teljesítményüket is negatív irányban befolyásolja. Újra hangsúlyoznám ugyanakkor annak fontosságát is, hogy a csoportmunka és a különféle játékos feladatok sora jócskán túllép a kémia határain, hiszen a diákok kompetenciáinak és személyiségének fejlődéséhez is nagymértékben hozzájárulhatnak, gondoljunk csak arra, hogy mindeközben megtanulnak másokkal együtt dolgozni, értékelni saját maguk és a társaik munkáját, ugyanakkor a felelősségtudatuk is fejlődik, hiszen ha csoportban dolgoznak, akkor nemcsak a saját eredményességük függ az általuk befektetett munkától, hanem a társaiké is.

Szakkörre alkalmas tevékenység lehet például, ha egy megadott témakörben televíziós vetélkedő vagy ismeretterjesztő műsor készítésére kínálunk nekik lehetőséget, aminek során középiskolás diákoknál már rájuk bízhatjuk például a műsor kidolgozását és a szerepek kiosztását is, amit a tapasztalatok szerint még azok a diákok is igencsak élvezni szoktak, akik egyébként nem különösebben kedvelik a kémiát.
Tanórán és szakkörön egyaránt alkalmazhatunk különféle keresztrejtvényeket, hiszen, mint minden fejtörő, ezek is gondolkodásra serkentenek, megkövetelik a fogalmak és információk társítását, így a kémiai témák köré összpontosuló keresztrejtvények alkalmasak lehetnek például a fontos fogalmak ismétlésére vagy az adott tudásanyag elmélyítésére is. Ehhez párosul az önállóság, a problémamegoldás képessége és a megszerzett ismeretek könnyebb felidézésének képessége is. Amennyiben magát a keresztrejtvényt is a diákok készíthetik el, akkor az alkotótevékenységre való serkentésük, illetve a minél eredetibb ötletek keresésére való ösztönzésük révén előtérbe kerülhet a kreativitásuk fejlesztése is.

Sokakban felvetődhet a kérdés, hogy mi köze a társasjátéknak a kémiához. Hogyan lehet összekapcsolni őket, vagy össze lehet-e egyáltalán kapcsolni a kettőt? Bátran állíthatom, hogy igen, össze lehet kapcsolni őket. A társasjátékok is több szinten fejleszthetik egyidejűleg a diákokat. A játék és a tanulás folyamata összekötésének céljairól és jelentőségéről már volt szó az előző játékoknál. Fontos ugyanakkor kiemelnünk azt is, hogy a különféle társasjátékok alkalmazásával ugyanazokat az értékeket helyezzük előtérbe, mint a csoportmunkával, a lehetőségek mérlegelése, a szabályok betartásának megtanulása azonban egy újabb fontos lépést jelent, amely még inkább megerősíti a jó kapcsolatok kialakításának képességét, a kommunikációs készségeket és a kooperációs képességeket is. A társasjátékoknál megkísérelhetjük alkotótevékenységre, kreativitásra serkenteni a diákokat, amennyiben megadjuk nekik a lehetőséget, hogy ők találják ki az egész társasjátékot, beleértve a meghatározásokat, a pályát, illetve a szabályokat is. Ha teret engedünk a fiatalok kreativitása szabad szárnyalásának, akkor a határ csupán a csillagos ég lehet!